-
Szülei Kölcsey Péter és Bölöni Ágnes. Sződemeteren született. (A festmény később készült.) -
id. Vörösmarty Mihály és Csáthy Anna gyermekeként. (A festmény 1836-ban készült.) -
Pusztanyéken tanult
-
Fontos szerepe volt a nyelvújításban.
-
A székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban tanult 5 évet.
-
A pesti Piarista Gimnáziumban tanult. Itt több könyvhöz jutott hozzá, amik hatással voltak rá.
-
A pesti egyetemre került. Az apja ekkor meghalt, és a család hanyatlásnak indult.
-
A Perczel családhoz került nevelőnek; Perczel Sándor három fia, Sándor, Mór és Miklós voltak a növendékei. Nyolc évig volt nevelő.
-
Elköltözött, és befejezte a bölcsészkart.
-
Ügyvédnek tanult.
-
Visszaköltözött Pestre, felesküdött királyi táblajegyzőnek.
-
A szülei Petrovics István és Hrúz Mária. Kiskőrösön született. (A portré 1848- ban készült.) -
Kölcsey ekkor írta a himuszt. Fontos műve még a Vanitatum Vanitas, Zrínyi éneke, Zrínyi második éneke, Nemzeti hagyományok, Parainesis. -
Viszont nem ügyvédeskedett
-
Megírta Zalán futása című eposzát. Még szűkös körülmények között élt. -
A Tudományos Gyűjteményt szerkesztette
-
Az MTA második fokozatú, majd később első fokú rendes tagja lett.
-
A munkái első gyűjteményét eladta Károlyinak 1100 forintért.
-
Pozsonyban 1832. december 19-én foglalta el helyét és a négy kerületi jegyzők egyikévé választatott; számos felirat és üzenet az ő tollából került ki. Mint szónok, a magyar nyelv ügyében tartott beszéddel tűnt ki először és nemsokára jeles beszédeivel országos hírűvé vált.
-
A Marczibányi Intézettől átvette a 400 forintnyi pályadíjat, amelyet a Zalán futásáért 1828-ban odaítéltek neki. Ezzel segíthetett magán és szűkölködő anyján is. Addig a Mázsa utcában, egy kis szobában húzta meg magát, amit még fűteni sem tudott, úgyhogy Zádor György barátjánál kötött ki.
-
Szép epigrammában siratta meg, mert nem tudott tőle elbúcsúzni.
-
Nem akart olyan dolgokat elmondani az országgyűlésen követként amikben nem hitt, ezért kilépett, a legtisztább erkölcsű férfi címet kapta. Búcsúbeszédével Pozsonyban 1835. február 9-én annyira meghatotta a rendeket, hogy az országgyűlés e beszéd után az napra felfüggesztette az ülést, és Kossuth erről a napról gyászkeretben küldte szét Országgyűlési Tudósításait.
-
Ekkor írta a szózatot. -
1837-től 1843-ig Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel az Athenaeumot szerkesztette. Színikritikusként 1837-ben lépett a közönség elé.
-
Kilenc társával megalapította a Kisfaludy Társaságot, amelynek 1837. február 6-án volt az alakuló gyűlése. -
A Kisfaludy társaság alapítótagja is volt. Szatmárcsekén halt meg megfázásban. -
1842-től a Nemzeti Kör elnöke, 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke volt. Gyűlést a "Csigában" tartottak.
-
Saját költségén adta ki Újabb munkáit, de nem kelt el belőle 20 példány; ezt is szegény tanulók vették meg, viszont Kossuth Lajos írt egy vezércikket, hogy felhívja a figyelmet, és az összes példány elkelt.
-
Deák Ferenccel meglátogatta Wesselényit Erdélyben. Politikával nem foglalkozott, de Széchenyi reformmozgalma lelkesedéssel töltötte el, és lírája hol előhírnöke, hol kísérője lett a nemzeti küzdelemnek.
-
Komárom vármegyei Csépről nőül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát; öt gyermekük született: Béla, Ilona, Erzsébet, Mihály és Irma. Utóbbi kettő már kisgyermekkorában meghalt. -
1844-től élt Pesten, majd 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot szervezett.
-
Petőfi Sándor 1844-ben írta ezt a verses meséjét. Ezen kívül összesen körülbelül 1000 művet írt amiből 850 maradt fenn. -
Batthyány Kázmér Zala vármegye táblabírájának választotta.
-
Erdődön házasodott össze Szendrey Júliával. Zoltán fiuk december 15-én született meg. -
Az 1848. évi változást nagy lelkesedéssel fogadta, viszont legkisebb fia meghalt. Politikai cikkeket írt.
-
Ez Petőfi legismertebb költeménye. -
A „márciusi ifjak” egyik vezetőjeként részt vett az 1848. március 15-i forradalomban, amelynek a szimbólumává vált. A 26 éves költő ezután a szabadságharc küzdelmeiben is részt vett.
-
A Habsburg-ház trónfosztása után a kegyelmi törvényszék közbírájává nevezték ki évi 4000 forintos fizetéssel. Július 10-én – Kossuth ajánlására – a bácsalmási választókerület országgyűlési képviselővé választotta. Követte a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra.
-
A történészek mai álláspontja szerint életét is áldozta a magyar szabadságért, hiszen 1849. július 31-én esett el a segesvári csatát követő fejvesztett menekülés közben. Eltűnésének minden körülménye azonban még a mai napig sem tisztázódott.
-
A világosi fegyverletétel után hosszabb ideig bujdosnia kellett. Közben egyik lánya meghalt, egészségi állapota megromlott. Majd Pestre ment, és föladta magát a katonai törvényszéken; kikérdezték, és elítéltetéséig szabadlábon hagyták. 1850 nyarán Haynautól kegyelmet kapott, és családjával költözött.
-
1853 tavaszán szülőföldjére, Kápolnásnyékre költözött. Mind a két helyen jól érezte magát, csak a Bach-kormány rendszabályai nehezültek kedélyére.
-
Szívelégtelensége 1853 őszén komolyabbra fordult, és hullámzó állapotú tüdővizenyő fejlődött ki nála. 1854-ben valóságos szenvedés volt élete, 1855-ben a balatoni fürdőzést használta, de sikertelenül. Ekkor közölte a Pesti Napló (1855. II. 6. sz.) A vén cigány című utolsó költeményét. November 17-én a költő egész családjával Pestre költözött, a Váci utcai Kappel-házba, hogy állandó orvosi felügyelet alatt lehessen.
-
A lakásába lépcsőn fölmenet összerogyott; lefektették, de nem kelt fel többé; utoljára november 19-én délután egy órakor Deák Ferenc és Kemény Zsigmond látogatták meg, s alighogy távoztak, Vörösmarty délután negyed kettőkor, életének 55., házasságának 13. évében meghalt. Pesten nagy temetése volt.