-
Szülőhelye:
Petőfi Sándor (1823–1849) Kiskőrösön született ugyan, de egy év múlva a családjával Kiskunfélegyházára költözött, később ezt a várost tartotta szülővárosának. Apja, Pet rovics István a paraszti sorból kiemelkedett vállalkozó, mészárosmester volt. (A költő maga választotta a magyarosabban hangzó Petőfi nevet, az anyakönyvben ő is a Petrovics nevet viselte.) Anyja Hrúz Mária, aki mielőtt férjhez ment, cselédlány volt. -
Tanulóévek, vándorévek:
Gyenge tanulmányi eredményei nem igazolták az erőfeszítések szükségességét, apja levette róla a kezét. Az ekkor kezdődő években (1838-tól 1842–43 tájáig) Petőfi gyalog keresztül-kasul vándorolt az országban, nélkülözve, nyomorogva. Világossá vált számára, hogy helyzetéből csak a maga erejéből, tehetségéből kerülhet ki. Először, 1839-ben katonának állt, de gyenge testalkatával nem bírta sokáig a fizikai megterhelést. Majd többször is vándorszínésznek szegődött. -
Költői indulás:
Miután a pénztelensége miatt újra megszakította a tanulmányait, Pestre ment, és megkereste verseivel Vörösmarty Mihályt és Bajza Józsefet. Aztán egy ideig Pozsonyban az Országgyűlési Tudósítások másolásából tartotta el magát. 1843–44 telén Debrecenben éhezett, fázott, nyomorgott, betegeskedett mint segédszínész (Egy telem Debrecenben). Ekkor határozta el, hogy felhagy a színészkedéssel. Összeírta verseit és Pestre ment, ahol ismét Vörösmarty pártfogását kérte. -
Az első sikerek:
1844-ben írta Petőfi A helység kalapácsacímű eposzparódiát, ez év őszén jelent meg első verseskötete, és ekkor látott hozzá a János vitézhez is. Egyéni hangjának jellemzője a népdalstílus. Ezek nem az eredeti népdalok stílusbeli utánzatai, hanem azok lényeges jellemzőit (természetes és közvetlen beszédmód, ismétlődések, jellegzetes élethelyzetek és érzések) felmutató tudatosan felépített és megszerkesztett alkotások. -
Szendrey Júlia
1846 őszén ismerkedett meg Nagykárolyban az endrődi jószágigazgató leányával, Szendrey Júliával(Szerelmes vagyok én..., Kinn a kertben voltunk..., Szeretsz tehát..., Reszket a bokor, mert...). Rá pontosan egy évre házasodtak össze. Nászútjukat gróf Teleki Sándor koltói kastélyában töltötték. -
Barátság:
Arany Jánossal 1847-ben alakult ki előbb levélben, majd személyesen is költő és magánemberi barátsága Arany Jánossal. Az Arany Jánoshoz, Levél Arany Jánoshoz című episztolák, illetve számos prózában írt levelük tanúskodik erről. Ebben az évben sokat utazott, Szatmár megyében, a Felvidéken. Megjelent egy kötetben az összes addig írt költeménye. -
Forradalom és szabadságharc:
-
Az utolsó információk róla:
A segesvári ütközetben tűnt el július 31-én, Fehéregyháza határában.
http://tortenelemtanulas.blog.hu/2014/06/30/165_eve_volt_a_segesvari_csata
