-
Napoleon hazatért Franciaországba és puccsot csinált a király ellen katonai erővel, és kialakította saját egyeduralmát.
-
A seznátus felajánlotta Napoleonnak a császári címet, amit ekkor hivatalosan is kijelentettek.
-
Napóleon szinte egész Európát elfoglalja ezen időszak alatt 2 kivétellel: Anglia, Oroszország. Az elfoglalt területek élére rokonait teszi vezetőnek.
-
Napóleon vízi csatát vívott Angliával. Az angliai hajóhad élén Nelson admirális állt aki sikeresen legyőzte Napóleont, akinek így Anglia lett a legnagyobb ellensége
-
Az austerlitzi csata vagy más néven a három császár csatája a harmadik koalíciós háború ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt. Napóleon az Osztrák és Orosz hadsereg ellen vonult harcba és fényes győzelmet aratott.
-
Napóleon győz a csatában ellenük és a Mémet-római Császárság megszűnik.
-
Oroszország megszegte a kontinentális zárat és ezt Napóleon nem nézte jó szemmel. Az Oroszok a felégetett föld taktikát alkalmazták és kihasználták hogy ők hozzá vannak szokva a hideg és zord időhöz. Napóleon Moszkváig jutott de vereséget Borogyinónál szenvedett.
-
Az Európai országok vezetői össze fogtak hogy Napóleont végleg letaszítsák a trónról és hogy száműzhessék Európából. Napóleon bukása Lipcsénél történt meg és Elba szigetére száműzték.
-
Diadalmas bevonulásával megkezdődött uralkodásának második szakasza a “száz napos uralma”.
-
Napóleon végső bukása Waterloonál történt.
-
Napóleon második császársága, száznapos uralma ezzel véget ért. A vesztes hadvezért az angolok elfogták és Párizsba vitték. Itt a törvényhozás lemondásra kényszerítette és a Szent Ilona-szigetre száműzték.
-
A Szent Ilona-szigeten élt brit felügyelet alatt a haláláig.
