-
1510-től erdélyi vajda de nem volt erdélyi fejedelem.
-
Szapolyai János özvegye. Férje halála után I. Szulejmán szultán a keleti országrész és Erdély kormányzásával bízza meg kiskorú fia nevében. Izabella nem volt erdélyi fejedelem.
-
Izabella királyné helytartója, valójában ő vezeti az országrészt, de nem volt fejedelem.
-
Magyar király, 1551-től Erdély is az uralma alá tartozik. 1553 és 1556 között Dobó Istvánt nevezte ki az erdélyi vajdaságra. 1556-ban az erdélyi országgyűlés visszatér a Szapolyai-család hűségére.
-
Szapolyai János fia, 1540-ben született. Még ezen év szeptember 13-án megválasztották magyar királynak, de koronázására nem került sor. Az első erdélyi fejedelem.
-
Az 1570-ben Miksa magyar király és János Zsigmond között megkötött, ún. speyeri szerződés kimondja, hogy a fennálló határokat véglegesnek tekintik és hogy János Zsigmond lemond a magyar királyi címről, cserébe viselheti az „Erdély és Magyarország hozzákapcsolt Részeinek fejedelme” címet. Ténylegesen ettől kezdve beszélhetünk Erdélyi Fejedelemségről.
-
1571-től még csak vajda, a fejedelmi címet 1576-tól viseli, amikortól kezdve lengyel király is.
-
Báthory Kristóf fia, az egyik legvitatottabb erdélyi fejedelem. 1595-ben vette feleségül a Habsburg Mária Krisztiernát. Uralkodásának idejére esik az ún. 15 éves háború. 1613-ban, egy csehországi kisvárosban halt meg.
-
A tizenöt éves háborút és az általa vezetett felkelést sikeresen zárta le, s 1605-ben még Magyarország fejedelmének is megválasztották, erről azonban utóbb lemondott.
-
A „nagy fejedelem”. 1620-ban megválasztották magyar királynak is, de nem koronáztatta meg magát.
-
-
-
A leghosszabb ideig uralkodó fejedelem, halálával lezárult Erdély önálló államiságának korszaka.
-
A bujdosók vezéreként előbb Felső-Magyarországon hozott létre török vazallusállamot a Habsburgok abszolutista törekvései ellen harcolva (1682–1685), majd 1690-ben megszerezte az Erdélyi Fejedelemséget – mindkettőt a törökkel szövetségben, így a felszabadító háború győzelmei mindkettőtől megfosztották.
-
Ő éri el okos diplomáciával Bécsben a "Diploma Leopoldinum" (1690) megfogalmazását. Ez a Habsburg-birodalmon belül az adott körülmények közt a viszonylag legnagyobb szabadságot biztosítja Erdélynek. Így a Habsburg uralkodók veszik fel az erdélyi fejedelmi címet, és Erdélyt továbbra is önálló tartományként kormányozták, élén császári főkormányzóval. Bethlent Erdély kancellárjává nevezték ki.
-
Az 1703 és 1711 közötti szabadságharc vezére. 1704. július 8-án Gyulafehérváron Erdély, 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választják. 1711. november 14-én az erdélyi országgyűlés Habsburg-hűségre tér.
