-
Egy Szilágy megyei faluban, Érmindszenten, elszegényedett nemesi családban született.
-
-
Katona Károly tanította írásra, olvasásra, számolásra, bibliai történetekre és zsoltáros énekekre.
-
Szülei idővel gimnáziumba szánták, ez volt az oka, hogy tanulmányait a katolikus népiskolában folytatta Hark István keze alatt.
-
A nagykárolyi piarista gimnáziumban voltak saját bevallása szerint a legszörnyűbb diákévei, amellett, hogy itt erősödött meg a fizikailag és itt írta első költeményeit is, amelyek többnyire verses csúfolódások voltak.
-
Jelesen érettségizett: csak görögből és matematikából kapott jó osztályzatot.
-
-
Nem volt nagy sikere.
-
-
Komolyabb visszhang nélkül maradt.
-
Léda lett a múzsája; az ugyanebben az évben megjelent Még egyszer című kötetében „A könnyek asszonya” című költeményt már ő ihlette. Lírai kibontakozásában Léda iránti szerelme és nála tett párizsi látogatásai segítették. Kapcsolatuk 9 évig tartott: 1903-tól 1912-ig. Ady a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával.
-
1904 és 1911 között összesen hétszer járt Párizsban.
-
500 cikk és egy sor költemény jelent meg a tollából.
-
Ez a könyv mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi –, de negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg az igazi sikert és a kritikusok elismerését.
-
Egy antológiát jelentettek meg Ady költeményeivel, valamint Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka műveivel. Ezeket a verseket rosszallással és értetlenséggel fogadták.
-
Ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-től pedig az egyik szerkesztője is.
-
A gyorsan kibontakozó szerelem hatására esküvőt fontolgattak, azonban Dénes Zsófia anyjának heves tiltakozása miatt a kézfogó elmaradt; a Becéző, simogató kezed és az Élet helyett órák című, a Ki látott engem? kötetben megjelent költeményei a Dénes Zsófia iránti érzései emlékei.
-
1914-ben találkozott az akkor 20 éves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett.
-
Berta apjának beleegyezése nélkül összeházasodtak. Verseiben Csinszkának nevezte Bertát.
-
-
1918 novemberében a harmadlagos szifilisz jellemző szövődményeként kisebb szélütést kapott. Ettől kezdve beszéde szaggatottá vált, de elméje tiszta maradt. Később megkapta a világon épp ekkor végigsöprő spanyolnáthát, ebből kialakuló magas lázzal járó tüdőgyulladását a Liget Szanatóriumban kezelték. Két hete ápolták, amikor egy reggel hirtelen meghalt.
Halálát végül is a kórboncolás alapján a főverőér megrepedése okozta. -
Koporsóját a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel. Sok más közéleti személyiség mellett több tízezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára fedetlen fővel, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi temetőig.