-
Apostagon a kora Árpád-korban görög szertartású, centrális templom állt, melyet a tizenkét apostol tiszteletére szenteltek: valószínű, hogy a védőszentül választott apostolokról nevezték el a falut is. Az Apostag név tehát eredetileg Apostoloknak hangzott. A XII. század folyamán alakult ki redukcióval az Apostok. Ebből pedig 1217-re szóvégi zöngülés útján az Apostog
-
Valószínű, hogy a védőszentül választott apostolokról nevezték el a falut is.
-
Az 1318. évi apostagi zsinat. 1318 nyarán a magyar történelem egy meglehetősen fontos eseményének volt színhelye Apostag: itt gyűltek össze tanácskozáshoz az ország érsekei, püspökei és a papságának egy része. Gyűlésük témája politikai volt: milyen egységes álláspontot képviseljenek a királlyal szemben az ekkor kezdődő országgyűlésen
-
-
-
-
-
1870: postahivatal
1880: távirdahivatal
1898: könyvtár a faluban
1902: vasútállomás -
1914-1918: Az első világháborúban az apostagi illetőségű katonák legtöbbje vagy a 29. honvéd gyalogezredben, vagy a 38. császári és királyi közös gyalogezred¬be került.
-
A község híres szülötte Nagy Lajos, Kossuth-díjas író.
Itt született Vida János költő.
Apostagi gyökerekkel rendelkezik Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA korábbi elnöke.
Apostagon született 1921-ben Soós Jóska, akit Belgiumban magyar sámánként ismernek.
1906-ban itt látta meg a napvilágot Sebők Imre képregényrajzoló. -
1921: kisdedóvó (óvoda)
1924-26: elkészült a budapest-bajai betonút minket érintő szakasza
1928-30: dunaföldvári híd
1939: megindul Apostagon az autóbuszközlekedés -
1939: vala¬mennyi zsidót kizártak a képviselőtestületből, s ezzel megszüntet¬ték beleszólásukat a közügyekbe.
1941: árvíz pusztít a faluban
1944. november 3-án a délutáni órákban szállták meg Apostagot a 31. szovjet lövész¬hadtest katonái.
1945-ben a földosztás során 262 személy kapott földet, többnyire 2-3 holdas nagyságban. -
-
-
