-
Pártay Tivadar házában döntenek a Független Kisgazdapárt újjáalakításáról. -
14 fő aláírásával megalakul az első helyi szervezet Dragon Pál vezetésével. -
A Pilvax-kávéházban megalakul a párt, aminek elnökévé Pártay Tivadart választják. Az újjáalakulás a Hazafias Népfront központjában lett volna, de onnan kitiltották őket. -
-
A Kisgazdapárt ahelyett, hogy a többi ellenzéki párttal együtt tartana megmozdulást, az MSZMP-vel ünnepel. -
A lemondott Pártay helyére Vörös Vincét választják. -
-
Az Országgyűlés Vadásztermében megkezdődnek a tárgyalások a Kisgazdapárt részvételével. -
A Kisgazdapárt listáját Vörös Vince vezette, fő helyen voltak Balogh György, Bejczy Sándor, akik már a világháború utáni parlamentben is a párt tagja voltak, valamint Torgyán József, aki harmadik volt a listán. Jelmondata a "Bort, Búzát, békességet!" volt. A párt 44 képviselővel a 3. legnagyobb párt lett a parlamentben. A frakcióvezető Torgyán József lett. -
-
A párt a KDNP-vel együtt beáll az MDF mögé és Antall József kormányának tagja lesz. A földművelésügyi, a munkaügyi miniszteri, kárpótlásért és a politikai foglyok szervezeteivel foglalkozó tárcanélküli miniszter posztot kapja meg. -
A párt főként a 10 ezernél kisebb településeken tudott érvényesülni. Ott a polgármesterek 3,7%, a képviselő-testületi tagok 6,2%-a lett Kisgazda, amivel a legsikeresebb párt volt, ebben a településtípusban. A megyeszékhelyek között Békéscsabán érte a legjobb eredményt.
-
A párt belviszályba zuhant, a Torgyán-pártiak képesek voltak megváltoztatni a párt alkotmányát és társelnökké választották Torgyán Józsefet. -
-
A Torgyán-ellenes, kormányszimpatizáns frakciótagok (kezdetben 33-ak, majd 35-ök) kiléptek a frakcióból Pásztor Gyula vezetésével. Pásztor Gyuláék és a Torgyán-támogatók kölcsönösen kizárták egymást a pártból. -
Torgyán József bejelenti, hogy a párt kilép a koalícióból, viszont a 35-ök bent maradnak, a főtitkár pedig kizárta Torgyánt a pártból. Az ügy bíróságra került, hogy ki a párt hivatalos elnöke, végül a Legfelsőbb Bíróság Torgyánt nevezte meg.
-
Torgyán, elsőnek harag, majd lehetőségek napjaként, meghirdetett demonstrációt, annak érdekében, hogy új választást írjanak ki. -
A listavezető és egyben miniszterelnök-jelölt Torgyán József volt, listán 8. volt felesége, Cseh Mária. A párt végül 4. lett, 26 főt küldött az Országgyűlésbe. -
A Párt távolmaradt a választástól, ugyanis ők azt szerették volna, ha a nép közvetlenül választja meg az államfőt. -
Kormányellenes megmozdulásként lett meghirdetve. A tüntetésen Torgyán kemény szavakkal illette a kormányt. A "féregírtóbeszéd" hatására a párt népszerűsége 28%-ról rohamoson csökkenni kezdett. -
Néhány nappal azután, hogy bombát találtak a Párt szákházánál, Torgyán rózsadombi házánál fel is robbant egy. Sérülés nem történt, a lakás azonban rongálódott. -
A Párt listavezetője újra Torgyán volt. 3. helyen végzett, 48 képviselővel került a parlamentbe. A Párt a második forduló előtt 82 helyen léptetett vissza jelöltet, ez tette lehetővé, hogy a Fidesz és Orbán Viktor nyerjen. -
A Gellért Szállóban írta alá a megállapodást Torgyán és Orbán. A szerződés értelmében 3 tárcát és 1 tárca nélküli miniszteri helyet kapnak a kisgazdák, valamint 2000-ben a párt jelölheti a köztársasági elnököt. -
A visszaléptetések miatt a Párt bekerült a kormányba az MDF-el együtt. A Párt a földművelésügyi, a honvédelmi és környezetvédelmi tárcát, valamint a PHARE-program koordinálásáért felelős tárca nélküli tárcát. -
Pepó Pál minisztert kezdettől fogva alkalmatlannak tartották. Több botrány is volt körülötte, amiknek a végére Torgyán is elengedte a kezét, helyére Ligetvári Ferenc került, aki azonban elkezdte feltárni a Pepó alatti ügyeket. Emiatt decemberben leváltják őt is és Turi-Kovács Béla (képen) került a minisztérium élére. -
A koalíciós megállapodás értelmében a kisgazdák jelölik a köztársaságielnök-jelöltet. A párt Torgyán jelölte, de ő elutasította a jelöltséget. Úgy nyilatkozott, hogy miniszterként többet tehet, viszont mind az MDF, mind egyes Fideszes képviselők is kijelentették, hogy nem fogják megszavazni. Helyette a koalíció Mádl Ferencet jelölte. -
A budapesti szervezet elnökét, Liebmann Katalint kizárják a pártból, amiért az nem megfelelő magatartást tanúsított. A korábbiakban és ezt követően is Torgyán-kritikus Csúcs Lászlót (képen) néhány héttel később a frakcióból zárják ki. Ezután lépett ki több reformer kisgazda, köztük Lányi Zsolt, Molnár Róbert főtitkár-helyettes, Kiszely Katalin és Pápai Mihály. -
Deésy László a Népszavának jutatott el egy hangfelvételt, amin másokkal együtt arról beszél, hogy3 millió forintnyi kenőpénzt kéne adni Torgyán Attilának, hogy vegye rá apját, Torgyán Józsefet, hogy több 100 milliós megbízást adjon neki.
