- 
  
  Moszkvában 1939. augusztus 23-án Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterek által aláírt megállapodás. A szerződéshez csatolt titkos záradékban megállapodtak Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról.
- 
  
  A történettudomány a lengyelországi inváziót tekinti a második világháború európai kezdetének. Ez volt ugyanis a kiváltó oka a Lengyelország szövetségesei által szeptember 3-án Németországnak küldött hadüzenetnek.
- 
  
  A hadjárat 1939. szeptember 1-jén kezdődött, egy héttel a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötése után, és 1939. október 6-án ért véget Lengyelország teljes német és szovjet megszállásával.
- 
  
  Bár szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak, tényleges harci cselekmények ezen a frontvonalon a Hollandia, Belgium és Luxemburg elleni német támadásig nem történtek, és csak kisebb harccselekmények zajlottak a tengereken és a levegőben.
- 
  
  A brit királyi légierő 500. repülőszázadának (No. 500 Squadron) Avro Anson bombázója végrehajtja a második világháború első brit légitámadását német tengeralattjáró ellen, de nem jár sikerrel.
- 
  
  - szeptember 17-én a szovjet Vörös Hadsereg a németekkel együttműködve betört Lengyelország keleti részeibe. A szovjetek ezzel érvényesítették a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékát, amelyben felosztották Kelet-Európát német és szovjet érdekszférára.
 
- 
  
  Tadeusz Kutrzeba Altábornagy, a Varsót védő lengyel katonai erők parancsnokhelyettese délben aláírja a tűzszüneti megállapodást Johannes Blaskowitz Tábornokkal, az ostromló német katonai erők parancsnokával, majd a nap során hivatalosan is leteszik a fegyvert.
- 
  
  
- 
  
  római katolikus szlovák pap és politikus, az 1938–1945 közötti fasiszta bábállam, az első Szlovák Köztársaság elnöke.
- 
  
  közvetlen előzményeként november 26-án végrehajtották a mainilai incidens néven elhíresült provokációt. Ennek során a szovjetek ágyúzni kezdték a saját területükön fekvő, de a finn határtól csupán 800 méterre található Mainila települést, s az akcióért a finneket tették felelőssé.
- 
  
  - november 30-án kezdődött az úgynevezett téli háború, miután a Szovjetunió a számára stratégiai szempontból kulcsfontosságú dél-karéliai területek megszerzése érdekében megtámadta Finnországot. Bár Sztálin villámháborúra számított apró nyugati szomszédja ellen, vezérkara tapasztalatlansága és a finnek bámulatos kitartása miatt a háború négy hónapig elhúzódott, és súlyos veszteségeket okozott a Szovjetuniónak.
 
- 
  
  Az angliai csata alatt a második világháború során a német légierő (Luftwaffe) és a brit légierő (Royal Air Force) között a levegőben, a La Manche csatorna ellenőrzéséért vívott küzdelemsorozatot értjük. A náci hadvezetés a légtér ellenőrzését előfeltételnek tekintette Nagy-Britannia megszállásához.
- 
  
  
- 
  
  Finnek és Szovjetek között.
 Lezárta a 105 napos téli háborút.
 Finnországnak területeket kellett átengednie a Szovjet Uniónak, ez lehetővé tette Finnország függetlenségét, illetve azt, hogy ne szállják meg őket teljesen katonailag a Szovjetek.
- 
  
  Weser gyakorlat nevet kapta, a folyó miatt.
 A németek legbátrabb hadművelete volt, mert Norvégiát szárazföldön nem tudták megközelíteni, tengeren pedig Nagy-Britannia teljes fölényben volt.
 Dániát a háborús hátország élelmiszerrel való ellátására használták fel.
 A történelem egyik legrövidebb háborúja volt(6 óra).
- 
  
  Chamberlain brit miniszterelnök lemond, utána Churchill lesz a miniszterelnök.
 Váltás a külpolitikában: németellenes
 Beszédében, csak vért, szenvedést és könnyeket tud ígérni a britek számára.
 Ő lesz a második világháborús brit politikát meghatározó államférfi.
- 
  
  A németek megüzenték, hogy hol lesz a következő támadás, ezért a hollandok emigráltak.
 Londonban holland emigráns kormány alakul.
 Churchill feloldja a német városok bombázásának tilalmát.
- 
  
  A csata május 26-tól, június 4-ig tartott.
 A szövetséges haderő összecsap a németekkel.
 La-Manche csatornánál beszorultak a brit és francia erők.
 Hatalmas szerepet játszott a Brit Dinamó hadművelet, melynek keretében 330 000 szövetséges katonát menekítettek a Csatorna túlpartjára.
- 
  
  Megkezdődik a Fall Rot végrehajtása, a Franciaország elleni német támadás második szakasza.
 A német csapatok áttörték a francia védelmi állásokat, hátulról megkerülték a Maginot-vonalat, és mélyen benyomultak Franciaország területére.
- 
  
