-
Repetens kollégium létrehozása azzal a céllal, hogy a tanárjelöltek számára két éves képzés keretében biztosítsa az egyetem filozófiai karán elsajátított tananyagok átismétlését a szintén ebben az időszakban megreformált gimnáziumok tanulmányi szempontjainak alárendelve (Ladányi, 2008. 9.; Garai, 2025).
-
„A fensőbb neveléstudományt (paedagogia sublimior) a harmad- vagy negyedéves teológusok négy rendkívüli órában hallgassák és e tudományszak számára Pesten nyilvános tanszék állíttassék fel, melynek tanárát teológusok és a tanári pályára készülő világiak együtt hallgassák” (Fináczy, 1905: 585.)
-
Az Entwurf-ot, Leo Thun Hohenstein 1949-ben az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák reformjaként készített szervezeti tervét 1952-ben Magyarországra is kiterjesztik. Ennek következtében alakul ki a 8 osztályos középiskola, az érettségi vizsga, a humán és a reál tárgyak egyensúlya és a a szaktanári rendszer. Létrehozzák a 6 (később 8) osztályos reáliskolát, mely felsőfokú műszaki tanulmányok végzésére jogosít fel. (Németh, 2008; Keller, 2010) -
Entwurf bevezetésének a következménye. Feladata volt a tanári vizsgák lebonyolítása, a képesítés kiadása, a követelményrendszer meghatározása. A képesítő vizsgát tehettek azok, akik legalább 3 év egyetemi tanulmány elvégzését 3 szakcsoportból igazoltak, értekezést írtak, letették az írásbeli és a szóbeli vizsgát, valamint sikeres próbatanítást végeztek. Ez a rendszer 1856-tól 1894-ig fennmaradt. Kivéve a próbatanítást, mert azt 1884-ben megszüntették. (Németh, 2012)
-
Az egyetemtől független, a minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó intézmény feladata a pedagógiai, módszertani képzés, szemináriumok vezetése, a tanárjelöltek tanítási gyakorlatának koordinálása volt. Az egyetemtől független, a minisztérium irányítása alá tartozó a tanárképző intézet és annak pedagógiai szakosztálya irányításával működő gyakorlógimnázium is, melynek legfontosabb feladata a módszertani eljárások kidolgozása és kipróbálása volt. (Mészáros-Németh-Pukánszky 1999, 364.)
-
A mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium elődje. Európában az első tanárképzési célú gyakorló középiskola. Kármán Mór jelentős szerepet vállal az intézmény létrehozásában.„86. §. A gyakorló iskola a gyakorlati kiképzésre szolgál, Feladata, hogy oly mintaszerű iskolai életnek adja képét, melyben a tanítványok erkölcsi és értelmi haladása az egész tantestület közös gondjának képezi tárgyát, és mely a tanárjelöltnek buzdító példáúl, a tanárnak lelkesítő emlékül szolgáljon.” (Kármán, 1895: 61) -
A gyakorló gimnázium létrehozása, melynek köszönhetően a tanítási gyakorlat egyéves, szervezett, értékeléssel kísért folyamattá vált, mely során a módszertani képzés és a gyakorlat összehangoltan működött.
