1750-1815

By bogibu
  • Period: to

    Napóleon élete

    francia tábornok, hadvezér, politikus.
    A világtörténelemben az egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett hadvezér, a hadvezetés máig élő hatalmas ikonja. Eszméje Nagy Sándorét váltotta, aki Napóleon után a leghíresebb hadvezér még ma is a világon. Emellett mind a mai napig a leghíresebb francia, ugyanakkor a leghíresebb korzikai is. Napóleon az elfoglalt területeken polgári törvényeket vezetett be, ezzel segítette a feudalizmus felbomlását, a modern, polgári államok létrejöttét.
  • Period: to

    XVI.Lajos Francia király

    Bár Lajos király eleinte közkedvelt volt, döntésképtelensége és maradisága miatt a francia társadalom egyes rétegei a zsarnokság jelképének tartották. Manapság a történészek becsületes, jó szándékú embernek írják le, aki azonban képtelen volt a monarchia megreformálására, a forradalmárok ezért éppen őt kiáltották ki bűnbaknak.
  • Asszonyok menete

    Asszonyok menete
    Föllázadt asszonyok Párizsba kényszerítik a királyt.
  • Francia rendi gyűlés

    Francia rendi gyűlés
    A rendi fejlődés elévülhetetlen érdeme, hogy létrejöttek az államszervezetben jelentős szerepet betöltő rendi gyűlések, illetve rendi képviseleti gyűlések.
  • Labdaházi eskü

    Labdaházi eskü
    A harmadik rend zajosan követelni kezdte, hogy a gyűlés három csoportja összevonva ülésezzen, mégpedig a polgárok létszámfölényének érvényesítésével.
    Bezáratták a Menus Plaisirs palota nagytermét is, ahol addig a polgári képviselők üléseztek. Ám a harmadik rend képviselői nem hátráltak meg: 1789 június 20 –án a közeli labdaházba vonultak át (a labdaház afféle tornateremként funkcionált akkoriban) és esküt fogadtak egy új alkotmány kikényszerítésére. (Ez volt a híres "labdaházi eskü")
  • Csodák éjszakája

    Csodák éjszakája
    Nemesség lemond a kiváltságairól.
    (közteherviselés, feudális szolgáltatások eltörlése)
  • Alkotmányos monarchia

    Alkotmányos monarchia
    A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja (elvben még akkor is, ha átruházta a döntési jogokat a parlamentre, a bíróságokra és a kormányra). Az uralkodó címét örökléssel és/vagy választással szerzi és határozatlan vagy határozott ideig tartja meg azt.
  • Period: to

    Fr. alkotmányozó nemzetgyyűlés rendeletei

    Az alkotmány lefekteti az elnök és a parlament megválasztásának és a kormány kiválasztásának szabályait, a hozzájuk rendelt jogokat és a köztük lévő kapcsolatot. Biztosítja az igazságszolgáltatás hatalmát, megteremti a (még soha össze nem hívott) Főbíróságot az elnök feletti döntéshozásra, az Alkotmánybíróságot és a Gazdasági és Társadalmi Tanácsot. A francia alkotmány erős elnöki hatalmat garantál.
  • Pillnitzi nyilatkozat

    Pillnitzi nyilatkozat
    XVI.Lajos érdekében szólt.
    Az oroszok megfenyegették a franciákat, hogy ha rákényszerítik az uralkodót az alkotmány elfogadására, megtánadják őket.
  • Háború kezdete, hadüzenet

    Háború kezdete, hadüzenet
  • Verduni ütközet

    Verduni ütközet
    A verduni csata 1792-ben a francia forradalmi erők és a porosz hadsereg között zajlott le. A poroszok győztek, ezzel megnyílt az útjuk Párizs felé.
  • Nemzeti konvent

    Nemzeti konvent
    Nemzeti Konvent (röviden: Konvent) nevet kapta a francia forradalom idején az alkotmányos monarchia 1792. szeptember 20-i megdöntését követő alkotmányozó, majd törvényhozó nemzetgyűlés. 1795. október 26-án oszlatták fel.
  • Jemappes Fr-osztrák

    Jemappes Fr-osztrák
    a Dumouriez francia tábornok által vezetett francia és az Albert szász–tescheni herceg által irányított osztrák seregek csatája Dél-Belgiumban. A számbeli fülényben lévő és új harcmodort alkalmazó francia seregek a csatában vereséget mértek az osztrákokra. Az osztrák vereség megnyitotta az utat a francia csapatoknak Osztrák-Németalföld (a mai Belgium) területének az elfoglalásához.
  • Parasztfelkelés

