-
-
II. Lajos halálát követően Magyarország kettészakadt. Az ország keleti részén: Szapolyai Jánost, nyugaton: Habsburg Ferdinándot választották királlyá.
-
- augusztus 5-én kezdte meg I. Szulejmán oszmán szultán hatalmas hadserege a kicsiny Kőszeg várának ostromát, melyet Jurisich Miklós kapitány – majdnem százszoros túlerővel szemben – 25 napon át hősiesen védelmezett.
-
- augusztus 29-én foglalták el Buda várát I. Szulejmán oszmán szultán hadai, aminek eredményeként a Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt.
-
- szeptember 9-én vette ostrom alá Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege Eger várát, melyet a Dobó István vezette maroknyi védősereg később sikeresen megvédett az oszmánoktól.
-
- augusztus 6-án vette ostrom alá I. Szulejmán szultán 150 000 fős hadserege a Dél-Dunántúl legjelentősebb erősségét, melynek kapitánya a híres hadvezér, gróf Zrínyi Miklós horvát bán volt. Az eposzba illő egyhónapos küzdelem végül Zrínyi és a 2300 védő hősi halálával és Szigetvár elestével zárult, miközben egyébként Szulejmán is életét vesztette.
-
1568 februárjában a magyar királyt, I. Miksát és az új szultánt, II. Szelimet képviselő követek több mint féléves huzavona után kölcsönösen elfogadták azon megegyezés szövegét, amelyet a tárgyalások színhelyéről drinápolyi békének neveztek el.
-
Vizsolyban készült el Károli Gáspár fordításában.
-
- június 23-án kötötte meg – I. Rudolf király nevében – Mátyás osztrák főherceg és Bocskai István erdélyi fejedelem a Bocskai-szabadságharcot lezáró bécsi békét, mely előírta a rendi jogok betartását és a protestáns vallás szabad gyakorlását.
-
-
- november 15-én hunyt el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (ur. 1613-1629), választott magyar király, a török hűbéri sorba kényszerített államocska történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Bethlen 16 évnyi uralkodás után fejezte be életét, országlásának köszönhetően pedig Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is beléphetett híres „aranykorába.”
-
- augusztus 1-jén vívták meg a Montecuccoli tábornok által vezetett keresztény seregek és Köprülü Ahmed nagyvezír oszmán hadai a szentgotthárdi ütközetet. A magyarországi török háborúk során ez volt az első jelentős nyílt ütközet, melyben az európaiak győzelmet arattak a törökök ellen.
-
-
- szeptember 2-án, két és fél hónapig tartó ostrom után foglalták vissza a keresztény hadak Budát, a magyar királyok korábbi székvárosát, mely 145 évig állt az oszmánok fennhatósága alatt.
-
- január 26-án kötötték meg I. Lipót magyar király és II. Musztafa oszmán szultán követei a karlócai békét, mely lezárta a Bécs 1683. évi ostromával kezdődött háborút. A másfél évtizedes küzdelem eredményeként az Oszmán Birodalom végleg visszaszorult a Duna medencéjéből; Magyarország több mint 150 év után felszabadult a török uralom alól.
-
-
A talpasok 1707 fordulóján értek el törekvéseik csúcsára. Rákóczi tervezett célja az volt, hogy visszaállítsa Magyarország függetlenségét olymódon, hogy elszakadva a Habsburg-háztól egy új királyt választ (II. Miksa Emmánuel bajor választófejedelem). Ebben a helyzetben Ónodon országgyűlést hívtak össze, ahol két igen fontos kérdésben állapodtak meg.
-
-
III. Károly, Mária Terézia magyar királynő apja volt.
-
- november 29-én hunyt el Habsburg Mária Terézia, a magyar történelem második saját jogon uralkodó királynője, a felvilágosult abszolutizmus egyik legjelentősebb európai képviselője, a Habsburg-Lotharingiai-dinasztia „ősanyja.”
-
-
- január 28-án, halála előtt három héttel vonta vissza II. József tízesztendős uralkodása alatt hozott rendeleteinek döntő többségét. A „nevezetes tollvonás”, mely közel 6000 jogszabályt semmisített meg, csak a türelmi-, a jobbágy- és az alsópapságról szóló rendeletet hagyta érvényben.
