-
Harminchét fiatal értelmiségi taggal alakult meg Budapesten, a Bibó István Szakkollégiumban. Eleinte hat tagú szóvivői testület látta el az elnöki feladatokat.
-
A Fidesz önmagát „liberális, radikális és alternatív" erőként deifiniálta, mely a "jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a megvesztegethetetlen politikai stílus és a kulturális sokszínűség szabadságának képviseletét" helyezi előtérbe.
-
A Jurta Színházban tartották első kongresszusukat,mely során elfogadták a Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ).
-
A novemberi második fordulón fogadták el a politikai programot:„liberális, radikális és alternatív erő".
-
A Hősök terén Orbán Viktor a Fidesz szónokaként beszédet tartott, mely mind a hazai, mind a külföldi sajtóban nagy visszhanggal hatott: tárgyalásokat javasolt az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről, illetve követelte Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből.
-
A rendezvény során megválasztották a 13 tagú választmányt,módosították az SZMSZ-t, illetve eldöntötték, hogy pártként indulnak az 1990. évi választásokon.
-
Az 58,03 százalékos részvétellel megtartott "négyigenes" népszavazás által teljesült a kezdeményezők követelése a felvetett ügyekben:
1. A köztársasági elnök megválasztása ne előzze meg a szabad parlamenti választásokat
2. Az állampárt, az MSZMP számoljon el vagyonával
3. Az MSZMP vonuljon ki a munkahelyekről
4. Szüntessék meg az állampárt fegyveres testületét, a
Munkásőrséget -
A március 25-én és április 8-án megtartott választásokon a Fidesz 22 mandátumot szerzett, képviselői közül Kövér László és Szájer József egyéni választókerületből jutott az Országgyűlésbe, illetve a Fidesz frakcióvezetővé Orbán Viktort választotta meg.
-
-
Három fordulón keresztül tartott: a Budapesten rendezett első szakaszban gyökeresen megújult a választmány:Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Hegedűs István maradt, s visszakerült Orbán Viktor. A Kongresszus több tervezet közül átmeneti megoldásként a Kövér László által benyújtott alapszabály-tervezetet fogadta el. A második fordulóban költségvetést tárgyalták meg. A Szegeden rendezett harmadik fordulóban elfogadták a Fidesz új alapszabályát, valamint megválasztották az új választmányt.
-
Orbán Viktor, illetve Kövér László közös kezdeményezésére a párt a konzervativizmus felé fordult, ezáltal jobbra tolódott.
-
A Pécsett tartott gyűlésen megszavazták a Liberális Internacionáléba való belépés kérvényezését,illetve megújult a Fidesz választmánya, amelybe hét új tag: Áder János, Glattfelder Béla, Kövér László és Rockenbauer Zoltán parlamenti képviselő került be.
-
Fodor Gábor és Molnár Péter elnökségi tagok, parlamenti képviselők, majd Ungár Klára parlamenti képviselő kilépett a Fideszből és lemondott parlamenti mandátumáról,mivel a párt elvesztette liberális jellegét. A kilépőket közel 200 tag követte.
-
A Debrecenben tartott kongresszuson elfogadták az új alapszabályt, mely a pártba lépés alsó korhatárát 14-ről 16 évre emelte, a 35 éves felső korhatárt pedig eltörölte. Ezentúl a kongresszus megszavazta, hogy a párt élén elnök áll, Orbán Viktor személyében. A frakció élére Kövér László került.
-
-
Az 1994. május 8-án tartott első majd a május 29-i második forduló alkalmával a Fidesz a mandátumok 7,02%-át szerezte meg,20 képviselőt juttatva ezzel az Országgyűlésbe.
-
Ezen eseményen elemezték a választási kudarc okait (Ellenzékből ellenzékbe c. vitaanyag), emellett újra elnökké választották Orbán Viktort.
-
A párt felvette a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevet, illetve elfogadták "A polgári Magyarországért" c. programnyilatkozatot, amely többek között deklarálta, hogy a Fidesz szabadelvű, polgári párt. A kongresszus harmadszorra is Orbán Viktort választotta meg elnökké.
-
-
A két párt megkezdte a tárgyalásokat az 1998 decemberéig tartó együttműködéséről.
-
Konzervatív ideológiát valló fiatalok alapították meg a Fidesz társszervezetét, mely a párt ifjúsági szervezete lett. A párt rekrutációjában fontos szerepet vállalt 1998-as évtől: a választásokon két Fidelitas-os képviselő is parlamenti mandátumot kapott,egyikük Rogán Antal volt.
