-
Selye János professzor, orvos, belgyógyász, vegyész, endokrinológus, egyetemi oktató. A stresszelmélet megalkotója, általa nyert bizonyítást, hogy a stressz számos betegség okozója. Az egyike azon kutatóknak, akit legtöbbször jelöltek Nobel-díjra. Összesen 17-szer, ebből 10-szer az orvosi Nobel-díjra a stresszelmélet megalkotásáért. A díjat azonban mégsem kapta meg, ugyanis a kutatási eredményei több orvosi szakágat is érintettek, amelyek a Nobel-díj odaítélésekor gondot okozott.
-
Magyar apa és osztrák édesanya gyermekeként született Bécsben. Az édesapja, Dr. Selye Hugó magyar katonaorvos volt, aki az 1900-as évek elején Bécsben teljesített szolgálatot. Itt nősült meg, felesége Maria Felicitas Langbank lett. 1907-ben megszületett a kis János, majd az édesapját, Dr.Selye Hugót 1909-ben Komáromi helyőrségbe helyeztek át, így a gyermek Selye János a gyermekéveit Komáromban töltötte. -
Az elemi iskoláit Komáromban végezte el (1913-1916), középiskolai tanulmányait (1916-1924) szintén Komáromban, a város Bencés Gimnáziumában végezte, majd 1924-ben a itt tett sikeres érettségi vizsgát. Már gimnáziumi évei alatt is kitűnt kiváló nyelvtehetségével. Hat nyelven olvasott és beszélt. (Az intézmény később felvette az Ő nevét.) -
Prágai német egyetemen kezdett orvosi tanulmányokat, majd szerzett orvosi, valamint kémia doktori végzettséget. -
Az orvosi és a kémia doktori végzettség megszerzését követően a prágai Patológiai Intézetben dolgozott és a prágai egyetemen oktatott. Selye János az édesapjától eltérően nem az orvosi, hanem a kutatói pályát választotta. -
A Rockefeller-ösztöndíj elnyerése után 1931-ben az Egyesült Államokba utazott (Johns Hopkins Egyetem), majd később Kanadába költözött, ahol a montreáli McGillen Egyetemen biokémiát oktatott. 1945-től saját intézetének (Institut de Medicine et de Chirurgie Experimentale) a vezetője volt. Tudományos tevékenysége a tengeren túlon teljesedett ki, nagyszámú (1700) tudományos publikációját Hans Selye néven jegyezte. -
Selye orvosként és kutatóként is rendkívül jó megfigyelő volt. Érdeklődésének középpontjában az állt, hogy milyen környezeti és egyéb hatások érnek minket, és erre szervezetünk hogyan reagál.Kiindulópontja belső elválasztású mirigyek működési mechanizmusa, az endokrinológia volt. -
Kutatásai során azt találta, hogy egészen eltérő hatásokra is nagyon hasonló lehet a szervezet válaszreakciója.
3 szakaszra bontotta fel.
1. szakasz a felfokozott aktivitás annak érdekében, hogy leküzdjük a külső káros hatásokat akár ellentámadással, akár meneküléssel a veszély forrása elöl.
A 2. szakasz már részleges visszavonulás, vagy alkalmazkodás a megoldatlan helyzet elviselése érdekében.
3. feladás fázisa, amikor kimerülnek a szervezet belső tartalékai, ez már a pusztuláshoz vezet. -
Felismerését, amit általános adaptációs szindrómának nevezett, 1936-ban a "Nature Magazin" folyóiratban publikálta, tanulmánya a szakirodalom egyik legtöbbet idézett publikációja lett, és folyománya volt a stressz fogalmának bevezetése az élettanba. -
https://docplayer.hu/1479337-Stressz-1936-selye-janos-1907-1982.html Az általános adaptációs szindróma (GAS, vagyis general adaptation syndrome) helyett Selye mindenképp szükségesnek látta egy sokkal könnyebben megjegyezhető, egyszerűbb szakszó használatát. "A stressz az élet sója, ellentéte pedig a halál." - mondta Selye János, és az első monográfiájának 1950-ben a "Stressz" címet adta. -
https://www.nobelprize.org/nomination/archive/show_people.php?id=8395
Stresszelméletéért 1949 -1953 között 17-szer jelölték orvosi Nobel-díjra, a díjat azonban mégsem kapta meg, mivel a kutatási eredményei több orvosi szakágat is érintettek, mint az endokrinológia, az élettan, a biokémia, az epidemiológia, és a krónikus betegségek kutatásának területe, ami a Nobel-díj odaítélésekor gondot okozott. -
https://moly.hu/konyvek/selye-janos-eletunk-es-a-stress "A stressz az élet sava-borsa”. Enélkül nem élnénk, vagy csak vegetálnánk. – mondja Selye János professzor. Akkor hát miért káros a stressz, miért okoz fekélyt, szívbajt vagy a modern társadalom annyi más betegségét?
Ezekre a fontos kérdésekre ad választ a magyarul is megjelent műveiben Selye János, mint például az „Életünk és a stress” (1956), az „In vivo” és az „Álomtól a felfedezésig” című műveiben. -
https://en.mandadb.hu/common/file-servlet/document/433149/default/doc_url/stressz.pdf
A stresszt a közvélemény első számú közellenséggé kiáltotta ki.A stresszkutatás atyja az 1960-as és 1970-es években próbált új, egyértelműsítő fogalmakat bevezetni: a jót eustressznek, a rosszat pedig distressznek nevezte el. A kétféle stresszről tanulmányok tucatjaiban, önálló kötetekben, mint például a Stressz distressz nélkül című, magyarul és számos további nyelven is megjelent bestsellerében értekezett. -
- október 20-án hunyt el Montrealban.
-
https://korkep.sk/cikkek/kultura/2021/06/26/selye-janos-elete-es-tevekenysege-a-gomor-kishonti-muzeumban-kepekkel/ 1928 óta publikált. 17 monográfia, 40 kötet, és 1700 tudományos közleményt jegyzett. Idézettség szempontjából is kiemelkedő az életműve. A legnagyobb elismerést a majdnem ezer oldalas, számos képpel illusztrált „Textbook of Endocrinology” c. könyve (1949) váltotta ki.