-
-
Szulejmán már apja, I. Szelim életében tehetséges vezetőnek bizonyult, miután az kinevezte őt Magnézia kormányzójának. 1520-ban aztán a trónt is megszerezve nekilátott világhódító tervei megvalósításához. Míg apja és nagyapja a régi kudarcok emléke miatt békében élt Magyarországgal, a fiatal szultán úgy vélte, hogy az egykor Hunyadi János által védelmezett királyság elleni háború már nem jelenthet kockázatot számára, ezért belefogott a Duna völgyének meghódításába.
-
Az 1521. évi török támadás - Szabács, Nándorfehérvár és Zimony elfoglalása, a Szerémség felégetése - éppen a legsebezhetőbb ponton ütött lyukat az ország végvárrendszerébe, Szulejmán azonban nem kockáztatott meg egy Buda elleni támadást, hanem ázsiai csapatainak megóvása érdekében szeptember közepén visszavonult birodalma enyhébb éghajlatú területeire.
-
-
A kudarc legfőbb oka, hogy az időjárás a felvonulás és az ostrom során is a keresztényeknek kedvezett. A kimerült török harcosok októberben már fagyban és hóesésben kellett harcoljanak a Niklas von Salm és Wilhelm von Roggendorf vezette védősereg ellen. Az oszmánok végül sohasem tudták meghódítani az „aranyalmát”, de megszerzésére talán 1529-ben mutatkozott a legtöbb esély.
-
Szulejmán úti célja az 1532-es évben ismét Bécs volt, augusztus 5-én közelítette meg a határ közelében fekvő Kőszeg várát, mely Jurisich személyes tulajdona volt. Mindössze 46 katona és 700 paraszt védte, tehát legalább százszoros túlerővel kellett szembenézniük.
-
Szulejmán janicsárjai – azzal az indokkal, hogy szeretnék megcsodálni a királyi székvárost – észrevétlenül szivárogtak be a kapukon, majd a stratégiai jelentőségű bástyák és falszakaszok birtokba vétele után hatalmukba kerítették a várat. Rövid küzdelem után lefegyverezték az őröket, majd kitűzték a lófarkas zászlót, így a szultántól távozó magyar előkelők megdöbbenten konstatálhatták, hogy Budavár gyakorlatilag komoly erőfeszítés nélkül Szulejmán kezére került.
-
Pécs, Székesfehérvár, Esztergom, Visegrád, Hatvan, Nógrád elfoglalása.
Élet a török félhold árnyékában -
Ebben a hadjáratban esik el Temesvár, Drégely, Gyarmat, Kékkő, Hollókő, Buják és Szolnok vára is.
-
-
Szulejmán fenyegetések és ígéretek révén többször próbálta megadásra kényszeríteni Zrínyit, ám a kapitány a nyomasztó túlerő és Bécs érdektelensége dacára sem nyitotta ki Szigetvár kapuit. Az elhíresült kirohanás előtt Zrínyi felgyújtatta a lőporraktárat, mely éppen akkor robbant fel, amikor a győztesek bevonultak a várba. Szulejmán végelgyengülésben, vagy a török táborban pusztító járványok miatt halt meg, de ezt a hadjárat végéig titkolták.
