-
A győri állatkert elődje a Püspök-erdőben, az erdészeti fatelep mellett jött létre 1959-ben, mint vadaspark. Kezdeti célja az volt, hogy bemutassa a hazai vadállományt. -
Az első állatkert jellegű intézmény Győrben, 1959-ben a Püspökerdőben, az Erdészet fatelepe mellett létesült. A vadaspark a Mosoni-Duna árterén jött létre abból a célból, hogy a hazai nagyvad-fajokat és ragadozókat bemutassa. Látható volt például a barna medve is. Elbeszélések szerint jelentős látogatottsága volt. Működésének az 1966-os árvíz vetett véget, melynek során az állatok nagy része elpusztult, néhányat pedig magánházakhoz telepítettek.
-
Muki egy cirkuszi mackó volt, Győr első medvéje, aki 1962. április 12-én érkezett az erdei vadaskertbe. Iszonyú ereje volt, a vízmű vállalat által készített ketrec rácsait meg-megcsavarta, de ha zenét hallott, nem tagadta meg mutatványos voltát és táncra perdült. Sajnos az 1965-ös árvíz során egyike volt annak 2-3 veszélyesebb állatnak – egy felnőtt farkashoz hasonlóan - amit lelőttek. -
A Vadaspark megszűnését követően született meg az elhatározás, hogy Győrben is létesüljön egy új állatkert. A Győr Városi Tanács VB elhatározásából 1967. május 1-én adták át a „Május 1. Kultúrparkot” Kiskúton, ami két részből állt: Vadasparkból és Vidámparkból. Ekkor került az állatkert jelenlegi helyére. Az állatkert honlapját az alábbi linken lehet elérni.
-
1969 februárjában 26 féle, összesen 104 darab állat élt itt. Nem igazán voltak megfelelőek a kezdeti állapotok, a bevétel is alacsony volt, az igazgató Major János végül hét év küzdelem után érte el, hogy egzotikus állatokat is tarthassanak, jól lehet, az alapító okiratban csak hazai faunáról volt szó és a feltételek enyhén szólva sem voltak adottak. -
Az első oroszlánpár 1975. augusztusában érkezett Debrecenből, ők voltak Elza és Cézár.
-
Elza második almából származó kölyke, Szilveszter 1977. december 28-én született. Elza végül őt sem akarta gondozni, de életben maradt. Kicsi korában egy győri társasház emeletén lakott, s ő volt az első Győrben operált oroszlán. -
1988-ban megépült az Akvárium és terráriumház.
-
Az állatkert első harminc évének legfontosabb beruházása a két szintes padlófűtéses majomház volt, amit 1992. májusában adtak át. A téliesítéskor öt csimpánz és egy tucatnyi majom lakta. A 15-16 éves Charlie volt a látogatók kedvence, aki tapssal és fejenállással szórakoztatta őket. -
Leilát 1992-ben egy lábatlani családi házból hozták el az önkormányzat kérésére. Az akkor 3-4 éves, ismeretlen származású tigrist már két év óta tartották itt, bent aludt a családdal a lakásban. A szomszédok kérésére ketrecet építettek neki, de amikor senki sem látta, kiengedték, s épp a lapos garázstetőn napozott, amikor a szomszéd veteményes sorának végén egy néni felemelkedett és szembe találta magát Leilával. Ijedtében kórházba került, ekkor telt be Lábatlanban a pohár. -
1997-ben az állatkert első igazi sztárja Gyurci a bóbitás gibbon lett, akivel a fővárosban mamája rosszul bánt, majd Győrbe került. A gibbon megjárta az akkor népszerű Friderikusz-showt, „Fridi” másod-keresztapaságot is vállalt. A korábbi figyelem sokszorosa terelődött a győri állatkertre, és ezért Gyurcihoz kötődik az 1997. áprilisában kicserélődő vezetés első leglátványosabb újítása a gibbonsziget. -
A 2000-es év sztárja Rudi, az első győri zsiráf volt, Szentpétervárról érkezett, régi dinasztia sarjaként: már dédszüleit is törzskönyvezték. Az állatot darukkal emelték le a kamion platójáról. Háza hat és fél méter magas, 85 négyzetméter területű, fűthető és világítható. -
Közönségkívánságra érkezett 2003-ban három lajhár, akik minden idők leglassúbb szökevényei voltak, hiszen a lajhár sietve is legfeljebb 5 kilométeres óránkénti végsebességre képes. A hüllőház közelében éltek a guineai állatok, szigetükön villanypásztor védte őket. Egy évvel később, áprilisban egyikük az állatkert területéről is kijutott. -
A legkülönösebb külsejű győri állat a földimalac, az alapító pár Tanzániából jött 2009-ben. Győr volt az első magyar állatkert, ahol találkozni lehetett ezzel az Afrika-szerte elterjedt fura figurával, amelyből ekkor mindössze 60 egyedet tartottak fogságban. Különlegessége, hogy percek alatt a föld alá tudja ásni magát, s bizarr fejével a a hangya üregek lakóihoz is hozzáfér. -
Új nevét az első magyar állatkert alapítójáról, igazgatójáról, a 19. századi természettudósról, Xántus Jánosról kapta 2009-ben. A névadó kalandos életéről az alábbi honlapon találunk indormációkat. -
A győri állatkert 2012-ben csatlakozott az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségéhez, s ez mindjárt testet öltött a mesés bundájú fehér tigrisben is, amely az angliai nemzetközi tenyészprogram keretében került a vadasparkba. A különleges színváltozat tenyésztésében Nyíregyháza is részt vett. -
A 2013-as év első felében Győr csatornarendszere érdekes szerzetet dobott ki az adyvárosi esővíz-tározónál: egy aligátor-teknőst, akit Csövinek neveztek el. A Közép- és Észak-Amerikában honos ragadozó állat az első etetések során visszahúzódott a páncéljába, amit stresszel magyaráztak. Halat, naposcsibét és patkányt kapott. Orvosi vizsgálat után aztán össze lehetett engedni a többi állatkerti fajtársával. -
2016-ban, karácsony másnapján, anya lett Pola, az állatkert történetének legszeretettebb lakója, aki ösztönösen nagyon odaadó és figyelmes a kislányával Zahirával. Őt emberek nevelték, mivel anyja Paula nagyon öreg volt, amikor megszületett, és nem sokkal később el is pusztult. -
A Modern Városok Program keretében új főbejárat és fogadóépület, zsiráfház fejlesztés, csimpánzház, pingvinbemutató, elefánt-ház, valamint Állategészségügyi Központ is létesült.