-
Kitör a forradalom Bécsben, melynek eredményeképpen a szürke eminenciás, Metternich, távozik az osztrák hatalomból. A forradalom hírére Pesten felgyorsulnak az események.
-
A márciusi ifjak által kezdeményezett felvonulás forradalommá növi ki magát a nap folyamán. Landerer nyomdájában kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A tömeg követeléseit a helytartótanács elé viszi. Táncsics Mihályt, a forradalmárok példaképét kiszabadítják a börtönből. Eközben a országgyűlési küldöttség Pozsonyból Bécsbe utazik Kossuth Lajosék fölirati javaslatával.
-
V. Ferdinánd kinevezi az első független, felelős magyar minisztériumot. A miniszterelnök Batthyány Lajos lesz, többek között tárcát kap Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc és Szemere Bertalan is.
-
A magyar király V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi gyűlést, illetve szentesíti az áprilisi törvényeket. Ezekben többek között a felelős minisztérium, a népképviseleti országgyűlés létrejötte, a cenzusos választójog bevezetése, illetve egy új rendelet életbelépésének feltételeként egy miniszteri aláírás áll.
-
Batthyány Lajos miniszterelnök önkéntesek segítségét kéri 10 honvédzászlóalj felállítására. Toborzás útján, nemzetőrségi álca alatt szerveződnek a csapatok.
-
Az országgyűlés megszavazza 200 ezer újonc kiképzését és a 42 millió forintos hitelt, melyet a kormány kér. Kossuth ekkor tartja leghíresebb beszédét.
-
Bécs az önálló magyar pénz- és hadügyminisztérium megszüntetését követeli, mert a Pragmatica Sanctio szerint felállításuk törvénytelen.
-
Jellasics horvát bán megindul több tízezer fős seregével a pesti forradalom leverésére. Eközben habár lemondott, Batthyány lesz a minisztériumok vezetője, a hadügy kivételével.
-
V. Ferdinánd érvényteleníti Batthyány miniszterelnöki megbízatását, teljhatalmú katonai biztosává pedig gróf Lamberg Ferencet nevezi ki.
-
Gróf Lamberg Ferencet, a király katonai biztosát a pestiek felkoncolják.
-
Jellasics horvát bán csapatával vereséget szenved a Móga János vezette magyar honvédseregtől Pákozdnál, és Bécsbe menekül.
-
Móga úgy határoz, hogy üldözőbe veszi Jellasicsot, de az osztrák határnál megáll. A király Lamberg helyére Jellasicsot nevezi ki, új hadi törvényeket vezet be, és feloszlatja az országgyűlést.
-
Bécsben kitör a második forradalom, mely V. Ferdinándot menekülésre készteti. Amíg az uralkodó Olmützbe menekül, a bécsiek kivégeztetik Latour hadügyminisztert.
-
A császári sereg főparancsnoka Windischgrätz lesz, amellett, hogy szabad kezet kap mind a magyar, mind az osztrák forradalom leverésére.
-
Windischgrätz Schwechatnál vereséget mér Móga seregére. Móga sokáig tiszteletben tartotta az osztrák határt, Jellasicsot pedig csak kényelmesen üldözte. Másnap Windischgrätz leveri a bécsi forradalmat.
-
V. Ferdinándot lemondatják a trónról. Mivel öccse, Ferenc Károly is lemond az uralkodói tisztségről, az új uralkodó unokaöccse, Ferenc József lesz (1848-1916).
-
Az országgyűlés és az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) Pestről Debrecenbe költözik. Másnap kiürítik a fővárost, Windischgrätzhez békeküldöttséget indítanak. Görgey Artúr feldunai és Perczel Mór Mórnál vereséget szenvedett hadtestei Budánál egyesülnek.
-
Az ezredes Guyon Richárd vereséget mér az osztrákokra, és ezzel áttör a Branyiszkói-hágón. Így Görgey sokáig Felvidéken rekedt serege egyesülhet a főerőkkel, amint visszacsorgott az országba.
-
Dembinszky vereséget szenved az osztrák előörsöktől Kápolnánál, és visszavonja csapatit a Tisza mögé.
-
Ferenc József Olmützben kiadatja az új, oktrojált alkotmányt, melyben Magyarországot mint tartományt beolvasztják a Habsburg Birodalomba.
-
Kidolgozzák a tavaszi hadjárat új haditervét Klapka György vezetésével.
-
Hatvannál a magyar csapatok Damjanich János és Gáspár András vezetésével győzedelmeskednek az osztrák csapatok felett.
-
Újabb győzelmet aratnak a magyarok Tápióbicskénél, Klapka és Damjanich vezetésével.
-
A főerők Isaszegnél újabb vereséget mérnek az osztrákokra.
-
A magyarok ismét győztesen kerülnek ki egy összecsapásból Vácnál.
-
A debreceni országgyűlés nyilvános ülésén kimondják a Habsburg- Lotharingiai ház trónfosztását. Kossuth kormányzó-elnök lesz.
-
Görgey csapatai diadalt aratnak a nagysallói összecsapásban.
-
A magyaroknak Komáromnál ismét sikerül legyőzniük az osztrák erők seregeit.
-
Az első honvéd csapatok bevonulnak Pestre.
-
Kossuth Szemerét nevezi ki a miniszteri tanács elnökévé. Ferenc József levélben segítséghez folyamodik I. Miklós orosz cárhoz a magyar szabadságharc leverésére. A cár ígéretet tesz az orosz intervencióra, ami kétszeres emberfölénybe helyezi az osztrákokat.
-
Hentzi osztrák katonai vezető sikertelenül ostromolja meg Budát, majd a vereségért bosszúból szétlöveti a pesti épületeket.
-
Welden helyére a bressai hiéna, Julius von Haynau kerül.
-
A 200 ezer fős orosz hadsereg Paszkievics herceg vezetésével bevonul Magyarországra a Duklai-hágón keresztül. Így az osztrák oldalon harcoló katonák létszáma 370 ezerre nő, míg a magyaroké csak 152 ezer.
-
A képviselőház megszavazza az új, modernnek számító nemzetiségi törvényt, mely minden nemzetiségnek szabad nyelvhasználatot biztosít.
-
Az erdélyi, Bem által vezette magyar sereg jelentős vereséget szenved a segesvári csatában. Petőfi Sándornak nyoma vész.
-
Haynau döntő vereséget mér Bem József parancsnok magyar csapataira Temesvárnál.
-
Kossuth Lajos kormányzói, Szemere Bertalan pedig miniszterelnökségi tisztségéről mond le. Utolsó intézkedésként Kossuth teljhatalommal ruházza fel Görgey-t, főparancsnokká teszi, majd elmenekül.
-
Görgey minden feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger orosz tábornok előtt. Ezek után a kisebb fegyveres erők is követik ezt a példát. Az osztrákok számára megalázó, hogy a magyarok nem előttük hunyászkodtak meg.
-
Klapka György hosszas kitartás után feladja Komáromot, cserébe szabad elvonulást és büntetlenséget szerezve katonáinak. Ezeknek a neveknek listájára később többek között Jókai Mór neve is felkerül.
-
Pesten Batthyányt, majd Aradon 12 tábornokot és egy ezredest végeztet ki Haynau, többek között könyörtelensége statuálására is. Október 25-én Kazinczy Lajos ezredessel is végeznek.
