Babits Mihály - születés - Szekszárd - édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt, édesanyja Kelemen Auróra (művelt, versszerető - betéve tudta Puskin Anyeginjét, a Toldi szerelmét, A délibábok hősét)
Az elemi iskolát Pesten, Pécsett végezte, 1893 szeptemberétől a ciszterciek gimnáziumába járt. Ötödikes gimnazista volt, amikor édesapja meghalt.
Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-francia (az utóbbi helyett később latin) szakos hallgató lett.
Négyesy László híres stílusgyakorlat-óráin ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel.
Baján, Szekszárdon, Újpesten, Pesten, Szegeden (1906–1908) dolgozott gimnáziumi tanárként. Ezután Fogarason, majd 1911-1916 között az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium, végül a Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban tanított.
1909-ben jelent meg első kötete Levelek Iris koszorújából címmel.
1911 folyamán adta ki második kötetét (Herceg, hátha megjön a tél is).
Harmadik verseskötete, a Recitativ 1916-ban jelent meg.
1927-től a Baumgarten-alapítvány kurátoraként dolgozott, így a magyar irodalmi életben nagy befolyásra tett szert.
1929-től lett főszerkesztője a Nyugatnak, a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának.
1938-ban gégeműtéten esett át, képtelen volt beszélni, ezért beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett a külvilággal.
