-
A honfoglalás. A magyarok hadereje bizánci szövetségben a dunai bolgárok ellen hadakozott. Ezt kihasználva a besenyők rátámadtak a magyarok szállásterületeire. A magyarok számára csak a nyugat felé menekülés maradt, a betelepülés a Kárpát medencébe.
-
997-1038-ig élt Szent István a magyar állam megteremtője. A pápától kapott koronával az 1000-1001. évek fordulóján koronázták királlyá. Uralkodása alatt megkezdődött az egyházi és világi hatalmi struktúrák (megyerendszer, püspökségek) kialakítása. Szent István neve alatt két törvénykönyv maradt fenn. A törvények az új intézmények: a királyság és a keresztény egyház védelmét szolgálták. -
I. András király kiadja az Aranybullának nevezett kiváltságlevelet. Ez az oklevél a királyi és főúri hatalmaskodásokkal szemben a középrétegek jogait erősíti.
Az Aranybulláról -
A „tatárjárás”. A mongol birodalom nyugati terjeszkedése során Batu kán seregei 1241-ben megtámadták Magyarországot. IV. Béla király az Adriai-tengeren lévő Trau szigetére menekülve élte túl a támadást. A király a mongolok kivonulása után várépítésekbe kezdett az országban, hogy el tudja hárítani a következő támadást.
A muhi csata -
Az oszmán-törökök első betörése Magyarországra.
-
1453-ban II. Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel megszűnt a Bizánci Birodalom. A török sereg rövidesen Magyarország ellen indult. Nándorfehérvárnál a magyarok nagy győzelmet arattak a szultán serege fölött.
A nándorfehérvári diadal -
Ez a korszak a középkori magyar állam legsikeresebb periódusa. Hunyadi Mátyás a városi fejlődés, a kereskedelem támogatásával és új adók bevezetésével sikeresen megerősíti a királyi hatalmat, zsoldos hadseregével távol tartja az országtól a török seregeket. Uralkodása alatt virágzik a reneszánsz kultúra a királyi udvarban. Mátyás könyvtára európai hírű.
-
Mohács mellett a magyar seregek vereséget szenvedtek a törököktől, odaveszett II. Lajos magyar király is. A törökök számára megnyílt az út Magyarország belseje fele. -
A törökök csellel beveszik Buda várát. Magyarország három részre szakad. Az ország középső harmada másfél évszázadra a török birodalom része lesz. A nyugati részek a Habsburgok fennhatósága alá kerülnek. A keleti részeken, Erdélyben a törököktől függő magyar fejedelemség alakul.
-
Az egyesült európai seregek beveszik Buda várát. A törökök teljes kiűzése után Magyarország örökös Habsburg-királyság lesz.
-
A Rákóczi-szabadságharc. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem vezetésével harc indul a függetlenség visszaszerzéséért. A szabadságharcot a szatmári békekötés zárta le, amelyben mindkét fél engedményeket tett.
-
A reformkor eseményei és az európai forradalmi hullám kettős hatására Magyarországon is kitör a forradalom. Kiépül a forradalmi Magyarország hatalmi struktúrája, ütőképes hadsereg alakul. Kimondják a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharcot csak I. Miklós orosz cár beavatkozásával tudják leverni. 1849. október 6-án Aradon kivégeznek 13 magyar tábornokot. -
1867-ben a Habsburg uralkodó és a magyarok közötti egyezség értelmében a Habsburg Birodalom helyén létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, amely dualista berendezkedésű, parlamentáris keretek között működő alkotmányos monarchia volt. Ezzel megtörtént a politikai felzárkózás az európai államok közé. Az új berendezkedés nagy lendületet adott a gazdasági fejlődésnek, amely kisebb válságokkal ugyan, de egészen az I. világháború kitöréséig tartott.
-
Magyarország a központi hatalmak részeként vesz részt a háborúban. A vereség után a trianoni békeszerződésben Magyarországtól elveszik területének kétharmadát. Több millió magyar ember kerül a környező államok fennhatósága alá.
Trianon