-
A Budapesten tartott gyűlésen elfogadták a Van más választás: polgári Magyarország című programtéziseket: megkezdődött a párt választási programjának kidolgozása ("a Fidesz nemzeti és euro-atlanti elkötelezettségű, szabadelvű néppártként olyan Magyarországot akar, ahol megvalósul Széchenyi álma: szabadság és jólét, polgári lét mindenki számára") Negyedszerre is - az akkor sportbalesete miatt kórházban ápolt - Orbán Viktort választották meg elnökké.
-
-
A küldöttek elfogadták a 48 pontból álló, Szabadság és jólét című választási programot,melynek a fő célja a gazdasági növekedés felgyorsítása volt.
-
A májusban tartott két fordulós választáson a Fidesz listán 29,48 százalékot ért el, és a legtöbb mandátumot, 147-et szerzett. Az MDF 16 képviselője a Fidesszel közös jelöltként, egyéni választókerületből jutott be az Országgyűlésbe.
-
A küldöttek felhatalmazást adtak Orbán Viktornak, hogy az MDF mellett kezdjen koalíciós tárgyalásokat a Független Kisgazdapárttal is.A fó cél polgári jövő kormányánák, és az ország politikai stabilitása érdekében egy többségi kormánynak a megalakítása volt.
-
-
A Fidesz kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párttal koalícióban, a miniszterelnök Orbán Viktor lett.
-
Ismét Orbán Viktort választották meg a párt elnökévé.
A gyűlésen módosították a Fidesz alapszabályát: a lényegesebb változtatások a párt partnerszervezeteinek jogosítványait, a tagdíjfizetés rendjét, illetve az egyes testületek hatásköreinek pontosítását érintették: "A kongresszus nyolc szekcióban vitatta meg a párt előtt a kormányzásban álló fontosabb feladatokat, valamint a külügyi szekció javaslatára biztonság- és külpolitikai nyilatkozatot fogadott el." -
2000 novemberében a Fidesz az Európai Néppárt tagjává avanzsált,ezzel együtt elveszítve tagságát a Liberális Internacionáléban.
-
-
A gyűlésen döntés született a miniszterelnöki és a pártelnöki tisztség szétválasztásáról, ezáltal a Fidesz elnökévé Kövér László volt alelnököt választották meg, aki május 1-jével megvált miniszteri posztjától.
-
-
A Fidesz két partnerszervezetével, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel illetve a Fidelitasszal választási együttműködési megállapodást írt alá.
-
A Szegeden megtartott gyűlésen a tagok Pokorni Zoltánt választották meg a párt elnökévé, illetve közösen megtárgyalták A jövő elkezdődött című vitairatot.
-
-
A Jövő elkezdődött címet viselő vitairatot ezen kongresszuson a párt elfogadta hivatalos programjaként.
-
A választásokon összességében a polgári összefogás 48,7%-os eredményt ért el, 188 mandátumot szerezve ezzel. 2002-ben szocialista-szabaddemokrata koalíciós kormány alakult.
A megállapodásnak köszönhetően az MDF 24 fős önálló frakciót alakított, a Fidesz 164 tagú képviselőcsoportot hozhatott létre. -
"Orbán Viktor a Dísz téren bejelentette a Demokrácia Központ létrehozását és polgári körök megalakítását kérte az egybegyűltektől. Beszédét a hajrá Magyarország, hajrá magyarok jelszóval zárta. Nem sokkal később létrehozta a Szövetség a Nemzetért Polgári Kört."
-
A párt három ponton módosította alapszabályát:a változtatás következtében a miniszterelnök megbízatásának lejárta után négy évig automatikusan teljes jogú tagja a párt elnökségének.
-
-
A párt tagjai elfogadták az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk című programot,emellett az elnökség határozatát, mely az Európai Uniós csatlakozásról szólt.
-
"Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, melynek egy része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és Nemzeti Fórum szervezetet megalkotva a Fidesz frakciójához csatlakozott."
-
A párttagok módosítják az alapszabályt,így egy elnököt és két alelnököt választanak.
Elnökjelölt: Orbán Viktor
Alelnökjelöltek: Schmitt Pál,Pokorni Zoltán -
-
2003 május 17-én választották meg, napjainkban is hivatalban van.