-
Eötvös Loránd szerint a tanárképzés kizárólag az egyetem hivatása és feladata. „Adjuk vissza
minden felelősséggel együtt az egyetemnek”, a tanárképzés elsősorban tudósképzés legyen. A
tanárképzés magasabb tudományos színvonala érdekében javasolja a kar képzési idejének
négy évre emelését, mely elképzelés már az 1880/81-es tanévtől megvalósul. (Németh, 2012) -
Ez a törvény biztosította a középiskolákban az állam felügyeleti és ellenőrzési jogát. A tanári képesítés megszerzésnek a feltételeit között az érettségi letételét, és szaktárgyainak négy éves egyetemi tanulmányok keretében történő tanulmányozását, továbbá a magyar irodalom, nevelés és oktatástan és annak története, logika, pszichológia, filozófiatörténet tárgyak hallgatását írja elő. -
A párizsi École Normal Supérieur mintájára kialakított kollégium a tanári pályára készülő vidéki és szegény sorsú, de kiemelkedő képességű hallgatóknak a tanári pályára való elméleti és gyakorlati jellegű felkészülését kívánta elősegíteni. Gondoskodott a kollégisták ellátásáról, ellenőrizte felkészültségüket, kiegészítő előadásokat tartott szaktárgyaikból, különösen irodalomból és modern nyelvekből fejlesztette műveltségüket. (Németh, 2012) -
A gyakorlati képzés folyamatos marad, mert a gyakorlóiskolák tovább működnek. A tanárképző intézet és a gyakorló főgimnázium működése megbillen, az oktatásirányítás ideiglenes, a képzés szerkezete NEM omlik össze.
-
- májusi 5.725/1921. számú VKM-rendelet új elemként egybekötötte a pedagógiai vizsgát a próbatanítással. Ez azért volt jelentős, mert a próbatanítás 1875 óta nem szerepelt kötelező elemként a tanárvizsgálati szabályzatokban. 1884-ben vezették ki a rendszerből.
-
VKM szakmai testületekkel egyeztet, a tanárképző intézet és a Tanárvizsgáló Bizottság javaslatokat készít. A szakmai konszenzus-keresés zajlik. A gyakorlati képzés: továbbra is kötelező, de szabályozási felülvizsgálatra szorul.
-
Az 1922-es 41.573/1922. sz. VKM-rendelet lehetővé tette, hogy a szakvizsgát tett férfi tanárjelöltek közül a gyakorlógimnázium 40 főt kiválogasson, rendszerint a legjobb vizsgaeredménnyel rendelkező hallgatókat, köztük számos Eötvös Collegiumhoz tartozó jelöltet.
-
A törvény kötelezővé teszi a tanárképző-intézeti 4 évet, előírja az előadásokon és gyakorlatokon való részvételt. A tanárrá válás további feltételei: az alapvizsga, a szakvizsga és a pedagógiai vizsga letétele, illetve az egyéves gyakorlat teljesítése volt
(Pukánszky–Németh 1996; Garai, 2025). -
A 9000/1927. (XI.1.) kormányrendelet értelmében az intézetben tanító tanárok szolgálati idejéhez hét évet hozzászámítottak juttatásaik megállapításánál, így elérhették a VI. és az V. fizetési osztályokat (gimnáziumi igazgatók, egyetemi tanárok szintje). A hallgatók ösztöndíjban részesülhettek a gyakorlati év idejére. -
A gyakorlati képzés nem fejlődik tovább, a korábbi egység (szaktudomány – módszertan – gyakorlat) széttöredezik, a tanárjelölt szakmai szocializációja gyengébb minőségűvé válik. A kormányzat fokozott befolyást alakított ki a tanárképző intézmények felett, a szakértői autonómia csökkent, és a gyakorlati képzés egységes megvalósítása végül nem sikerült: a végzett tanárok igen eltérő mértékű gyakorlati felkészültséggel rendelkeztek, ami a tanári professzió színvonalát veszélyeztette.
-
A reformfolyamat záróeleme és csúcspontja az 1929-ben, a VKM 525-5-18/1929. (VI. 16.) sz. rendeletével jóváhagyott Gyakorlóévi Szabályzat és Utasítás volt, amelyet Staud János gyakorlóiskolai igazgató dolgozott ki. Strukturált, szakaszokra bontott képzésben kellett részt venni a hallgatóknak. Heti 3 óra gyakorlás és módszeres értekezletek reflexióra adtak lehetőséget. Kidolgozták a próbatanítás értékelési szempontjait.