-
Torgyán és a fölművelési tárca politikai államtitkára, Szabadi Béla a '98-as választások után lett a klub elnöke, illetve alelnöke. Azóta többször is illegálisan kapott állami pénzt, amit Csúcs László kisgazda képviselő fedett fel. -
A "kazettaügy" folyományaként lemondott Torgyán József a földművelésügyi tárcsa éléről. Utódjaként Gyimóthy Gézát javasolta, akit azonban a Fidesz ellenzett. Helyette Boros Imre (képen) tárca nélküli miniszter lett az utód. -
Szentgyörgyvölgyi Péter frakcióvezető lizárta Torgyánt a képviselőcsoportból. Ezt a döntését később a bíróság megsemmisítette, de ebből is látszik, hogy Torgyán végletesen meggyengült a pártjában. -
Miután a bíróság Torgyán Józsefet ismerte el a párt hivatalos elnökének, Lányi Zsolt (képen) bejelentette, hogy új pártot alapít. Ezen kívül Liebmann Katalin szintén alapított új pártot. Cseh Sándor és Szabó János szintén alapított kisgazda utód-szervezeteket. Ezek közül egyesek a kisgazdapártot kívánták megreformálni, voltak akik együtt indultak volna a választásokon, mások a Fidesz felé közeledtek. -
A rendszerváltás óta ez volt az első, hogy a kisgazdapárt nem került be az országgyűlésbe. A kiszakadt kisgazdák egy része (Turi-Kovács Béla, Szentgyörgyvölgyi Péter) a Fidesz listájának előkelő helyein is szerepeltek. -
Az Országos Nagyválasztmány leváltja Torgyánt a párt éléről. Helyére Réti Miklós kerül. -
-
Torgyán hatalmas adóssággal hagyta hátra a pártot. Ezt a párt elnöksége a belgrád rakparti székház eladásával kívánt megoldani. Az ügyvezető alelnök, Deák József azonban ezt ellenezte és országos tisztújító nagyválasztmányt hívott össze saját hívei számára, akik meg is választották elnöknek. -
Elsőnek a Főváros Ítélőtábla kijelentette, hogy Deák József jogosan lett a párt elnöke, majd 2005-ben a Fővárosi Bíróság és az Ítélőtábla ezt jogtalannak minősítette.
-
A Legfelsőbb Bíróság úgy határozott, hogy Hegedűs Péter lesz az új elnök. A korábbi országos főtitkár egy ismeretlen testület révén hívta össze a nagyválasztmányt és választatta meg magát elnökké. -
-
A kisgazdák egy része a MIÉP-Jobbik listán indult (Réti Miklós a 3- helyen), de sem ők, sem a külön indulók nem szereztek mandátumot. -
A párt mindössze 2 választókerületben tudott jelöltet indítani.
-
A párt újra tudott országos listát indítani, valamint 50 körzetben volt jelöltje, de mandátumot nem tudott szerezni. Ez volt az utolsó választás, amelyen indult a Független Kisgazdapárt.
-
-
-
-
Már 2017-ben is felmerült ez, akkor tagadták. 2021-ben újra írtak arról, hogy a bíróság felszámolás alá vonta a Kisgazdapártot. A 2022-es választásukra még nyilvántartásba vételüket sem kérték.