-
1652 BCE
I.Rákóczi Ferenc
(1652. február 24.)
Még apja életében, 1652. február 18-án Erdély fejedelmévé választotta a gyulafehérvári országgyűlés, de beiktatására nem került sor. II. Rákóczi György fejedelem és Báthory Zsófia egyetlen fiaként született. -
1648 BCE
II. Rákóczi György
(uralkodott: 1648-1660, megszakításokkal)
I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia. Az országgyűlés még apja életében, 1642. február 3-án fejedelemmé választotta. 1644-ben a III. Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója. 1648. október 11-én lépett trónra. Felesége, Báthory Zsófia, a Báthory család utolsó sarja révén kerültek a Báthory birtokok a Rákóczi család kezére. -
1630 BCE
I. Rákóczi György fejedelem
(uralkodott: 1630-1648)
Édesapja a Rákóczi-ház felemelkedését elindító Rákóczi Zsigmond fejedelem volt. Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Sokat tett egyháza, a református egyház és az iskoláztatás felvirágoztatása érdekében és szemben állt az ortodoxiával. -
1629 BCE
Brandenburgi Katalin
1629-1630: Bethlen Gábor özvegye.:
Bethlen Gábor halála után Brandenburgi Katalin és Bethlen István is átmenetileg birtokolni tudták Erdély fejedelmének trónusát. Miután Bethlen Gábor 1629 -ben, 59 évesen meghalt, végakarata szerint özvegye, Brandenburgi Katalin követte Erdély élén a nagyfejedelmet -
1613 BCE
Bethlen Gábor (1580-1629)
A „nagy fejedelem”.1620-ban megválasztották magyar királynak is, de nem koronáztatta meg magát.
(uralkodott: 1613-1629) -
1608 BCE
Báthory Gábor (1589-1613)
Báthory háromszor annyi hajdút telepített be, mint Bocskai.
Báthory István
erdélyi fejedelem és lengyel király
unokaöccse, a
Báthory család
utolsó uralkodója a fejedelmi trónon.
uralkodott: 1608-1613 -
1607 BCE
Rákóczi Zsigmond (1544-1608)
Halála előtt Báthory Gábor javára lemondott a fejedelmi székről. A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi család vagyonának és hatalmának megalapozója volt.
Uralkodott: 1607-1608 -
1605 BCE
Bocskai István (1557-1606)
A tizenöt éves háborút és az általa vezetett felkelést sikeresen zárta le, s 1605-ben még Magyarország fejedelmének is megválasztották, erről azonban utóbb lemondott.
A gyors sikerek láttán az erdélyiek 1605. február 21-én Marosszeredán fejedelmüknek ismerték el Bocskait. Április 20-án a szerencsi országgyűlésen a magyarországi rendek is fejedelmükké választották. uralkodott: 1605 feb - 1606 dec. -
1603 BCE
Székely Mózes (1550-1603)
Báthory István fejedelem testőrségének parancsnoka, sófalvi sóbánya kamarása, Udvarhelyszék királybírája, több alkalommal a fejedelemség hadseregének parancsnoka, Bethlen Gábor barátja. Erdély egyetlen székely fejedelme.
Báthory kinevezte az erdélyi fejedelemség testőrségének parancsnokának. uralkodott: 1603 ápr - 1603 július -
1599 BCE
Báthory András (1566-1599)
- március 30-án Báthory Zsigmond (annak ellenére, hogy András bátyját, Boldizsárt 5 évvel korábban megölette) hazahívta Lengyelországból unokabátyját, és lemondott erdélyi fejedelmi címéről a javára, melyet az csak nagy vonakodások után fogadott el. uralkodott: 1599 márc - 1599 nov.
-
1588 BCE
Báthory Zsigmond (1572-1613)
Báthory Kristóf fia, az egyik legvitatottabb
erdélyi fejedelem. 1595-ben vette feleségül a Habsburg Mária Krisztiernát. Uralkodásának idejére esik az ún. 15 éves háború. uralkodott: 1588 - 1598 -
1571 BCE
Báthory István (1533 - 1586)
1571-től még csak vajda, a fejedelmi címet 1576-tól viseli, amikortól kezdve lengyel király is.
uralkodott: 1571 - 1586 -
Dec 1, 1570
II. János Zsigmond
A Habsburgok, és az európai uralkodók nem ismerték el János Zsigmondot, és hadat is viseltek ellene. János Zsigmond lemondott magyar királyi címéről, és felvette az Erdély fejedelme címet. Ekkortól beszélünk Erdélyi Fejedelemségről, melynek első uralkodója 1570 december 1 és 1571 március 14 közt János Zsigmond volt. A Keleti Királyság vezetése - gyermekkorának időszakában - édesanyja Izabella és legfőbb gyámja Fráter György feladata volt.
