-
-
A rendek elfogadták a köznemesség nyomására a végzést, melyben az állt, hogy ezentúl csak magyar születésű királyt választanak.
-
Bakócz Tamás török elleni keresztes hadjáratot hirdetett meg X.Leó pápa felhatalmazásával. A rendeknek nem tetszett az, hogy annyi parasztot felfegyvereznek és értelmetlennek találták a török elleni támadást, hiszen jelenleg békében voltak. Ezért meg akarták akadályozni a hadjáratot, de nem jártak sikerrel. Dózsa György lett a keresztesek parancsnoka, és miután a kormány le próbálta állítani a szervezést, a parasztok felkeltek a nemesek ellen. Végül Szapolyai János hadai verték le Dózsa seregét.
-
-
-
A főnemesi párt választotta meg. Külső segítséget reméltek tőle a török ellen. Pozsonyban koronázták meg.
-
A köznemesek, ezzel együtt Szapolyai János jelöltje. Mellette szólt hadserege és nagy birtokai. Székesfehérváron koronázták meg.
-
A magyar had megpróbáta megállítani a törököket, de vereséget szenvedtek. A csata közben meghalt a király is.
-
A török sereg megtámadta Ferdinándot. Erdély török hűbéressé vált. Szulejmán célja Bécs elfoglalása volt, de az ostrom elhúzódott, ezért a törökök visszavonultak. Szulejmán hadjárata miatt Szapolyai uralkodott az ország kétharmadán, de a bárók többsége kitartott Ferdinánd mellett.
-
Szulejmán ismét el Bécset támadta, de Ferdinánd V.Károly segítségével féken tudta tartani őt. Kőszeg ostroma volt a legszámottevőbb összecsapás, melyben Jurisics Miklós hősiesen védte várát. Miután úgy tűnt a viszonyok nagyon kiegyensúlyozottak, a törökök és a magyarok szerződést kötöttek, amely leírta befolyási övezeteiket (1533).
-
Szulejmánt Fráter György Budára hívta segítségül, mivel nem akarta átadni a rá eső országrészt Ferdinándnak, de Szulejmán ahelyett hogy segített volna, inkább úgy határozott, hogy ideje elfoglalni a budai várat. Ezt könnyű szerrel végre is hajtotta és ennek következtében három felé szakadt az ország (Királyi Magyarország, Török hódoltság, Erdélyi Fejedelemség).
-
Ferdinánd hozta létre a hadügyek központi irányítására, mely egész birodalmára kiterjedt.
-
-
Zrínyi Miklós hadserege védte a várat, amit a törökök könnyű szerrel bevettek. A csata során Zrínyi Miklós életét vesztette de a szultán is elhunyt ez idő alatt.
-
Szulejmán halála után véget értek a török hódítások. Utóda békét kötött a Habsburgokkal, mert úgy látta, túl erős nagyhatalom ahhoz, hogy kiszorítsák az országból.
-
János Zsigmond szerződést kötött a Habsburgokkal, hogy ha lemond a választott magyar királyi címéről, elismerik Erdély fejedelmeként.
-
-
A török hadak megtámadták a Száva menti Sziszeket, melyre I.Habsburg Rudolf bevetette a birodalom erőforrásait. A háborúba az erdélyi fejedelem is bekapcsolódott. A háborút békekötéssel zárták.
-
Károli Gáspár lefordította magyar nyelvre a Bibliát.
-
Bocskait nagy sikerei miatt a rendek a szerencsi országgyűlésen választották meg.
-
A Habsburgok és Bocskai katonái és ellátásai végesnek tűntek ezért megkötötték a bécsi békét. A béke hatására Bocskai lemondott magyar fejedelmi címéről, ezért cserébe az uralkodó garantálta a rendi jogok tiszteletben tartását és a végvári katonák szabad vallásgyakorlását.
-
-
-
Ezután is kiállt a magyar rendi jogokért.
-
Besztercebánya
-
-
Bethlen és II.Ferdinánd között. Bethlen lemondott a magyar királyi címről, cserébe megerősítették a bécsi békét és Bethlen megkapott hét kelet-magyarországi vármegyét.
-
-
Rákóczi megújította a bécsi békét és kiterjesztette a vallásszabadságot a jobbágyokra is.
-
-
-
-
Köprülü Ahmed nagyvezír megtámadta Érsekújvárt. Egyedül Zrínyi hadai álltak az útjába.
