-
- március 2-án született, egy kis házat és kevés földet birtokló család tizedik gyermekeként, a Bihar megyei Nagyszalontán.
-
Arany János magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének. Zanza tv: https://zanza.tv/irodalom/romantika/arany-janos-eletmuve-epikus-kolteszete
Youtube: https://www.youtube.com/watch?v=OL06hpfwqnk -
1823-tól 1833 őszéig a nagyszalontai iskolában tanult. Tizennégy éves, amikor szülei szegénysége miatt segédtanítói állást vállalt, s beköltözött lakni az iskola épületébe. Rengeteget olvasott. Az irodalom, amelyhez Szalontán hozzájuthatott, a 18. század végi megújulás irodalma volt. Az iskolában megismerte a latin klasszikusokat, Ovidiust, Vergiliust, Horatiust, s önszorgalomból más latin auktorokat is.
-
1834-ben Kisújszállásra került praeceptornak, azaz segédtanítónak. Pénzt akart gyűjteni tanulásához, hiszen szüleire nem támaszkodhatott. Pénzt ugyan nem kuporgatott össze, de egy éven át bújta a rektor gazdag könyvtárát, s éjjel-nappal olvasott. -
1836 őszétől 1839 januárjáig korrektor Szalontán. A magyar s latin grammatikai osztályokat tanította. 1839 elején lemondott a tanítóságról, mert a jobban fizető városi írnoksággal hitegették, ezt azonban csak ősszel nyerte el. -
- november 19-én, 23 éves korában feleségül vette Ercsey Juliannát. Szigorú takarékossággal igyekezett megteremteni családja anyagi alapját. Ebben a törekvésében hű társra talált feleségében.
-
Az igazi és nagy sikert a Toldi (http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/toldi.htm) hozta meg számára. 1846 nyarán írta ezt a művet a Kisfaludy Társaság pályázatára. Neve 1847 elején vált ismertté az irodalmi közvélemény előtt. Mikor megkapta a felemelt pályadíjat, elnyerte Petőfi lelkes rokonszenvét, s általában minden bírálója nagy elismeréssel szólt elbeszélő költeménye gazdag költőiségéről, népies szelleméről, s erőteljes, sajátos nyelvéről. -
1847-ben több epikus alkotása született (Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma), s ebben az évben elkészült a Toldi estéje nagy része is. -
1848-ban a Nép Barátja című lapnak - legalábbis névleg - egyik szerkesztője. -
1849 tavaszán állami állást vállalt: belügyminisztériumi fogalmazó lett Debrecenben és Pesten. Az orosz beözönlés hírére hazatért, s egy ideig bujdosnia kellett. Állását elvesztette. -
1851 őszén a nagykőrösi református egyház hívta meg tanárnak az újjászervezett főgimnáziumba. Igen nehezen szánta rá magát, hogy Kőrösre költözzék, hiszen nem volt tanári diplomája. Mégis kitűnő tanár lett: a magyar és a latin nyelvet és az irodalmat tanította.
-
1860 őszén Pestre költözhetett. A Kisfaludy Társaság igazgatóságát ajánlották fel neki. Egy ideig habozott, aztán mégis vállalta. -
az 1865-ös év sorsforduló volt számára, hiszen januárban elfogadta az Akadémia titkárságát. -
Az 1877-es boldog nyarat a Margitszigeten töltötte. Ekkor írta titokban - családja elől is rejtegetve, nem a nyilvánosság elé szánva az Őszikék verseit. Pár hét alatt jóval több költemény született, mint a megelőző húsz évben. -
- október 22-én halt meg Pesten. Az Akadémia oszlopcsarnokában ravatalozták fel.