-
A 252-19/1930. (II. 25.) számú rendeletben a VKM a női jelöltek részére gyakorlati helyül az Erzsébet Nőiskolát és a Mária Terézia Leánylíceumot jelölte ki, a 10.665/1931. (XII. 4.) rendelettel pedig a férfijelöltek részére a VI. kerületi Báró Kemény Zsigmond Reáliskolát. -
Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola igazgatótanácsának 1934. április 20-i ülésén elfogadott rendelete szerint a szegény, de jó előmenetelű hallgatók a gyakorlat idején ösztöndíjban részesülhettek.
-
A korszakot a társadalmi-politikai polarizáció és a közoktatási rendszer ideologizálódása jellemzi, ami
a gyakorlati képzést még inkább formalizálja. A gyakorlati órák száma és minősége romlik, a tanárképző intézetek működése akadozik, a gyakorlóiskolákat részben katonai vagy politikai célokra használják, a tanárjelöltek gyakorlatainak ellenőrzése nem folyamatos. -
A reform legnagyobb csapása a 94.500/1942.IV.1. (XI. 7.) számú VKM-rendelet volt, amely a nagyfokú tanárhiány miatt mindössze három heti gyakorlást követően lehetővé tette tanári óraadói feladatok vállalását, akár tanárképző intézeti székhelyen kívül is. Bár a tanárképző intézetbe továbbra is szükséges volt beiratkozni és óráit látogatni, a gyakorlatot a jelöltek már nem a gyakorlóiskolában vagy gyakorló jellegű intézményekben töltötték.
-
Megtörtént az iskola és a kultúra államosítása. A szovjet modell életre hívását szolgáló strukturális és tartalmi átalakítások, a marxista-leninista ideológia érvényre juttatása, a centralizálás (államosítás) és a homogenizálás (az egyházi intézmények kiszorításával) voltak (Romsics 1999: 218; 357; Vincze, 2018:11).
-
Megszüntették a középiskolai tanárképző intézeteket és tanárvizsgáló bizottságokat. A középiskolai tanárok képzése ettől kezdve az egyetemi karok feladata lett. Azóta is tartó polémiák kezdődtek arról, hogy miképpen egyeztethető össze az egyetem tradicionális "tudósképző" funkciója a tanárképzés pragmatikusabb szempontjaival. (Pukánszky - Németh, 1996)
-
Az oktatásban végbemenő változások alapvetően politikai döntésekként születtek meg, amelyeket a szűk pártelit érdekei szabtak meg. Az 1950-es évek első felében a tanárképzés hatásfoka alacsony volt, a hallgatók pedagógiai és módszertani felkészültsége erősen ingadozott, és a pályakezdők gyakran közvetlen gyakorlati tapasztalat nélkül kerültek az iskolákba. A gyakorlati képzés megnyirbálása gyengítette azt a szakmai identitást, amely korábban a gyakorló gimnáziumok „műhelymunkájában” formálódott.
-
A tanári szakok ismét ötévesek lette, a gyakorlati elemek visszaépültek a képzésbe. 1958-tól helyreállították a gyakorló iskolákat, működésüket újra az egyetemek felügyelete alá rendelték, és fokozatosan újraszervezték a tanítási gyakorlatokat és a rendszeres hospitálást. Így a szakmai gyakorlat ismét a tanárképzés integráns részévé vált: az ideológiai „nevelő” szerep erősítése mellett a módszertani tudás, az osztálytermi rutinkészlet és a reflektív tanári attitűd kialakítása is fontossá vált.