    Parasztfelkelés
    A franciaországi Vendée tartományban kitört, kezdetben parasztfelkelés jellegű mozgalom a helyi nemesség csatlakozása után royalista, ellenforradalmi jelleget öltött, és több nyugat-franciaországi tartományra is átterjedt
  • XVI. Lajos kivégzése

    XVI. Lajos kivégzése
    Lajos sorsa egyértelműen politikai kérdéssé vált, amely a kormányon lévő gironde és a jakobinusok küzdelmének részét képezte. Mivel a párizsi tömeg a király halálát kívánta, Robespierre és társai is a király halálát követelték, hogy tovább növeljék befolyásukat a girondiak rovására. A gironde kénytelen volt engedni: az újonnan alakuló törvényhozás, a Konvent 387:334 arányban megszavazta kivégzését.
  • Párizsi felkelés, Jakobinus diktatúra

    Párizsi felkelés, Jakobinus diktatúra
  • Thermindori fordulat

    Thermindori fordulat
  • Francia győzelem Flenerusnál

    Francia győzelem Flenerusnál
  • Sansculotte felkelés párizsban

    Sansculotte felkelés párizsban
    1. szeptember 4-én a sans-culotte-ok megszállták a Párizsi Községházát, majd másnap Pache polgármester és Chaumette, a kommün ügyésze vezetésével behatoltak a Konvent ülésére. Petíciójukban az alábbiakban foglalták össze követeléseiket
  • Period: to

    Napóleon egyiptomi hadjárata

    Napóleon tábornok hadjárata Egyiptom és Szíria ellen, amely során megpróbálta megtörni az angolok indiai uralmát.
  • Napóleon Itáliai győzelme

    Napóleon Itáliai győzelme
    Az osztrákok az észak-itáliai hadszíntér déli részén sorakoztak fel, Genova ostromára készültek ugyanis Melas nem gondolta volna hogy Napóleon Svájcon a Nagy Szent Bernát-hágón át fogja megindítani fő támadást.
  • Napóleon államcsínye

    Napóleon államcsínye
    Bonaparte Napóleon tábornok sikeres államcsínye, amellyel Franciaországban megdöntötte a direktóriumi kormányzási rendszert és a saját egyeduralmát biztosító konzulátusi rendszert állította helyébe. Ezt az eseményt a francia forradalom tulajdonképpeni lezárásának szokták tekinteni.
  • Napóleon császárrá koronázása

    Napóleon császárrá koronázása
    Napóleon kiveszi az őt koronázó pápa kezéből a kronát, és jelképesen maga teszi a saját fejére.
  • Austerlitzi csata

    Austerlitzi csata
    Az austerlitzi csata vagy más néven a három császár csatája a harmadik koalíciós háború ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt
  • Tiltsi béke

    Tiltsi béke
    a napóleoni háborúk idején Oroszország és Franciaország, valamint Poroszország és Franciaország közötti béke, amely lezárta a negyedik koalíciós háborúkat. A kelet-poroszországi Tilsitben (ma Szovjetszk, Oroszország) folyó béketárgyalások eredményeként írták alá.
  • Győri csata

    Győri csata
    a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt.
  • Wagrami csata

    Wagrami csata
    a francia-lengyel-olasz-német és osztrák csapatok között lezajlott összecsapás.
  • Period: to

    Oroszország elleni hadjárat

    A szövetséges hadsereg benyomult Oroszországba, a cári csapatok azonban a felperzselt föld taktikáját alkalmazva vonultak vissza, kerülve az ütközeteket. Moszkva előtt az oroszok csatára kényszerültek, és a mindkét fél számára óriási veszteségekkel járó borogyinói csata után a cár feladta a fővárost, de nem kért békét.
  • Lipcsei csata

    Lipcsei csata
    Ez volt a napóleoni háborúk döntő ütközete. Napóleon súlyos vereséget szenvedett, ami a németországi és lengyelországi francia uralom végét jelentette.
  • Waterlooi csata

    Waterlooi csata
    Elbai száműzetéséből nemrégen hazatért Napóleon ismét elfoglalta Franciaország császári trónját. Száznapos uralma idején az európai hatalmak egyesített erővel támadtak rá, először a brit Wellington herceg és a porosz Blücher tábornagy seregeivel került szembe.