-
Babits Mihály 1883. november 26-án született Szekszárdon egy mélyen vallásos, értelmiségi családba.
-
Babits Mihály elemi iskolába 1889-től 1891-ig Budapesten, majd 1891-től 1893-ig Pécsen járt. 1893-tól a pécsi cisztercita gimnáziumban tanult.
-
1901 őszétől a budapesti egyetem bölcsészkarán tanult. Kezdetben magyar-francia, majd magyar-latin szakos volt.
-
Egyetemi tanulmányait elvégezve, gyakorlóéveit a bajai cisztercita gimnáziumban töltötte ideiglenes tanárként.
-
Baja után Szegedre került az állami főreáliskolába helyettes tanárnak.
-
Szegedi tanítását követően ismertté vált Babits neve az irodalmi életben: A Holnap 1908 szeptemberében 5 versét közölte.
-
1908-ban rendes tanárrá nevezték ki Fogarasra. A tény, hogy a "világ végére" kell mennie, rossz hangulatot és örökös kedvtelenséget váltott ki benne. Ennek ellenére rendkívül termékeny volt ebben az időszakban. Megtanult görögül és megjelent 54 verse.
-
Miután 1909 áprilisában A Holnap új versei Babits 15 költeményét közölte, a szerző megjelentette májusban első verseskötetét Levelek Iris koszorújából címmel.
-
Babits hírneve egyre csak nőtt. Miután a Nyugat állandó munkatársa lett, sorra jelentek meg az irodalomtörténeti tanulmányai: "Petőfi és Arany", "Az irodalom halottjai" (1910); "Az ifjú Vörösmarty", "A férfi Vörösmarty" (1911). 1911 nyarán megjelent A második ének című négyrészes verses mesedrámája. A sikerek ellenére Babits nem hitt saját tehetségében.
-
Két évvel az első verseskötetének megjelenése után, a második is napvilágot látott Herceg, hátha megjön a tél is! címmel.
-
1911 nyarán Babitsot az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba helyezték, 1912-től 1918-ig pedig a Tisztviselőtelepi Gimnáziumban tanított. Ezután nyugdíjba küldték.
-
1913-ban megjelent A gólyakalifa című regénye a Nyugatban. Könyv alakban majd csak 1916-ban lát napvilágot.
-
Élete egyik legnagyobb vállalkozása a Dante lefordítása volt. Az első rész (Pokol) 1913-ban, a második (Purgatórium) 1920-ban, a harmadik (Paradicsom) pedig 1923-ban jelent meg.
-
Harmadik verseskötete -Recitativ címmel- 1916 januárjában jelent meg.
-
Negyedik verseskötete 1920-ban jelent meg Nyugtalanság völgye címmel.
-
1921 januárjában Tanner Ilonával -írói nevén Török Sophie-val- házasságot kötöttek. Saját gyermekük nem volt, de örökbe fogadtak egy kislányt.
-
Babits lélektani regénye (Timár Virgil fia) 1922-ben jelent meg.
-
Babits Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal közösen lefordította a Baudelaire-kötetet, ami 1923-ban jelent meg.
-
Babits szatirikus irányregénye (Kártyavár) 1923-ban jelent meg.
-
Babits a huszas és a harmincas években három verseskötetet adott ki: Sziget és tenger (1925); Az istenek halnak, az ember él (1929); Versenyt az esztendőkkel! (1933). Ez a sorozat jól szemlélteti Babits lírájának változását és költői magatartásának módosulását.
-
Babits család- és nemzedékregénye (Halálfiai) 1927-ben jelent meg.
-
Baumgarten Ferenc végrendeletében egy alapítvány létrehozását kérte, mely a megalkuvást nem ismerő és anyagiakban szükséget szenvedő írókat támogatta. Ennek az alapítványnak lett a kurátora Babits. Ezzel a jólfizető megbízással minden anyagi gondtól megszabadult.
-
Babits 1929-től egelészen haláláig a Nyugat szerkesztője lett. 1929 és 1933 között Móricz Zsigmonddal dolgozott a lapon.
-
Babits hátborzongató utópiája (Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom) 1933-ban jelent meg. Ez volt az utolsó regénye.
-
Babits olvasmánynaplója, beszámolója (Az európai irodalom története) 1934-ben jelent meg.
-
Babits egészségével már 1934-től gondok voltak, de az orvosi diagnosztika csak három évvel később (1937-ben) jött: gégerák. Egy évvel később (1938-ban) gégemetszést hajtottak végre rajta, aminek következtében egy időre elvesztette a hangját. Ebben az időben a Beszélőfüzeteit használta a kommunikációra.
-
1937-ben megjelent Babits utolsó verseskötete (Összes versei). Ez a kötet pár újdonsággal kiegészítve, az előző 7 kötet tartalmát foglalta magába.
-
Babits Jónás könyve fordítása 1938-ban, a Nyugat szeptemberi számában jelent meg.
-
Babits emlékei és tanulmányai gyűjteményét (Keresztül-kasul az életemen) 1939-ben adta ki.
-
Babits utolsó tanulmánykötete (írók két háború közt) 1941-ben jelent meg.
-
Babits utolsó fordítása Szophoklész drámája volt. Ezt már részben az esztergomi korházban fejezte be.
-
Babits Mihály 1941. augusztus 4-én a budapesti Siesta Szanatóriumban halt meg.