Korona

Magyarország történelme a honfoglalástól Mátyás koráig

  • A törzsi rendszer kialakulása
    680

    A törzsi rendszer kialakulása

    A sztyeppövezetben lassan nyugat felé mozgó magyarság a kazár birodalom fennhatósága alá kerül. A török népekkel való együttélés hatására fejlődött az ősmagyarság gazdálkodása (ekés földművelés, szőlőtermesztés megismerése), és társadalmi berendezkedése is (törzsi rendszer, kazár típusú kettős fejedelemség).
  • A honfoglalás
    895

    A honfoglalás

    A magyarok hadereje bizánci szövetségben a dunai bolgárok ellen hadakozott. Ezt kihasználva a besenyők rátámadtak a magyarok szállásterületeire. A magyarok számára csak a nyugat felé menekülés maradt, a betelepülés a Kárpát medencébe.
  • A kalandozások kora.
    899

    A kalandozások kora.

    A Kárpát-medencei magyarság az Európa nyugati részében ismeretlen sztyeppi lovasnomád harcmodort alkalmazva rabló hadjáratokat vezetett Európa több országába.
  • Augsburgi csata
    955

    Augsburgi csata

    A kalandozásoknak / hadjáratoknak a 955-ös augsburgi vereség vetett véget.
  • A keresztény terítés kezdete Magyarországon.
    972

    A keresztény terítés kezdete Magyarországon.

    Géza, a magyarok fejedelme keresztény papokat kér Ottó német-római császártól.
  • Period: 997 to 1038

    I. (Szent) István uralkodása.

    Szent István a magyar állam megteremtője. A pápától kapott koronával az 1000-1001. évek fordulóján koronázták királlyá. Uralkodása alatt megkezdődött az egyházi és világi hatalmi struktúrák (megyerendszer, püspökségek) kialakítása. Szent István neve alatt két törvénykönyv maradt fenn. A törvények az új intézmények: a királyság és a keresztény egyház védelmét szolgálták.
  • Istvánt királlyá koronázták
    1000

    Istvánt királlyá koronázták

    999-ben Asztrik pannonhalmi apát tárgyalásokat kezdett Rómában II. Szilveszter pápával és vélhetően Ottó császárral is.A pannonhalmi apát eredményes útjának köszönhetően tehát 1000. december 25-én, a magyar történelemben először, koronázási misére gyűlhettek össze az ország legfőbb méltóságai, amit vélhetően az első esztergomi érsek, Domonkos celebrált.
  • A „tatárjárás”
    1241

    A „tatárjárás”

    A mongol birodalom nyugati terjeszkedése során Batu kán seregei 1241-ben megtámadták Magyarországot. IV. Béla király az Adriai-tengeren lévő Trau szigetére menekülve élte túl a támadást. A király a mongolok kivonulása után (1242 után) várépítésekbe kezdett az országban, hogy el tudja hárítani a következő támadást.
  • Az oszmán-törökök első betörése Magyarországra.
    1375

    Az oszmán-törökök első betörése Magyarországra.

  • Nándorfehérvár (ma Belgrád,Szerbia) ostroma
    1456

    Nándorfehérvár (ma Belgrád,Szerbia) ostroma

    1453-ban II. Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel megszűnt a Bizánci Birodalom. A török sereg rövidesen Magyarország ellen indult. Nándorfehérvárnál a magyarok nagy győzelmet arattak a szultán serege fölött.
  • Királyválasztás a Duna jegén
    1458

    Királyválasztás a Duna jegén

    1. január 24-én választották meg Magyarország királyának a 15 – más számítások szerint 17 – esztendős Hunyadi Mátyást (ur. 1458-1490), a törökverő hadvezér, Hunyadi János fiát. A legenda szerint Mátyást a Duna jegén türelmetlenül várakozó budai és pesti polgárok kiáltották ki uralkodónak, a valóságban azonban a Magyarországot irányító főúri ligák juttatták trónra.
  • Period: 1458 to 1490

    Hunyadi Mátyás uralkodása.

    Ez a korszak a középkori magyar állam legsikeresebb periódusa. Hunyadi Mátyás a városi fejlődés, a kereskedelem támogatásával és új adók bevezetésével sikeresen megerősíti a királyi hatalmat, zsoldos hadseregével távol tartja az országtól a török seregeket. Uralkodása alatt virágzik a reneszánsz kultúra a királyi udvarban. Mátyás könyvtára európai hírű.