-
Primogenitúra alapján. Felesége a bajor Gizella. Koppány legyőzése. Vármegyék: király hatalma, katonai szempontok. Kereszténység megerősítése: egyházmegyék, vasárnapi templombajárás. 2 törvénykönyv: egyház, tized, templomba járás, boszorkányok, magánvagyon, büntetések. Intelmek: államelmélet Imrének. Unokatestvére, Vazul megvakíttatása. Több legenda (Hartvik).
-
Lehet, hogy 1001. jan. 1-jén. Korona II. Szilveszter pápától vagy III. Ottó német-római császártól (lényegében ugyanazt jelenti).
-
-
-
István sógora v. unokaöccse.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Batu kán felszólította IV. Bélát az ország feladására (levél Julianus barát által). Sokan nem hitték, nem készültek, így maradtak tartalékok. Támadás terve 3 részben, Vereckei hágón át Béla ellen Muhinál, délről és északról hátbatámadás, de erdélyi bán és lengyelek akadályozzák. Dunától keletre nagy pusztítás. Dunántúlra csak télen, a Duna jegén. Hirtelen elmentek. Ország 15-20%-a meghalt. Nem tudni, miért mentek el (trónöröklés vagy eredeti terv ez).
-
Sok előkelő nem fogadta el és koronázása után II. Ottokár cseh királyhoz távozott (Anna nővérével együtt). Ottokár támadást indított, de kezdeti győzelmei után végül vereséget szenvedett.
Hospesek kiváltságai. Joachim szlavón bán elrabolt a trónörököst, Lászlót, és István a herceg kiszabadítására készülve meghalt. -
Kiskorú. Kiskirályok/oligarchák (Csák, Gutkeled, Kőszegi) csatározása (nagybirtok, erős kővár, familiaritás). Nincs központi kormányzat. Ököljog. A pápai követ miatt "kun törvények", de László nem akarta betartani, ám a kunok már nem bíztak benne, de a Hód-tónál legyőzte őket. Lászlónak alig volt hatalma, a kunokkal dorbézolt, majd bocsánatot kért. Lodomér keresztes hadjáratot akart ellene, de a kunok 28 évesen megölték. Mivel nem volt fia, ekkor sokak szerint kihalt az Árpád-ház.
-
II. Ottokár cseh király eddigre elfoglalta Ausztriát, Stájerországot, Karintiát, Krajnát, Pozsonyt, Moson és Sopron megyék nagy részét. Emiatt László szövetkezett ellene Habsburg Rudolffal. A morvamezei Dürnkrut közelében legyőzték a cseheket, Ottokár meghalt. A kunok sokat segítettek, de keresztény foglyokat ejtettek, emiatt érkezett Fülöp pápai követ az országba (+ hogy esztergomi érseket válasszon, aki Lodomér lett).
-
Viszonylag kis pusztítás, László kiverte őket. De a foglyul ejtett tatárokat a szolgálatába fogadta, velük veretett le a Szepességben egy lázadást, ám a tatárok feldúlták a szepességi káptalant is. Ezért Lászlót azzal gyanúsították, hogy valójában ő hívta az országba a tatárokat.
-
A trónra Rudolf, a pápa és sokan mások is pályázta. Végül őt hozták haza Velencéből. Az ország tartományok halmaza, a kiskirályok erőtlennek remélik, a papok, hogy rendet tesz. Kis tanács: 2-2 püspök, ill. nemes, bárókat ellensúlyozza (rendi jelleg). Megyénként 4 szolgabíró: ítélkezés. 5 báróval szerződés kölcsönös támogatásról (pl. más oligarchák ellen). Néhány kiskirály a pápához Anjou királyért, de a küldött Martell Károlyt András legyőzi. Övé az ország, de meghal. Vele kihal az Árpád-ház.
-
Az esztergomi érsek hozta az ország szívébe Károlyt, és egy alkalmi koronával Esztergom mellett királlyá koronázta, ezt az előkelők többsége azonban nem fogadta el. Mellette állt Csák Máté, Aba Amádé és Csák Ugrin.
-
Királytalan időszak egyesek szerint.
-
-
II. Vencel cseh király fia, a kalocsai érsek koronázta királlyá 11 évesen, Kőszegi Henrik és szinte minden főpap mellette állt. Budán rendezkedett be. Nagy birtokadományozások. VIII. Bonifác pápa lépett közbe: legátusa I. Károlynak ítélte a trónt, a cseh királyt és fiát kizárta Mo-ról. Apja végül, látva az itteni helyzetet, elvitte a fiát. Eltűnt a magyar politikából. III. Vencelként király lett 1306-ban bekövetkezett haláláig.
-
Vencel rá ruházta át királyi címét, melyről lemondott 1305-ben, Fehérváron megkoronázták. 1307-ben V. Kelemen pápa kényszerítette ki, hogy elismerje I. Károlyt. Kán László erdélyi vajda elfogta, elvette tőle a koronázási ékszereket (Venceltől kapta őket) és szégyenszemre futni hagyta. Királyi címét haláláig viselte.
-
Mivel első koronázása nem felelt meg a hagyományoknak (esztergomi érsek, Székesfehérvár, Szent Korona), nem tekintették törvényesnek. Pesten királlyá választották 1308-ban, és a Nagyboldogasszony templomban megkoronázták egy koronával (még Kán Lászlónál voltak a koronázási ékszerek). Ez a közhangulatnak nem volt elég.
-
Gentilis bíboros egyházi átok kilátásba helyezésével szerezte meg az erdélyi vajdától a koronát, ez a koronázás már minden szabálynak megfelelt.