  Német támadás Mannstein tervei alapján Franciaország ellen.
 Június 14-én elesett Párizs.
 Fegyverszünetet kötöttek június 22-én írták alá a compiègne-i erdőben.
 Ugyanabban a vasúti kocsiban, amelyben 1918 novemberében a németek aláírták az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezményt.
- 
  
  1940 augusztus 13-tól október 31-ig tartott.
 A németek megakarták semmisíteni az angol légierőt, hogy utána a Seelöwe hadművelet keretében partra tudjanak szállni.
 Hitler célja Nagy-Britanniának a teljes megszállása volt.
 A történelem legnagyobb légi háborúja volt.
 Churchill győzött.
- 
  
  Hitler meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró-háborút.
 A britek külön hadműveleti törzset hoztak létre.
 Több hajó süllyedt el, mint amennyit építettek a háború kitörése óta.
 Torpedórombolók vízre bocsátása
- 
  
  Németek, Olaszok, Japánok között jött létre.
 Japán joga Ázsiára, Német és Olasz joga Európára.
 Elismerték egymás birodalomépítő törekvéseit. Segítségnyújtási egyezményt kötöttek arra az esetre, ha egy semleges állam – elsősorban az Amerikai Egyesült Államok – támadást indítana valamelyikük ellen.
- 
  
  A Vichyi Franciaországban Zsidótörvényt fogadnak el.
 Pétain miatt nemcsak a külföldi zsidókra, hanem a Franciaország területén élőkre is kiterjedt a törvény.
 Nem dolgozhattak az igazságszolgáltatásban, oktatásban.
 Nem fogadhattak el választás alapján betölthető állami funkciót.
- 
  
  Találkoztak egymással a francia-spanyol határon, a Hendaye vasútállomáson.
 Hitler beakarja vonni Francot a háborúba, de ő semleges marad.
 Hitler kiábrándul a szerinte gyáva vezetőből.
- 
  
  a Földközi-tenger keleti medencéjé- nek teljes brit ellenőrzése mellett aligha indulhatott volna biztonságosan a Wehrmacht a nagy keleti hadjáratra. 1940. december 12-én Hitler aláírta a Marita fedőnevű hadműve- leti utasítást, amely előirányozta, hogy 1941 márciusában Bulgárián keresztül támadják meg Görögországot. Később arról is döntés született, hogy az olaszok megsegítésére egy német páncélos hadosztályt Líbiába küldenek.
- 
  
  A Pearl Harbor-i támadás a Nagumo Csúicsi tengernagy vezette japán flotta rajtaütése volt az Egyesült Államok haditengerészetének Hawaii-szigeteken lévő Pearl Harbor-i támaszpontján 1941. december 7-én. A japán repülőgép-hordozókról indított repülőgépek több hullámban támadva számos a kikötőben horgonyzó hadihajót elsüllyesztettek vagy megrongáltak. Ezzel a támadással vette kezdetét a harc a Csendes-óceánon a második világháborúban.
- 
  
  A midwayi csata a második világháború egyik döntő ütközete volt 1942 júniusában a Csendes-óceánon a Midway-atoll térségében. 1942 tavaszára Japán megszállta a Fülöp-szigeteket, Szingapúrt, Holland Kelet-Indiát, valamint Új-Guinea északi felét, Új-Britanniát és a Salamon-szigeteket. Már a Csendes-óceán keleti és déli vizeit, Ausztrália északi partjait is veszélyeztette, amelyek védelméről gondoskodni kellett.
- 
  
  A második el-alameini csata a második világháború észak-afrikai hadszínterének döntő ütközete volt. 1942. október 23. és november 4. között zajlott, főként a Brit Nemzetközösség erői és a tengelyhatalmak német-olasz csapatai között.
- 
  
  A sztálingrádi csata az európai hadszíntéren a második világháború fordulópontja volt. A Sztálingrád (ma Volgográd) szovjet városért folyó, 1942. augusztus 21. és 1943. február 2. között vívott ütközetben a szovjet csapatok döntő vereséget mértek a tengelyhatalmak csapataira. A csata – mintegy másfél milliós emberveszteségével – a világtörténelem talán legvéresebb csatája volt. Mindkét oldal a katonai és polgári veszteségekre, szenvedésekre való legkisebb tekintet nélkül harcolt.
- 
  
  A teheráni konferencia a második világháború idején a szövetségesek három fő vezetőjének legelső csúcstalálkozója 1943-ban.
- 
  
  A kurszki csata a második világháború egyik legjelentősebb ütközetsorozata volt, amely az 1943. július 4-től július 13-ig tartó, német részről offenzív Zitadelle hadművelet és az azt megállító szovjet ellenlökések sorozatából állt. A németek célként a frontvonalon 1943 nyár elejére kialakult, a német állásokba mélyen belenyúló kurszki kiszögellés felszámolását tűzték ki.
- 
  
  A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt, melynek során a szövetséges csapatok partra szálltak a náci Németország által megszállt Normandiában, új nyugati frontot nyitva a háborúban.
