-
Bécs biztatására - a Horvátország élére állított - Jellasics horvát
bán seregével megtámadta Magyarországot. -
Felállították az OHB-t, mely felvállalta, hogy a szabadságharcot vezetni fogja. Élére Kossuth Lajos került.
-
A bán háromnapi fegyverszünetet kért, melyet arra használt, hogy Bécs felé meneküljön, elárulva ezzel felbujtóját.
-
Az Országos Honvédelmi Bizottmány gyakorolta a végrehajtó hatalmat, melynek elnöke Kossuth Lajos lett.
-
Október 6-án újabb forradalom robbant ki Bécsben. A magyarok késlekedve lépték át a határt, addigra Windischgratz csapatai már legyőzték a magyar hadsereget Schwechat-nál.
-
Helyette Ferenc József lett a császár 1916-ig.
-
Pest felé vette az irányt az 50.000 katona. Vele szemben az alakulófélben lévő feldunai sereg, élén Görgey Artúrral.
-
Görgey és Kossuth között ez ellentétet váltott ki. A kormány és az országgyűlés Debrecenbe költözött.
-
Görgey Vácon át a Felvidék felé vonult, hogy maga után csalja az ellenséget. Így védte Debrecent és a Tiszántúlt. Vácott kiáltványt adott ki, hogy tisztjeit megtartsa.
-
Lehetővé vált Görgey számára, hogy serege egyesüljön a Debrecen előterében gyülekező magyar erőkkel. A csata hőse Guyon Richárd honvéd ezredes volt.
-
Kossuth nem bízott Görgeyben, ezért Dembinski Henriket nevezte ki fővezérré. Kápolnánál vereséget szenvedett. Görgey és a tisztikar megtagadták az engedelmességet Dembinskinek. Kossuth engedett, leváltotta a fővezért. Az osztrákok úgy vélték, megnyerték a harcot. Március 4-én kiadták az olmützi alkotmányt, mely hazánkat tartományi rangra süllyesztett.
-
Gábor Áron, székely tüzér öntötte az ágyúkat (kb. 100-at). Novemberben állt az erdélyi magyar hadak élére Bem József, lengyel tábornok. 1849 márciusára kiverte az ellenséget (Puchner, Urbán) Erdélyből.
-
Fényes győzelmeket arattak az osztrák seregek felett. A hadjárat helyszínei: Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom, Buda. A vereség hatására Windischgratzet leváltották.
-
A fényes győzelmek hatására kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét Debrecenben. Az államforma kérdését későbbre halasztották, Kossuth Lajost kormányzó-elnökké nyilvánították.
-
A kormány úgy vélte, hogy a szabadságharcot megnyertük.
-
Hentzi tábornok védte a várat, aki a döntő roham során halálos sebet kapott. A magyarok május 21-én foglalták vissza.
-
A cár félt attól, hogy a harcok továbbterjednek, így a Szent Szövetség szellemében 200.000 fős sereget küldött Magyarország ellen. A sereget Paszkievics vezette.
-
Előbb Szegedet tűzték ki az összpontosítás helyéül. Görgey más tervet követett, csatát vesztett Komárom-Szőny térségében, ezért Kossuth leváltotta. Arad volt az új kijelölt helyszín. Itt sem sikerült a cári csapatok ellenében győzedelmeskedni-segesvári vereség. Az új fővezér, Dembinski Szegedet feladta harc nélkül. Temesvárnál Bem vette át a főparancsnokságot. Haynauval szemben azonban alul maradt.
-
Görgey Világosnál az oroszok előtt feltétel nélkül letette a fegyvert. Véget ért a szabadságharc.
-
Aradon 13 honvédtábornokot végeztek ki. Pesten Batthyányt is kivégeztette Haynau. Ez a nap a bécsi forradalom leverésének évfordulója volt.