-
II. Orbán pápa Clemontban hirdette meg az első keresztes hadjáratot, mert szeldzsuk törökök hódításainak következtében a keresztény Bizánci Birodalom szinte teljesen kiszorult Kis-Ázsiából. Remek lehetőség volt nekem, hiszen előtte már nem igazán akadt munka számomra. Nem én voltam az egyetlen akinek ez felkeltette figyelmét, szinte egész Európa nyugati része egyként mozdult meg a felhívás hatására. A pápa teljes búcsút igért nekünk, ami azt jelentette, hogy egyből a mennybe mehetünk.
-
Külön csoportokban indultak el néhányan, de Zseldzsuk határnál a muzulmánok szétverték a seregüket. 1096 . agusztus 15-én elindultunk pápai áldással a Szentföld felé. Rajtunk, a keresztes lovagokon kivűl, számos hűbéri rendszerből szabadulni akaró és vagyonra vágyó közrendű sereg is csatlakozott.
-
A Szent Várost 1099. június 8-án megpróbáltuk rohammal bevenni, ez azonban nem sikerült, így több mint egy hónapig tartott a véres ostrom. Végül július 15-én foglaltuk el. A keresztesek(mi) ezt követően megalapították a Jeruzsálemi Királyságot.
-
A második keresztes hadjárat azt követően indult el a Szentföldre, hogy a moszuli emír 1144-ben elfoglalta Edesszát. A kereszténységet ezúttal is a pápa szólította fegyverbe. 1147 tavaszán több mint egymillióan vágtunk neki a Szentföldig vezető útnak. Már Kis-Ázsiában több helyen vereséget szenvedtünk és ellentétbe kerültünk a bizánci császárral is.
-
- június 24-én VII. Lajos II., Henrik osztrák herceg és további neves uralkodók megegyeztek abban, hogy a semleges, de gazdag Damakszkusz ellen vonulnak. Az ellátási nehézségek, a vízhiány és a vezetők között feszülő ellentétek miatt azonban az ostrom kudarcot vallott, seregünk mindössze öt nap után feladta a város elfoglalására szőtt terveinket és elvonultunk. A hadjárat eredménytelenül végződött.
-
- október 2-án megtörtént, amitől oly sok keresztény félt: Szaladin szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután legyőzte az akkori jeruzsálemi királyt, Lusignani Guidót. A Szent Város elvesztésének híre hamar megérkezett Európába, és VIII. Gergely pápa felszólítására a három leghatalmasabb keresztény uralkodó; I. Barbarossa Frigyes német-római császár, II. Fülöp Ágost francia király és Oroszlánszívű I.Richárd angol király sereget indított Jeruzsálem felszabadításért.
-
A német keresztesek útját egy tragédia is beárnyékolta: a 70 éves Frigyes 1190. június 10-én a Kalikadnosz folyóba fulladt, a sereg vezetését ezt követően fia, Frigyes sváb herceg vette át, aki viszont 1191 januárjában Akko város ostrománál vesztette életét.
-
Akkor júliusi bevételét követően II. Fülöp Ágost francia serege hazaindult, Richárd csapatai viszont nem voltak elég erősek Jeruzsálem ostromához. Néhány kisebb csata után Szaladin és Richárd békét kötött, amelynek értelmében a szultán garantálta, hogy a keresztény zarándokok biztonságban meglátogathassák a várost és a Szent Sírt. Ez egy fellélegzés volt számunkra, végre legalább valamit elértünk.
-
Egyiptom ellen indultunk, azonban csak Konstantinápolyig jutottunk. A hadjáratot III. Ince pápa hirdette meg, miután a harmadik keresztes háború kudarcba fulladt. A negyedik hadjárat Egyiptom elfoglalását tűzte ki célul, mivel úgy tartották, hogy a Szentföld kulcsa az afrikai ország. A szállításunkat a velenceiek vállalták magukra: először a magyar kézben lévő Zárába hajóztak, innen pedig velencei dózse Konstantinápoly alá küldte a seregeket.
-
- április 13-án megrohantuk és kifosztottuk a velencei dózse Konstantinápoly. III. Ince pápa különösebben nem neheztelt amiatt, hogy a „pogányok" helyett egy másik keresztény országot támadtunk meg. Sőt, a negyedik keresztes hadjárat véglegesítette az egyházszakadás következményeit, megerősítette különállásában a keleti egyházat.
-
Egy 12 éves francia kisfiú azt állította, hogy megjelent előtte Krisztus és azt kérte tőle: gyermekekből szervezzen hadsereget és induljon velük a Szent Földre, Jeruzsálem felszabadítására. Azért gyermekek, mert ők a „bűntől mentesebbek". A fiú azt is mondta, hogy Jézus egy levelet is átadott neki, amit királynak kellett elvinnie. Sajnos nem jutottak el a Szentföldre. Sokan meghaltak, voltak akik visszafordultak és sajnos számos gyermeket eladtak rabszolgának.
-
II. András vezette az ötödik keresztes hadjáratot. Először Akkra városát foglaltuk el. A korábbi terveink ellenére, mégsem vonultunk Jeruzsálem ellen. Szentföldi tartózkodásának ideje alatt II. András beszerzett néhány kétes hitelű ereklyét, emellett egy-két kisebb katonai akcióra is vállalkozott. Például mi, a magyar keresztesek körbejártuk a Tiberias-tavat, kifosztva az ottani településeket, majd ostrom alá vettük a Tábor-hegyen épült muszlim erősséget; itt azonban nem jártunk sikerrel.
-
A király miután rossz híreket kapott otthonról, hazatért seregével, néhány magyar katona és én, azonban önként a Szent Földön maradtunk és részt vettünk a további harcokban. A hadjárat még 1221-ig folytatódott, a célunkat, Egyiptom leigázását, azonban nem tudtuk elérni.
-
Frigyes 1223-ban, a ferentinói zsinaton, a pápa jelenlétében megismételte fogadalmát, így igyekezve helyreállítani tekintélyét. Az általa vezetett keresztes sereggel 1227-ben indultunk meg a Szentföld felé, azonban menet közben maláriajárvány tört ki a katonák között, ami a császárt is megbetegítette. Ez eléggé lesúlytott ránk, nem tudtuk hogyan kezeljük ezt. A hadjárat újbóli elhalasztását IX. Gergely pápa nem tűrhette ezért Frigyest kiátkozta, aminek hírére a sereg nagy része visszafordult.
-
1229 februárjában a szultán békét kötött Frigyessel, mivel rendszeresen kitért a csata elől. Ezért keresztények visszakapták Jeruzsálemet, Betlehemet, Názáretet, Montfort és Thorn várát, valamint Jaffát. Ez volt a hatodik keresztes hadjárat és harcok nélkül sikerült elérnünk azt, amit eddig akartunk.
-
A megkötött békét a keresztesek megszegték, ezért 1241-ben a muszlimok ismét megszállták Jeruzsálemet.
-
IX. Lajos francia király 1244-ben egy súlyos betegséget kapott el. Megfogadta, ha felépül, akkor keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre.
-
IX. Lajos francia király miután felépült a betegségéből betartva igéretét, hajóra szálltunk és következő év májusában értünk Damietta városban amit pár hét alatt sikerült is elfoglalnunk. A seregben azonban felütötte a fejét a skorbut és a vérhas, így Lajos a visszavonulás mellett döntött. Ekkor bekerítettek minket és maga a király is fogságba esett. Váltság dijjat követeltek.