-
Születése
Petőfi Petrovics István mészárosmesner és Grúz Mária cselédlány első gyermekeként született, Kiskőrösön, -
Tanulmányai
Petőfi Kiskőrösön kezdte meg tanulmányait, majd Kecskeméten, Szabadszálláson, Sárszentlőrincen és Pesten folytatta őket. 1835 és 1838 között az aszódi evangélikus gimnázium diákja volt, majd Selmecbányán tanult tovább - az iskolát azonban apja tönkremenetele miatt 1839-ben ott kellett hagynia.
1841-ben, a pápai kollégiumban megismerkedett Jókai Mórral, ám később itteni tanulmányait is félbeszakította, s csatlakozott egy vándorszínész társulathoz. -
Katonáskodás
Az iskolát otthagyni kényszerülő Petőfi 1839 szeptemberében katonának állt, ám 1841 februárjában rossz egészségügyi állapota és gyenge fizikuma miatt leszerelték. -
A borozó megjelenése
A vers az Athenaeum című folyóiratban jelent meg. -
Pest: Kiadó keresése, Pesti Divatlap
Petőfi egy füzetbe írt 70-80 versével indult el gyalog Pestre, azzal a céllal, hogy kiadassa műveit, mely Vörösmarty támogatásával meg is történt. Emellettt Vachot Imre, a Pesti Divatlap szerkesztője maga mellé vette segédszerkesztőnek - ez Petőfinek állandó jövedelmet és megjelenést jelentett. -
Felvidéki út, Úti jegyzetek
1845 áprilisában Petőfi útnak indult a Felvidékre, ahol már ünnepelt költőként fogadták.Élményeiről Úti jegyzetek címmel útirajzot is írt. -
Időzés szülei házában - Felhők, Tigris és hiéna
1845 ősze és 1846 márciusa között az irodalmi támadások és a kudarcba fulladó szerelmi próbálkozásai elől szülei házába vonult el. Itt írta a Felhők ciklus epigrammáit és a Tigris és hiéna című drámáját is. -
Visszatérés Pestre, Tízek Társasága és találkozás Szendrey Júliával
1846 márciusában tért vissza újra Pestre, ahol létrehozta a Tízek Társaságát. Ezen év szeptemberében megismerkedett a 18 éves Szendrey Júliával, az erdői jószágigazgató lányával is. Petőfi azonnal házasodni akart, melyre a lány, némi hezitálás után, igent mondott. -
Házasság, barátságkötés Arany Jánossal
1847 szeptember 8-án elvette Szendrey Júliát, melyet követően Koltóra utaztak nászútra, Petőfi egyetlen arisztokrata barátjának, gróf Teleki Sándornak a kastélyába.
A Toldi megjelenését követően levélben kötött barátságot Arannyal, akit a nászútról hazafelé tartva meg is látogatott Nagyszalontán. -
1848-49-es forradalom és szabadságharc
Petőfi 18348. március 15-én a márciusi ifjak vezéreként a történések irányítója lett - politikai követeléseiket a 12 pontban fogalmazták meg, s a Nemzeti dal is igen elterjedt. Az áprilisi törvényeket követően azonban Petőfi radikálisabb változásokat szeretett volna, mely népszerűségének csökkenéséhez vezetett.
Emiatt 1848 nyarán sikertelenül indult a népképviseleti választásokon, melyről Az apostolban is megemlékezik. -
Szolgálat, fia születése és szüleinek elvesztése
A szabadságharc alatt századosként szolgált. Eközben szülei betegeskedtek, s várandós felesége is gondoskodásra szorult. Fia, Zoltán december 15-én látta meg a napvilágot - Petőfi nem sokkal később áthelyeztette magát Bem tábornok seregébe.
1849 tavaszán elveszítette szüleit, s családját is igyekezett biztonságban tartani. Lemondott tiszti rangjáról, mely anyagi nehézségekhez vezetett. Július 25-én csatlakozott újra Bem tábornokhoz, aki, bár rangját visszaadta, újra felszerelni már nem tudta. -
A segesvári csata
Petőfi tehát egyenruha, kard és ló nélkül harcolt Segesváron, ahol július 31-én nyoma veszett. Bár szemtanúk beszéltek vélhető haláláról, ezt bizonyíték sosem támasztotta alá. Így lett tehát Petőfi legenda, s a magyar szabadság halhatatlan szelleme.