-
A tanárképző intézmények iskolákkal, helyi gazdasági körökkel, szakmai továbbképző központokkal és más érdekelt felekkel együttműködve szervezik tevékenységüket. (Az EU Bizottságának a közleménye 2007, 11–12; Pukánszky, 2014)
-
Ez a rendelet definiálta először a pedagógiai, pszichológiai, metodikai képzés kereteit és vezette be a differenciált gyakorlatrendszert. A főiskolákon és az egyetemeken egységesítette a tanári képesítés tartalmát (Hunyady 2010, 31). A pedagógiai-pszichológiai kurzusok kreditmennyisége nőtt, (22-ről 40-re), az iskolai gyakorlat volumene 10-ről 50-re, ám a szakmódszertan kvótája 10-kreditről 7 kreditre csökkent. (Pukánszky, 2014)
-
Bolognai Nyilatkozatban megfogalmazott célok szerint jön létre, melyek a következők: 1. A képzési rendszerek összehasonlíthatósága 2. a lineárisan tagolt, lépcsős képzés a duális helyett. 3. A hallgatói mobilitás elősegítése 4. A teljesítmények objektív összehasonlítását garantáló kreditrendszer (ECTS) és az egymáshoz kapcsolódó képzési formák hálózatának kialakítása. 4. A felsőoktatás minőségbiztosítása. 5. Az európai identitáson és értékeken alapuló közös felsőoktatási tér. (Pukánszky, 2014)
-
Az új típusú tanárképzés új eredménye a négyféléves mesterszak utáni féléves, vezetőtanár és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett végzett, összefüggő gyakorlatot, mely magában foglalja a hospitálást, szakképzettségenként heti 2-5 óra (maximum heti 10 óra) tanítást/foglalkozást, a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátását, a tanítást kísérő szeminárium elvégzését és az adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálását. (15/2006. (IV. 3.) OM rendelet).
-
"A tanári professzió partnerségen alapuló szakma: A tanárképző intézmények iskolákkal, helyi gazdasági körökkel, szakmai továbbképző központokkal és más érdekelt felekkel együttműködve szervezik tevékenységüket." (Az Európai Közösségek Bizottsága közleménye 2007, Brüsszel, 11–12; Pukánszky, 2014)
-
2013-tól, a 2011. évi 204. tc. szerint külön válik az általános iskolai tanárképzés, melynek időtartama két szak esetén 4+1 év, valamint a középiskolai tanárképzés, melynek időtartama 5+1 év. Az utolsó év mindkét esetben a köznevelési vagy felnőttképzési intézetben folytatandó úgynevezett „egyéni iskolai gyakorlat” egy éve. A pedagógia, pszichológia, szakmódszertanra 50 kreditet és az összefüggő iskolai gyakorlatra is 50 kreditet definiál. 2021-ig van érvényben. (Pukánszky, 2014)
-
Az osztatlan tanár szakos hallgatóknak teljesíteniük kell 50 óra "a képzéssel párhuzamos közösségi pedagógiai gyakorlatot (…) közösségi szolgálatot, mely egy adott tanulói korosztály tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének (táboroztatás, szakkörök, érdeklődési körök stb.) szervezési, vezetési programkészítési, közösségépítési területeken nyújt tapasztalatokat.” (8/2013. (I. 30.) EMMI-rendelet)
-
Egyéves, szakképzettségenként heti 2-4 óra, a két szakképzettségben együtt maximum heti 6 óra, szakképzettségenként félévente minimum 45 óra, a tanév során szakképzettségenként összesen minimum 90 óra tanítást/foglalkozást, a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátását, a tanítást kísérő szemináriumok elvégzését, és az adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálását.
-
A Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény írta elő a létrehozását. Feladata a103. § szerint a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezetei és tudományos feladatainak összehangolása, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezése. A pedagógusképzés célja a jelöltek felkészítése a különböző felkészültségű, képességű, szociális hátterű, etnikai hovatartozású gyerekek együttes oktatására. A PTE-n 2024-től Pedagógusképző Központ elnevezéssel működik.
-
A féléves összefüggő egyéni gyakorlat időtartama összesen 16 hét, ebből az önálló tanítási órák/foglalkozások megtartására fordított idő legalább 14 hét. Legalább heti 20 órát töltsön el a befogadó intézményben, ebből legalább 6 óra tanításra/foglalkozásra, 14 óra tanítási órán kívüli és egyéb tevékenységre fordítható legyen.