-
A párt elődszervezete a Jobboldali Ifjúsági Közösség volt, amelyet egyetemisták alapítottak, céljuk pedig a nemzeti érzelmű ifjúság összefogása volt. Elnökük Kovács Dávid.
-
A 2002-es országgyűlési választások után neves közéleti személyek támogatávásal (Wittner Mária, Usztics Mátyás) párttá alakul a szervezet, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet veszi fel. Céljuk a reális alternatíva nyújtása a radikális jobboldali szavazóknak, a MIÉP bukása után. A párt alapítói: Vona Gábor, Kovács Dávid, Pongrátz Gergely
-
A Jobbik nem indult a 2004-es európai parlamenti választásokon, ezzel tiltakozva az általuk túl hamarnak ítélt EU-s csatlakozás ellen.
-
Elindult a Magyar Mérce, a Jobbik hivatalos pártújsága.
-
A 2006-os országgyűlési választásokon a MIÉP-pel hoztak létre szövetséget MIÉP-Jobbik a Harmadik Út névvel. A bejutási küszöböt nem érték el, az együttműködésük így nem folytatódott.
-
A párt létrehozta a Magyar Gárda nevű szervet, amely a ,,cigánybűnözésre" hívta fel a figyelmet.
-
Morvai Krisztina, Vona Gábor és Balczó Zoltán bejelenti, hogy a 2009-es EP parlamenti listájukat Morvai Krisztina vezeti majd.
-
14,77%-ot ért el a párt, ezzel 3 képviselőt küldhettek a Európai Parlamentbe. A 3 képviselő: Morvai Krisztina, Balczó Zoltán és Szegedi Csanád.
-
Ezzel kiépül a párt belső intézményrendszere. A választmány elnöke Szabó Gábor, alelnökei Farkas Gergely, Ferenczi Gábor, Korondi Miklós és Samu Tamás Gergő.
-
Bemutatják a programjukat, amely a Radikális változás címet kapta. A program szerint kiemelt figyelmet fordítanak többek között az államadósság és a multinacionális cégek túlzott támogatása ellen.
-
A párt a listán 16,67%-ot szerzett, ezzel 47 képviselőt küldhettek a parlamentbe. Vona Gábort, a párt elnökét választják frakcióvezetőnek. Balczó Zoltánt az Országgyűlés alelnöki posztjára jelölik, helyette Kovács Béla lesz az EP képviselőjük.
-
Kormányellenes tüntetéssorozat, amit később Székesfehérváron és Veszprémben is megtartottak, majd 2013-ban Konyáron, Ózdon és Szarvason is.
-
Az országgyűlési választásokon a szavazatok 20,3%-át szerezték meg, ezzel 23 képviselőt küldhettek a parlamentbe.
Az európai uniós választáson 15%-ot értek el, ez 3 képviselőt jelentett.
Az önkormányzati választásokon 14 településen nyert a Jobbik jelöltje. -
Vona Gábor nem engedte korábbi alelnökeit (Novák Elődöt, Apáti István és Szávay Istvánt) indulni a tisztújító közgyűlésen. Az új alelnökök Toroczkai László, Fülöp Erik és Janiczak Dávid lettek.
-
Vona Gábor kijelenti, hogy készen állnak a néppárti kormányzásra.
-
13,07-ot tudott elérni a párt, ezzel 26 képviselőt küldhettek a parlamentbe. Vona Gábor lemond tisztségeiről a pártban.
-
A pártelnöki posztért Sneider Tamár és a radikális vonalat képviselő Toroczkai László indul. Kis különbséggel, de Sneider Tamár nyer.
-
Az elnökválasztás után kizárják Toroczkai Lászlót a pártból, később Dúró Dórát is. Az év őszén pedig Volner Jánost, akivel együtt 2 további képviselő távozott, Apáti István és Fülöp Erik.
Toroczkai László és Dúró Dóra létrehozza a Mi Hazánk Mozgalmat.
