-
Gyermek és fiatalkora.
Megszületett Kodály Zoltán, Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes, édesanyja Jalovetzky Paulina. -
Tanulmányai az alsóbb népiskolától az egyetemig.
A galántai népiskolában (1888–1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892–1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, s beiratkozott Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakára. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát. -
Első művei és zeneszerzői estje.
Iskolai hangversenyeken bemutatták c-moll nyitányát (1899) és Esz-dúr trióját (1899). Első szerzői estjén, hangszeres kompozíciókkal állt a nagyközönség elé. -
A magyar dalkultúra megteremtésének időszaka.
1910 és 1920 között kizárólag zongora- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és kamaradarabokat írt. Erre az időszakra esik például hegedű-cselló Szonátája (1914), vagy gordonkára írt Szólószonátája (1915). -
Az első világháború hatása.
Az első világháború kitörése nemcsak műveinek nyugat-európai terjedését akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Kodály ezért ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az Ethnographia és a Zenei szemle című folyóiratok számára. 1920-as évektől a Zeneakadémia aligazgatójává nevezték ki. -
Passzív időszak.
1920–1923 között nem írt új műveket. 1923-ban két hónap alatt készítette el a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált. -
A valóra vált álom.
A harmincas években a nagyzenekari alkotások mellett Kodály álma is valóra válhatott: a népdal megszólalt a hangversenypódiumon és az Operaházban. 1925-ben induló dalestjein számos népdalfeldolgozása hangzott fel a Magyar népzene sorozatának tíz-tíz kötetéből, s ebben jelentős szerepet vállalt néhány kitűnő magyar énekművész. -
A népzene fénykora.
A nagy változást a Székelyfonó hozta, amelynek zenei anyaga már kizárólag népdalra épül. Későbbi kórusaiban Kodály újból a magyar költészethez fordult. A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A magyar népzene című népzene-történeti összefoglalását. -
Kodály koncepció megszületése.
A Kodály-írások új témája a zenei nevelés, amelyet ő „zenei belmissziónak” tekintett. Felszólalt a magyar karének ügyében (1937), és felvetette az óvodai zeneoktatás ötletét is (Zene az óvodában, 1941). E munkával párhuzamosan számos pedagógiai művet tett az iskolások asztalára: elsőként a kétszólamú éneklésbe bevezető Bicinia Hungarica (négy kötet, 1937–1942) látott napvilágot. A harmincas-negyvenes évek fordulóján Kodály terve: az általános iskolai énekoktatás színvonalának emelése. -
A második világháború.
A második világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetében. A Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnöke lett. Az 1945-ös választásokat követően a parlament tagja lett. 1946 és 1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségét töltötte be. -
Halála.
Kodály Zoltán, szívroham következtében hunyt el Budapesten.
