-
Az ókorban az emberiség fejlődése és az egymáshoz való alkalmazkodás a kereskedelem kialakulását is magával hozta. Ekkor már szükségessé vált az úgynevezett árucsere, amikor már konkrét tárgyak cseréltek gazdát. Ez a módszer sajnos nem volt igazságos, mert a cserélt dolgok értéke nem mindig volt egyenlő és nem mindig volt megfelelő. Ennek a megoldására találták ki az árupénzt, amely egyfajta kereskedelmi szabványként szolgált. -
A pénz már a legkorábbi civilizációkban jelen volt. Egyes elméletek szerint a cserekereskedelmet könnyítette meg, ebben fejezték ki a termékek árait, amik így könnyen összevethetőek voltak és a cserének sem kellett egyidejűnek lennie. Egy másik elmélet szerint a civilizáció kezdetén egyáltalán nem volt jellemző a kereskedelem, hiszen a családok önellátóak voltak. Egyre inkább közösségekbe, államokba szerveződtek, az állam a kivetett adót követelte, mely közös értékmérő kialakulását elősegítette.
-
Egy olyan árut jelölt, amely mindenki számára elfogadható (rendszerint kulcsfontosságú áru) volt és lehetett szabványosított értékmérőként használni. Ilyen árupénz volt a só, szarvasmarha, kagyló, kövek, majd később az arany, ezüst és a bronz. Ma a börtönökben a cigaretta tölti be az árupénz szerepét. Tehát mai napig használnak még bizonyos helyeken árupénz, azért jelöltem az időegyenesen ilyen hosszú intervallumon.
-
Nagyjából Krisztus előtt 1100 környékén Kínában a kereskedők lecserélték a cserekereskedelmet. Apró, bronzból készült replikákat készítettek azokból a tárgyakból, amelyekkel addig kereskedtek. Ezek a bronzból készült tárgyak kör alakúak voltak, így az első pénzszerű dolognak lehet nevezni ezeket.
-
Lüdiából származó találmányt lassan a görög poliszok is elkezdik átvenni a Kr. e. VI-VII. századtól -
A fémpénzt görögök után a rómaiak is átvették, elterjesztve azt egész Európa területén.
A fémpénznek két típusát lehet elkülöníteni:
- bimetalizmus: amikor két fajta fémből készült pénzek vannak forgalomban (például: arany, ezüst), az egyik fémpénz rendszerint a másik váltópénzeként szolgált.
- monometalizmus: csak egy fajta fémből készítettek pénzt. -
Napjainkban is fellelhető, de szinte nincsen nemesfémtartalma, névleges értéke van, és kisebb vásárlásokhoz van már használatban, tehát kezd kikopni a társadalomból, főleg a fejlett területeken.
-
-
-
Kínában jelent meg először. Fehér szarvasbőrből készült amelynek a széleit megfestették. Ez tekinthető az első "papírpénznek". -
Olyan pénz, melynek fedezete valami más árukészlet.Pénz értékét a kormányzat rendeletben írja elő,és kötelező érvényű fizetőeszköz. Ha valaki más formájú fizetség elfogadását, gyakran halálbüntetést maga után.Főleg háborúk idején folyamodtak ehhez(átválthatóság, pénz nyomtatása). Ha túl sokat nyomtatnak a piacra, ez felhígít, és értéket csökkent, majd inflációhoz vezet. Mai aktuális példa: Euró.
-
-
Gyakran más pénzformával együtt( pl.:rendeleti pénz). A fejlett gazdaságok pénze a nemzeti rendeleti pénzből származó hitelpénz. Adósságot nem lehet pénznek. Igazi pénz keresletének tompítása, értékének a befolyásolása. A pénzpiachoz lehet kötni, általában a bankok üzletelnek hitelpénzzel. Alapjait a kereszteslovagok, úgy hogy náluk voltak letétben az egyházi kincsek. Manapság a bankok kölcsönkérelmek jóváhagyásával gyakorlatilag pénzt „teremtenek” .
-
-
-
Először jelenik meg Európában a papírpénz hivatalosan.
-
Aranystandard (gold standard) rendszernek azt a nemzetközi monetáris, vagyis pénz-, illetve valutarendszert nevezzük, melyben az ország valutájának értéke törvény által meghatározott módon megegyezik az arany egy rögzített mennyiségével. Valamennyi résztvevő állam meghatározta saját nemzeti valutájának aranytartalmát, ezáltal a nemzeti valuták egymásra való átválthatóságát, konvertibilitását és a rögzített valutaárfolyamokat az aranypénz szabályai szerint biztosították. -
Az ipari forradalom után hiány lett az aranyból, mely pénzhelyettesítőkhöz vezetett. A kereskedők váltókat adtak ki fizetési ígéretekkel, majd megadták tartozásaikat, mikor pénzük lett. Később egymás váltóival is kereskedtek, azonban nehézségekbe ütközött egy ismeretlen kereskedő váltóját beváltani. Később a bankok bocsátottak ki váltókat, ezek a bankjegyek. Végül az állam vette át a bankjegyek kibocsátásának monopóliumát. A bankjegyekre a kibocsátók vállalták, hogy átválthatóak nemesfémre.
-
Az Egyesült Államokban 1837 és 1866 között volt az ún. „szabad bank kora”, mely időszakban csaknem bárki saját magánpénzt adhatott ki. (kb. 8000 féle jött létre) A szervezeteket megbízhatatlan hírnevükre utalva „vadmacska-bank”-nak becézték. Ennek a korszaknak az 1863-as Nemzeti Bank Törvény vet véget.
-
12 és fél millió forint értékű bankjegyet bocsátanak ki Kossuth Lajos segítségével. Ezeket nevezi az utókor Kossuth-bankóknak. -
A latin monetáris unióban, amely 1867-ben közös arany- és ezüstérméket vezetett be, Franciaország, Belgium, Svájc, Görögország és Bulgária vett részt, a skandináv monetáris unió pedig 1875-ben jött létre. Ezek az uniók többek között azért vallottak kudarcot, mert az arany ára változott az ezüstéhez képest, és ez destabilizálta ezeket a fizetőeszközöket.
-
John Biggins feltalálja az első hitelkártyát. -
A II. világháború után a valuták értékét az amerikai dollárhoz kötötték és csak a dollár volt aranyalaphoz kötve. Ezt nevezzük aranydeviza-rendszernek.
-
Egy adott valuta árfolyamát más valutákhoz képest a piaci viszonyok határozzák meg.
-
Mivel a rendeleti pénz fedezete más árukészlettel rendelkezik, ezért az állam ezt rendeleti formában írta elő a polgárok számára. Mivel válság idején annyit nyomtattak belőle, amennyit akartak, a pénz piaci értéke erősen megcsappant, infláció következett be. Az USA 1971-ben teljesen átállt a rendeleti pénz használatára, amellyel a Nyugat pénzpiacát is rendeleti pénz alapúvá alakította.
-
Az informatika fejlődésével megjelent az elektronikus, bankszámlákon jelenlévő pénz. -
1999-ben vezették be az eurot, mint elszámolási pénzt az Európai Unió közös valutáját. Napjainkban 337 millió ember használja az eurozónában. A 28 tagállam közül 19 tagállam használja. 2002. január elsején kerültek forgalomba az euroérmék és bankjegyek. A dollár után a második legnagyobb jelentőségű tartalékvaluta. -
-
Az első kriptovaluta a történelemben a Bitcoin neve alatt fut, ami olyan digitális fizetőeszköz, ami nem függ központi kibocsátóktól, vagy hatóságoktól, sem harmadik féltől.