-
-
Az Ellenzéki Nyilatkozat azonnali elfogadását követelte.
Alkotmányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is. -
Metternich megbukott, a császár ígéretet tett az alkotmányra. Sajtószabadság lépett letbe.
-
A bécsi forradalom hírére a pesti fiatalok a cselekvés útjára léptek. Reggel a Pilvax indultak el történelmi útjukra. Először az egyetemeket járták végig. Lefoglaltak egy nyomdagépet, és kinyomtatták a Nemzeti dalt és a tizenként pontot.
-
Az uralkodó nádori hatalommal ruházta fel István főherceget, aki a király szóbeli beleegyezésével Batthyány Lajost nevezte ki Magyarország első felelős miniszeterelnökévé.
-
https://hu.wikipedia.org/wiki/Batthy%C3%A1ny-korm%C3%A1ny Batthyány miniszterelnöki körlevélben elrendelte a jobbágyfelszabadítást, utólagos álami kárpótlással.
-
A március 28-i királyi leirat átdolgozásra javasolta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium tervezetét, illetve az úrbéli törvényjavaslatot, amit azonban az országgyűlés nem fogadott el.
-
-
-
-
Jellasich horváth bán átlépte a Drávát, és a főváros felé nyomult. Batthyány beadta a lemondását.
-
ALamberg Ferenc császári biztost a pesti nép felkoncolta. A magyar csapatok fővezére, Móga János altábornagy Pákozd térségében legyőzte Jellasich hadseregét. Közben Jellasich tartalék hadoszlopát, amelyet Róth és Philipovics vezettek Perczel Mór és Görgey Artúr csapatai késztettek megadásra Ozoránál.
-
Az udvar elfogadta Batthány lemondását. Ugyanakkor feloszlatta az országgyűlést és kinevezték Jellasichot teljhatalmú királyi biztossá.
-
A bécsi udvar Olmützbe költözött. Latour hadügyminisztert a bécsi népmeggyilkolta. A császári hadak főparancsnoka Windischgratz herceg lett, aki a királytól teljhatalmat kapott a bécsi és a magyar forradalom leverésére.
-
Móga altábornagy vonakodott Jellasichot egészen Bécsig üldözni, mivel a határ átlépése már több lett volna mint önvédelem. A hadsereg nem kapott felhatalmazást az országgyűléstől. Kossuth közbelépésére mégis előrenyomultak, de Schwechatnál a császári sereg megállította őket. Kossuth a lemondott Móga helyett Görgey Artúrt nevezte ki a feldunai sereg parancsnokává. Görgey ütőképes sereget kovácsolt a hadból.
-
Az udvarban lemondatták V. Ferdinándot, és helyébe Ferenc Józsefet ültették a trónra. Az országgyűlés nem ismerte el törvényes királynak Ferenc Józsefet, mivel nem koronázta magát magyar királlyá.
-
Windischgrätz vezetésével kb. 44 ezer katona lépett országunk területére. A főváros felé tartó, túlerőben lévő sereggel Görgey nem vállalt csatát. Perczel Mór viszont, aki vállalta az ütközetet december 30-án csatát vesztett. 1848 utolsó napjaira világossá vált, hogy a főváros nem tartható. Az országgyűlés úgy döntött, hogy a képviselőházat és a kormányzatot Debrecenbe telepíti át, ami meg is történt.
Eközben Erdélyben Bem seregei visszafoglalták Kolozsvárt, majd 1849 elején Marosvásárhelyt. -
Windischgrätz bevonult Pestre. Hadjáratát győztesnek vélte, Batthyányt fogságba vetette, és hozzálátott az 1847-es állapotok restaurálásához. Ugyanekkor Görgey Vácott nyilatkozatot adott ki (váci nyilatkozat), amelynek célja az volt, hogy megőrizze a tisztikar egységét.
- január-február Görgey északi hadjárata.
-
A piski csatában Bem legyőzte Puchner hadait.
-
Kápolna térségében az újonnan kinevezett főparancsnok, Dembinski összecsapott Windischgrätz seregével. A csata tulajdonképpen eldöntetlen maradt. A magyar had veszteségei nem voltak túl nagyok, de a sikertelenségért a tisztikar Dembinskit hibáztatta. (Dembinski valóban nem volt jó választás. A tisztikarral nem tudta elfogadtatni magát, nem tudta kihasználni csapattestei
erejét, parancsai egymásnak ellentmondóak voltak.) https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1polnai_csata -
Bem serege beveszi Nagyszebent. Az ellenséges erők kimenekültek az országból: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bem_J%C3%B3zsef
-
- április 2.: Gáspár Sándor győzelme Hatvannál.
- április 4.: Klapka és Damjanich győzelme Tápióbicskénél.
- április 6.: Isaszegnél a magyar fősereg is győzött. Az udvar a vereség hírére Windischgrätz helyébe Welden táborszernagyot nevezte ki.
- április 10.: Görgey győzelme Vácnál.
- április 19.: Görgey győzelme Nagysallónál.
- április 26.: Komárom felmentése a császári ostrom alól.
- május 4-21.: Buda sikeres ostroma.
-
I. Miklós cár megígérte, hogy katonai segítséget nyújt Ferenc Józsefnek a magyar szabadságharc leveréséhez. Betört az országba az orosz Paszkievics herceg 200 ezer fős serege. A császári haderő ezzel egyidőben Haynau táborszernagy vezetésével lépett magyar földre. Görgey úgy tervezte, hogy a két ellenséggel külön-külön kell megmérkőzni. Az oroszok benyomulását késleltetik, a komáromi erődrendszerre támaszkodva kell csapást mérni az osztrákokra és lehetőség szerint áttörni Bécs irányába.
-
Haynau támadását Görgey igen kemény csatában visszaverte. Ő maga is súlyos fejsérülést szenvedett. Görgey csapatával ezután észak felé fordult, megkerülő hadművelettel sikerült kijátszania Paszkievics seregét, majd sikeres manőverek után augusztus 9-én érkezett Aradra, hogy egyesüljön a többi csapattesttel.
-
Miután a magyar fősereg Dembinski vezényletével Szőreg mellett csatát vesztett, a fővezérséget Kossuth Bemre bízta. Bem augusztus 9-én Temesvárnál veszi át a parancsnokságot, ahol a magyar csapatok megütköztek Haynauval. A csatában elfogyott a tüzérség lőszere, Bem megsebesült, így a magyar sereg elvesztette az ütközetet.
-
Kossuth lemondott, a haditanács és a kormány Görgeyt teljhatalommal ruházta fel. Augusztus 13-án Görgey Világosnál Paszkievics seregei előtt letette a fegyvert. Utóvédharcok:
* Damjanich János augusztus 17-én Aradon,
* Dessewffy Arisztid augusztus 19-én Karánsebesnél,
* Vécsey Károly augusztus 21-én Borosjenőn tette le a fegyvert.
* Munkács augusztus 26-án,
* Pétervárad szeptember 5-én,
* végül a Komárom október 2-án (Klapka György elérte, hogy a várvédők sértetlenül távozhattak.) -
Haynau parancsára ezen a napon Aradon kivégeztek tizenhárom honvédtábornokot, és ugyanezen a napon Pesten kivégezték Batthyány Lajost is.