-
Köprülü Ahmed Kanizsa helyett Zrínyi saját építésű várát foglalta el és le is rombolta azt.
-
Montecuccoli ( I.Lipót választott fővezére ) Szentgotthárdnál fölényesen legyőzte az oszmán sereget.
-
A császárnak nem kényszerült volna feltétlenül a békekötésre, hiszen az oszmán sereg nem volt nagyon fejledt, de félt a kétfrontos háborútól ( franciák ), ezért jobbnak látta a békekötést. A törökökkel kötött béke meghagyta török kézen az újonnan meghódított területeket és a visszamenő négy év alatt elesett magyar várakat.
-
Wesselényi Ferenc kilátástalan volt, ezért ajánlotta hűbérül az országot.
-
Ezután Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc, Frangepán Ferenc és I.Rákóczi Ferenc folytatták az összeesküvés szervezését I.Lipót ellen.
-
Egyedül I.Rákóczi Ferenc úszta meg a kivégzést, ugyanis anyja 400000 arannyal kiváltotta őt.
-
-
Vezetésével a kurucok egyre nagyobb veszélyt jelentettek I.Lipótnak, mert így magabiztosabbak lettek és egymás után elfoglaltak több vidéki várat és várost is.
-
I.Lipót nem akarta, hogy a kurucok tovább lázongjanak, mert a franciákkal való háborúval volt elfoglalva. Ezért lemondott az abszolutizmusról és visszaállította a rendi alkotmányt. A nemességnek tetszett I.Lipót ajánlata és el is fogadta azt, de a kurucok elutasították, mert az ő gondjaikra a császár nem ajánlott megoldást.
-
Az oszmán hadsereg megindulása után a császár elhagyta a katonailag jól felszerelt Bécset és segítséget kért a lengyel királytól és néhány német uralkodótól, akik pont időben jöttek, mert Bécs két hónap csatározás után vészesen kimerült. A felmentő sereg könnyű szerrel megfékezte a törököket.
-
XI.Ince pápa meggyőzte Lipótot, hogy folytassa a háborút, még XIV.Lajost is rávette a fegyverszünetre. Így alakult meg a törökellenes Szent Liga, melynek tagjai a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence volt.
-
Miksa Emánuel és Lotharingiai Károly vezetésével két hónap ostrom után a hadaknak sikerült elfoglalniuk Buda várát Abdurrahmantól. A seregek nem álltak itt meg és kiüldözték egyenesen Belgrádig a törököket.
-
Miután Budát visszafoglalták Lotharingiai Károly hadai megszállták Erdélyt. A meggyengült Erdély nem tudott ellenállni, ezért Apafi Mihály nem tehetett mást, mint lemondani várairól és hadisarcot fizetni.
-
Buda visszafoglalása után a rendek lemondtak szabad királyválasztási jogukról és az ellenállási záradékról. Ennek hatására Lipót egyre jobban önkényesen uralkodott.
-
A Habsburg Birodalom kétfrontos háborúnak volt kitéve, azonban bírta a sarat, és Savoyai Jenő miután legyőzte a törököket Zentánál, az Oszmán Birodalom csekély fennmaradt erőforrásai miatt békét kért.
-
Mikor a kurucok felkelést indítottak Tokaj-Hegyalján, Rákóczi Bécsbe menekült, de visszatért Magyarországra a Tisza vidéki felkelők felkérése miatt. Visszatérése után a Habsburg-ellenes felkelés vezetője lett.
-
Mikor a Habsburgok és a törökök is kifogytak az erőforrásaikból és az oszmánok Zentánál elbuktak megszületett a karlócai béke, mely kimondta, hogy Magyarország felszabadul (Temesköz kivételével) és Erdély is a Habsburgokhoz tartozik ezentúl.
-
A kurucok első országgyűlése Szécsényben történt. Itt rendi szövetséget kötöttek, és vezetővé választották Rákóczit.
-
A szabadságharc sok pénzt emésztett fel és egy idő után pénzszűkében voltak, ezt Rákóczi a Habsburgok trónfosztásával akarta orvosolni. Ez a művelet nem járt nagy sikerrel.
-
Végül a Habsburgok és a kurucok hosszas tárgyalások után békét kötöttek. A béke kimondta a rendi jogok visszaállítását és a szabad vallásgyakorlást, viszont ezért cserébe Magyarországon a Habsburgok uralkodtak.
