-
Esze Tamás tarpai paraszt vezetésével megkezdődik a kuruc felkelés szervezése
I. Péter visszafoglalja a Finn-öböl vidékét és megalapítja Szentpétervárt -
-
A brezáni kiáltványban Rákóczi fegyverbe szólítja a nemes és nem nemes magyarokat az idegen uralom megszüntetésére, szabadságot ígér a fegyvert fogó jobbágyoknak
-
Zászlót bont a kuruc felkelés
-
Rákóczi kiadja a vetési pátenst: a katonáskodó jobbágyok feudális terheit eltörlik
-
A kurucok elfoglalják Erdélyt, és betörnek a Dunántúlra, az erdélyi rendek június 8-án fejedelemmé választják II. Rákóczi Ferencet
-
A höchstadti csatában Szavoyai Jenő és az angol Marlborough herceg legyőzi a francia–bajor hadsereget, Rákóczi támogatás nélkül marad
-
Rákóczi a nagyszombati csatában vereséget szenved.
-
Bottyán János elfoglalja a Dunántúlt.
-
I. Lipót halála, a trónon fia, I. József követi (1705–1711)
-
A szécsényi országgyűlés ideiglenes államformává a rendi konföderációt teszi, vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet választják
-
A zsibói szorosban a kuruc sereg vereséget szenved, Erdély nagy része Habsburg-uralom alá kerül
-
Sikertelen béketárgyalások után Rákóczi újra támadásba lendül: Károlyi felszabadítja Erdélyt.
-
Győrvárnál Béri Balogh Ádám legyőzi Heister császári tábornokot, 1707 elejére az ország jelentős részét a kuruc seregek ellenőrzik
-
A Rákóczi hívására összeülő ónodi országgyűlés legjelentősebb határozata a Habsburgok trónfosztásának kimondása (június 13.), megerősítik az erdélyi szövetséget és általános adókötelezettséget vezetnek be
-
Varsóban I. Péter és Rákóczi titkos szövetséget köt, a diplomáciai elszigetelődésből sikerül kitörni, de kézzelfogható haszna nincs a megállapodásnak.
-
Marlborough és Szavoyai újabb győzelmeinek eredménye a francia erők kimerülése, XIV. Lajos közel áll a teljes vereséghez
-
Rákóczi a trencséni csatában döntő vereséget szenved Heister tábornok seregétől, Béri Balogh Ádám Kölesdnél ugyan győzelmet arat, de a kuruc seregek védekezésbe szorulnak.
-
A sárospataki országgyűlés ugyan kimondja a jobbágyfelszabadítást, de a döntés már nem tudja föllelkesíteni az időközben a szabadságharctól elidegenedő paraszttömegeket
-
I. Péter a poltavai csatában megsemmisítő vereséget mér XII. Károly svéd király seregére, az északi háború fordulata után a szövetségesek kezébe kerül a kezdeményezés.
-
Az orosz–török háború, XII. Károly segítségére a törökök hadba lépnek, I. Péter Azov átengedésével teremt békét.
-
Romhánynál Rákóczi serege megütközik Sickingen altábornagy seregével, mindkét fél győztesnek érzi magát, ez a szabadságharc utolsó jelentős csatája, a döntetlen azonban vereséggel ér fel, az év további szakaszában sorra kapitulálnak a kuruc erősségek.
-
Rákóczi Lengyelországba indul, I. Péter cártól vár katonai segítséget, távollétében Károlyi Sándor tárgyalásokat folytat Pálffy János tábornaggyal a megadásról, márciusban hűségesküt tesz a császárnak.
-
I. József halála, Pálffy titokban tartja a hírt, hogy a békeokmány aláírását ne hátráltassa.
-
Szatmáron ünnepélyesen aláírják a békét: a nemesség megtarthatja rendi kiváltságait, kimondják a protestánsok vallásszabadságát, cserébe a katonai, pénzügyi és politikai vezetés az osztrákok kezébe kerül.Rákóczi nem ismeri el a szatmári békét.
-
A majtényi fegyverletétellel véget ér a szabadságharc.
-
Rákóczi Jaworowban találkozik I. Péterrel, aki azonban a török háború miatt nem tud segítséget adni.
-
Munkács, az utolsó kuruc kézen lévő vár is kapitulál.
-
III. Károlyt német-római császárrá koronázzák VI. Károly néven
-
III. Károly megerősíti a szatmári békét és országgyűlést hív össze Pozsonyba
