-
-
-
-
A magyar kormány felbomlott.
Kossuth Lajos új végrehajtó intézményt szervezett (OHB), aminek feladata a védelem megszervezése és a katonai vezetés ellenőrzése. -
Windischgrätz csapatai leverték a forradalmat. Ő lett a császári sereg főparancsnoka
-
Perczel Mór és Görgey Artúr ismét megállítják Jellasicsot, így ő Bécsbe menekül
-
Windischgrätz nyer.
Móga lemondott, helyére Görgey Artúrt nevezte ki. -
Az udvar lemondatta V. Ferdinándot, helyére Ferenc József került, akit Mo. nem ismert el királynak, mert nem koronáztatta magát királlyá.
-
Az országgyűlés és az OHB Debrecenbe menekült.
Pest-Budát harc nélkül elfoglalta Windischgrätz. -
A trónfosztás után Mo. államformájáról nem döntöttek. Kossuth lett a kormányzó-elnök, aki Szemerét jelölte ki min.elnöknek. Kossuth a szab.harc folytatására törekedett, ezzel szemben Szemere a Békepárt elképzeléseinek megfelelően politizált, akik Ausztriával való megegyezés hívei voltak.
-
W. elfogadta a tárgyalni akaró Batthyányt, majd elkezdte visszaállítani az 1847-es állapotokat.
Görgey felvidéken keresztül vonult vissza. A váci nyilatkozatot Görgey adta ki,aminek célja megőrizni a tisztikar egységét.
Kimondja az alkotmányosság védelmét a küldős ellenségekkel szemben.
Követeli a hadsereg szakszerű irányítását, ami azt jelenti, ne az OHB, hanem a hadügyminiszter, Mészáros Lázár legyen a döntéshozó. -
A szerb felkelés legyőzése után Damjanich János csapatai északra mentek.
Klapka György Tiszántúlon állított fel újabb csapatokat. -
Erdélyben kezdetben a császári csapatok és a román felkelők győzedelmeskedtek.
Majd Kossuth lengyel veteránt, Bem Józsefet nevezte ki magyar hadvezérnek, aki legyőzte Puchner csapatait.
Márciusra rendezte a helyzetet a román felkelőknek büntetlenséget ígérve. -
Az OHB Görgey helyére Dembinski Henriket nevezte ki, aki összecsapott W. seregével. A csata döntetlen lett, de a magyar vereség óriási volt, a tisztikar ezért Dembinskit hibáztatta, így újra Görgey lett a főparancsnok. W. ezt a csatát a végső győzelemnek fogta fel és ezt is jelentette Ferenc Józsefnek, aki ennek hatására adta ki az olmützi alkotmányt, ami Mo.-t korlátozott autonómiájú tartományává tette a birodalmon belül. (DE végül ez soha nem lépett életbe)
-
Az OHB Görgey helyére Dembinski Henriket nevezte ki, aki összecsapott W. seregével. A csata döntetlen lett, de a magyar vereség óriási volt, a tisztikar ezért Dembinskit hibáztatta, így újra Görgey lett a főparancsnok. W. ezt a csatát a végső győzelemnek fogta fel és ezt is jelentette Ferenc Józsefnek, aki ennek hatására adta ki az olmützi alkotmányt, ami Mo.-t korlátozott autonómiájú tartományává tette a birodalmon belül. (DE végül ez soha nem lépett életbe)
-
Kezdetét vette a tavaszi hadjárat, melynek célja W. seregének, (a császári sereg) bekerítése egy elterelő támadással, aminek helyszínét Hatvan adta.
Gáspár András serege győzött. Ezzel vette kezdetét az első szakasz. -
A hadjárat végrehajtásakor azonban két nem tervezett csatára is sort került.
Az elsőnek Tápióbicske adott helyszínt. Magyar győzelemmel zárult. -
A második csatára Isaszegnél került sor, amelyben Görgey serege, a magyar főseregnek kellett részt vennie Windischgrätz csapatai ellen. A csata magyar győzelemmel zárult, azonban W. rájött a magyarok tervére, emiatt kivonta csapatait Gödöllőről, így a magyar hadművelet, bár győztes csatákat eredményezett, mégis sikertelenül zárult. A vereség hatására W. leváltották és Welden került a helyére.
-
A második szakaszban a Dunántúl felszabadult. Cél a császári seregek bekerítése ismét és Komárom felmentése.
Aulich Lajos színlelt támadásokkal vonta el a figyelmet. Görgey serege
Vácnál, áprl. 10,
Nagysallónál, áprl. 19,
majd Komáromnál, áprl. 25 aratott győzelmet. Welden ennek hatására kivonult az országból. -
Ausztria nem tartotta be az áprilisi törvényeket, ezt az olmützi alkotmány kiadása bizonyítja.
A tavaszi hadjárat első szakaszának sikerei teremtették meg a lehetőséget erre a politikai lépésre. Az olmützi alkotmányra válaszul a Debrecenbe ülésező országgyűlés elfogadták 1849. áprl. 14-én (19) a Függetlenségi Nyilatkozatot, amelyben trónfosztották Ferenc Józsefet, ezzel a Habsburg-házat.
Emellett kimondta, hogy Erdély és Patrium Mo.-hoz tartoznak, Mo. a környező népekkel barátságra törekszik. -
A harmadik szakasz célja Buda visszafoglalása.
Sikerrel járt.
Ezzel a sikerrel zárult a tavaszi hadjárat. -
Kijelentette, hogy katonai segítséget nyújt Ferenc Józsefnek a magyarok elleni szabadségharcban.
-
Az olmützi alkotmány a nemzetiségeknek sem kedvezett, emiatt megegyezésre törekedtek a nemzetiségek.
Az országgyűlés, kormány nyelve magyar maradt volna
Vármegyék nemzetiségi nyelven működtek volna
Községek a helyi többség nyelvén működtek volna-> egyház, oktatás is
Igazságszolgáltatás anyanyelven történt volna Európa első nemzetiségi törvénye, de már nem tudták végrehajtani. -
A magyar haditerv szerint a császári csapatokat az orosz csapatokkal való egyesülés előtt kellet volna legyőzni.
Görgey Komáromnál, míg Kossuth Szegednél akart csatát vállalni. Utóbbi lett, de így lehetetlen volt, hogy ne egyesüljön a cs. és o. csapat. Görgey harcolva vonult vissza Felvidéken keresztül, ezzel időt vesztett. Dembinski ne várta meg őt Szegednél, hanem Haynauval csatát vállalt Temesvárnál, amit el is vesztett. -
Az egyetlen harcképes sereg Görgey serege volt. Kossuth lemondott, Görgeynek adta a hatalmat, majd emigrált.
Görgey Világosnál 1849. aug. 13-án letette Paszkievics előtt a fegyvert.
Vereség okai:
-fegyveres túlerő, Oroszo. beavatkozása=intervenció
-Kossuth <-> Görgey
-külpolitikai elszigeteltség-> nincs támogatónk
-többi forradalom leverése -
Haynau 1849. okt. 6.-án kivégeztette Aradon a 13 honvéd tábornokot, Pesten pedig Batthyányt
Ezután további kivégzések, bebörtönzések történtek. A magyar katonákat kényszersorozták a császári seregbe
Haynaut nemzetközi hatásra 1850-be menesztették
1851-ben az olmützi alkotmányt is visszavonták, így létrejött a neoabszolutizmus -> Habsburg Birodalom célja Mo. beolvasztása