-
Bécsben kitör a forradalom (aminek híre 14.-én jut el Pestre), emiatt lemond Clemens Metternich, államkancellár és Londonig nem áll meg.
-
Hűvös időben indulnak el a pestiek. Petőfi több helyen elszavalja a Nemzeti dalt, illetve a tizenkét pontot is sok helyen fölolvassák. A nép fölvonul a Helytartótanács elé, akik aláírják minden követelésüket. Majd kiszabadítják Táncsics Mihályt (akinek amúgy nem volt olyan rossz dolga a börtönben. Dolguk végeztével este megtekintik a Nemzeti színházban a Bánk bánt. Mindeközben fölirattal indul az országgyűlési küldöttség Bécsbe.
-
A kormány vezetője Batthyány Lajos lesz. Ezenkívül miniszterek még: Szemere Bertalan (belügy), Esterházy Pál (király személye körüli miniszter), Klauzál Gábor (földművelés- és iparügy), Kossuth Lajos (pénzügy), Széchenyi István (közlekedés- és közmunkaügy), Eötvös József (vallás és közoktatás), Deák Ferenc (igazságügy) illetve Mészáros Lázár (hadügy).
-
Áprilisi törvények (lerakja a polgári átalakulás alapjait):
-Eltörlik a feudális és rendi jellegű kiváltságokat.
-alkotmányos királyság (perszonálunió)
-Magyarország és Erdély egyesülését kimondja. (unió)
-Jobbágyfölszabadítás.
-Rendi gyűlés helyett népképviseleti országgyűlés (Pesten). -
Ezt szavazza meg a képviselőház, Kossuth nagy beszédén fölbuzdulva.
-
A Pragmatica Sanctióra hivatkoznak. Ezt azért teszik mert önálló pénz- és hadügy nélkül az ország kiszolgáltatott lenne.
-
Joszip Jellasics horvát bán mintegy 30 000/35 000 fős serege átlépi a Drávát és elindul leverni a forradalmat.
-
Helyette Lamberg Ferencet nevezi ki teljhatalmú katonai biztossá (hadsereg főparancsnokává). Három nappal később azonban amikor megérkezik Pestre Lamberg a dühös pesti nép felkoncolja.
-
Jellasics vereséget szenved a Móga János által vezetett honvédseregtől, és a háromnapos fegyverszünet alatt kereket old, és Bécsbe menekül.
-
A szerencsétlenül járt Lamberg helyére V. Ferdinánd Jellasicsot nevezi ki a magyarországi hadierő főparancsnokává illetve Magyarországon hadi törványeket léptet életbe és föloszlatottnak nyilványítja a magyar országgyűlést.
-
Bécsben ismét felkelés tör ki, fölakasztják Latour hadügyminisztert V. Ferdinánd (udvartartásával együtt) pedig elhúz a Morvaországi Olmützbe.
-
Windichgrätzet nevezik ki a császári hadsereg parancsnokává, ezzel a címmel együtt teljhatalmat kap a bécsi és magyar forradalom leverésére.
-
Pestnél egyesül a két sereg (már ami még maradt belőlük). Közben nekilátnak Pest kiürítésének: az országgyűlés és az Országos Honvédelmi Bizottmány Debrecenbe költözik, és elküldenek egy csapatot Windischgrätzhez a békéről tárgyalni.
-
Guyon áttör a Branyiszkói-hágón ezzel végre valahára képes lsz Görgei csapata főhadtesttel való egyesülésre (miután remekül bezárták magukat Felvidéken).
-
Dembinski simán kikap Windischgrätz előőrsétől (!) és kénytelen visszavonulni a Tisza mögé.
-
Csapó kettő. Dembinski csúnya veresége után immáron Klapka Györgyöt kérik föl a tavaszi hadjárat tervének elkészítésére és ő nem vall kudarcot (mint ahogy az később majd látszik)-
-
-
-
-
-
Helyére Wellden kerül mint császári főparancsnok.
-
A képviselőházi gyűlésen kimondják a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását. (a Rákóczi szabadságharc után másodjára)
-
-
-
A magyar honvédcsapatok bevonulnak Pestre
-
Ferenc József levélben fordul I. Miklós cárhoz katonai segítség reményében, aki május 9. bejelenti, hogy hajlandó segíteni 200 000 katonával. (Abban reménykedik, hogy így Ferenc József a lekötelezettje lesz, mert meg szeretné kaparintani a balkánt).
-
Az ostrom azért húzodik el ennyire, mert a magyarok nem tartottak maguknál ostromágyút és messzebbről kellett hozatni. A várat Hentzi védi aki később azzal a húzásával válik unszimpatikussá, hogy löveti a pesti palotákat.
-
Ezúttal Weldent penderítik ki, és helyére Julius von Haynau érkezik, aki arról a ,,barátságos" tettéről ismert, hogy egyszer kegyetlenül (sok) vérbe folytott egy fölkelést (bresciai hiéna).
-
Paszkievics herceg 200 000 fős hadserege átkel a Duklai-hágón és megérkezik Magyarországra, ezzel az osztrákok haderejének lélekszámát megemlik impozáns 370 000-re ami mintegy kétszeres (innen szép nyerni) túlerőt jelent a magyar 152 000-rel szemben.
-
A képviselőhéz elfogadja a nemzetiségi törvényt, amely szabad nyelvhasználatot biztosít minden területen, hogy javítsanak a nemzetiségiekkel ápolt viszonyon, de már rég késő (eső után köpönyeg).
-
Bem erdélyi serege vereséget szenved. Ebben a csatában tűnik el (és valószínüleg hal meg) Petőfi.
-
Szintén kikapunk ezúttal Haynautól, Kossuth nemsokkal ezután lemond és menekül.
-
Az akkorra teljhatalommal fölruházott Görgei 32 000 katonájával egyetemben leteszi a fegyvert Rüdiger orosz tábornok elé (nem osztrák!). Kossuth további harcokra szólít föl valami kényelmes és Magyarországtól távoli helytől szeptemberben (miért???), de a kisebb csapatok is sorra teszik le a fegyvert. Komárom, Klapka vezetésével tartja magát a legtovább, de miután szabad elvonulást harcol ki, föladja a harcokat.
-
Aradon kivégeznek 12 tábornokot és egy ezredest (a tizenhárom aradi vértanút). Vagy agyonlövik őket vagy fölakasztják. Ugyanezen a napon Batthyányt fejen lövik Pesten.
