-
Bécsben kitör a forradalom, lemond Clemens Metternich államkancellár és Londonba menekül.
-
A föliratot országgyűlési küldöttség viszi Pozsonyból Bécsbe. - Pesten kitör a forradalom.
-
A király kinevezi az első független, felelős magyar kormányt. Kinevezi Batthyányit miniszterelnöknek.
-
V. Ferdinánd az utolsó rendi gyűlést berekeszti, és szentesíti a törvényeket.
-
Batthyány miniszterelnök 10 honvédzászlóalj felállításához önkénteseket kér.
-
A képviselőház megszavazza a kormány által kért 200 ezer újoncot és 42 millió forint hitelt.
-
Az osztrák kormány figyelmezteti az uralkodót, hogy az önálló magyar pénz- és hadügyminisztérium felállítása törvénytelen, mert ellentmond a Pragmatica Sanctiónak.
-
Joszip Jellasics horvát bán főserege (30-35 ezer fő) átlépi a Dráva határfolyót. - A hadügyek kivételével Batthyány veszi át a minisztériumok vezetését.
-
A király érvényteleníti Batthyány miniszterelnöki megbízatását, és Lamberg altábornagyot a Magyarországon állomásozó hadsereg főparancsnokává nevezi ki.
-
Lamberget a pesti nép felkoncolja.
-
A pákozdi győzelem.
-
Móga János üldözőbe veszi Jellasicsot. - A király a meggyilkolt Lamberg helyett Jellasicsot nevezi ki a magyarországi haderő főparancsnokává, az országgyűlést feloszlatottnak nyilványítja, illetve Magyarországon hadi törvényeket léptet életbe.
-
Bécsben felkelés tör ki, V. Ferdinánd a morvaországi Olmützbe menekül vasúton. - A bécsi nép felakasztja Latour hadügyminisztert.
-
Windischgrätz herceget nevezik ki a császári hadsereg főparancsnokává, aki egyúttal a bécsi és magyar forradalom leverésére tejhatalmat kap.
-
a schwechati vereség.
-
V. Ferdinánd lemond a trónról és öccse, Ferenc Károly is a trónutódlásról. Ferenc József trónra lép. (1848-1916)
-
Görgei feldunai serege és Perczel Mór hadtestének Mórnál szétvert maradványai egyesülnek. - Az országgyűlés és az OHB Pestről Debrecenbe teszi át a székhelyét, és békeküldöttséget indítanak Windischgräzhez.
-
Guyon Richárd ezredes hadosztálya áttör a Branyiszkói- hágón, ezzel Görgei hadteste előtt szabaddá válik az út a főerőkkel való egyesülésre.
-
A Dembinski vezette honvédsereg vereséget szenved Windischgrätztől Kápolnánál, és visszavonul a Tisza mögé.
-
Ferenc József Olmützben kiadja az új (oktrojált) alkotmányt.
-
Magyar vereség: Hatvannál, Gáspár András és Damjanich János.
-
Vereség Tapióbicskénél (Damjanics és Klapka)
-
Vereség Isaszegnél (a főerők).
-
Vereség Vácnál
-
Windischgrätz helyére jön Welden a császáriak fővezérének.
-
A Habsburg- Lotharingiai-ház trónfosztása.
-
Vereség Nagysallónál (Görgei)
-
Vereség Komáromnál.
-
Hadak bevonulnak az üres Pestre.
-
Kossuth kinevezi mint kormányzó Szemere Bertalant a miniszteri tanács elnökévé. - Ferenc József levélben katonai segítséget kér I. Miklós orosz cártól, aki egy hét múlva ígéretet tesz erre.
-
Buda ostroma.
-
Welden helyett Julius von Haynau a császári főparancsnok.
-
Paszkievics herceg 200 ezer fős orosz hadserege a Duklai- hágón át benyomul Magyarországra (az osztrák- orosz haderő ezzel kb. 370 főre nő, a magyar kb 152 ezer).
-
A képviselőház egyetlen pesti ülése kimondja, hogy Szegedre helyezi át székhelyét (8.-án a kormány is követi)
-
Bem erdélyi serege döntő vereséget szenved Segesvárnál.
-
Temesvárnál újabb döntő vereséget szenved Haynautól a magyar honvédség.
-
Kossuth lemond kormányzói tisztéről, és egyúttal tejhatalommal ruházza fel Görgeit.
-
Görgei Világosnál (32 ezer fő) feltétlenül leteszi a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt.
-
Klapka, miután szabad elvonulást és büntetlenséget csikart ki a komáromi vár 35 ezer védőjének, feladja az erődítményt.
-
Batthyányt Pesten, 12 tábornokot és 1 ezredest Aradon végeznek ki (25.-én Kazinczy Lajos ezredest is).