-
Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke:
"A biztonságos uniós csatlakozás elengedhetetlen feltétele a költségvetés módosítása." Főbb potnjai:
-munka, otthon, biztonság
-tartós gyógyszerár-csökkentés
-a privatizáció leállítása
-a lakástámogatás korábbi rendszerének visszaállítása
-a gazdák nagyobb támogatása
-az energiaár-emelés ne haladja meg az évi öt százalékot. -
Eredménytelenül zárult azon népszavazási kezdeményezés,mely a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról szólt a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésével.
-
A második Orbán-kormány által intézményesített politikai kérdőív:
"A kifejezést Orbán Viktor eredetileg a 2005-ös „országértékelő beszédében” használta abban az összefüggésben, hogy a Fidesz a 2006-os parlamenti választásokat úgy akarja megnyerni, hogy tervezett intézkedéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel." -
Az országjáró rendezvénysorozatban szóban, kérdőívekben mérték fel választók véleményét politikai és közéleti kérdésekben.
A párt akkoriban publikált adatai szerint kb 1,6 millió állampolgár véleményét tudták megkérdezni. -
-
A 2006-os országgyűlési választások alkalmával a KDNP-vel közös pártlistán indult; a szövetkezés ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a párt az MDF nélkül,pontosan 164 darabot.
-
A Fidesz frakciószövetséget kötött a KDNP-vel,melynek elnökévé Orbán Viktort,alelnökévé pedig Semjén Zsoltot választották.
-
A beszéd publikálását követően,október 9-én Navracsics Tibor és Semjén Zsolt bejelentetést tettek,mely szerint a Fidesz és a KDNP frakció minden alkalommal elhagyja az üléstermet,abban az esetben ha Gyurcsány Ferenc napirend előtt kíván felszólalni.
-
A Fidesz 2007-ben nyilvánosságra hozott programja.
http://static-old.fidesz.hu/download/_HU/FideszPP2007_HU.pdf -
Népszavazás a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetése ügyében. A kampány során a KDNP és a Fidesz a díjak eltörlését támogató igen válaszokra buzdított, míg a kormányzó MSZP és SZDSZ a díjak megtartását támogatta.
82%-ot megközelítő volt az igen szavazatok száma. -
A 2009-ben bekövetkezett miniszterelnök-váltás után sem tágítottak álláspontjukat illeően: nem támogatták az MSZP által megszervezett Bajnai-kormány válságkezelő munkáját
-
A Fidesz 2010.évi választási programja és főbb pontjai:
"- tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek
- a lakásállomány 10 százalékának felújítása évente
- az adórendszer egyszerűsítése
- a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése
- rugalmas foglalkoztatási szabályok bevezetése
- az energiafüggetlenség megteremtése
- a "Kiváló termék" embléma bevezetése
-a magyar vállalkozásokat előnyben részesítő közbeszerzési rendszer bevezetése" -
-
-
"A Fidesz–KDNP pártszövetség a szavazatok 52,73 százalékával 263 parlamenti mandátumot, ezzel kétharmados többséget szerzett, ismét Orbán Viktor alakított kormányt. A párt parlamenti frakcióvezetőjének tisztségében Navracsics Tibort Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester váltotta fel."
-
2012-ben plágium bortánya miatt lemondott hivataláról.
-
-
A párt ezen ciklusban egy új alkotmány megalkotásán dolgozott.
Az ellenzék tiltakozása ellenére létrehozta Magyarország új alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök szentesített. -
Tartalma: idősek, devizahitelesek, közműszolgáltatók, oktatási támogatások.
-
Tartalma: adózás, járulékok, nagyvállalatok és közműcégek, minimálbér és nyugdíj, illetve devizahitelesek.
-
-
-
-
A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban, ennek következtében Orbán Viktor megőrizte miniszterelnöki pozicíóját.
Érdekességként említendő,hogy ezen választás volt az első, amelyet az új alaptörvény szabályai szerint tartottak. -
Tartalma: terrorizmus, menekültek, bevándorlók,Európai Unió.
-
-
Soros Györgynek az európai menekültügyi rendszer újjáépítéséről kidolgozott gondolatairól, az úgynevezett „Soros-terv”-ről, amelyben a kormány álláspontjával ellenkező célokat határozott meg.
-
Az elnökségen belül Novák Katalint nevezték ki alelnökként, az Európai Számvevőszéknél tisztséget vállaló Pelczné Gáll Ildikó helyére.
Ezek mellett Orbán Viktort újabb két évre pártelnökké választották. -
A 2017. május 8-án megválasztott Áder János napjainkban is a Magyar Köztársaság elnöke.
-
Medián felmérése alapján a Fidesz támogatottsága újra 40% feletti.
