-
Az MSZMP XIV. kongresszusán a 28 alapítótag döntött egy új párt létrehozásáról.
-
- november 16-án nyújtották be az MSZP bejegyzési kérelmét, nyilvántartásba pedig öt nappal később vették
-
ellenzéki szerepbe került 33 mandátummal
-
-
-
AZ MSZP 209 mandátummal megnyerte az 1994-es országgyűlési választásokat. Az SZDSZ-szel alakíthatott koalíciós kormányt. Sokan úgy gondolják, hogy főként a rendszerváltáskor bekövetkező transzformációs válság okozta gazdasági problémák, a rendszerváltó elit felkészületlensége, az Antall-kormány hibái egyfajta Kádári nosztalgiát ébresztettek a társadalomban. Bár nagy fölénnyel nyert az MSZP, főként saját (illetve elődjének) múltja miatt lépett koalícióra az SZDSZ-szel.
-
A választási vereséget sokan az ország fizetési mérlegének rendbehozása okán bevezetett Bokros-csomag okozta megszorításoknak tudják be. A megszorításokról a kihirdetés előtt még több pártvezető sem tudott. Mindez tovább fokozta a párton belüli megosztottságot is.
-
-
A jelöltek között ott volt Kovács László, valamint Németh Miklós. Azonban a pártok világán kívülről érkező Medgyessy Péter mellett döntöttek -
A győzelem sokakat meglepetésként ért, hiszen a legtöbb közvéleménykutatás a Fidesz újbóli győzelmét vetítette előre. Azonban a választókat Medgyessy Péternek sikerült megnyernie, főként 100 napos programjával. Az új miniszterelnök a "szeretlek titeket" szavakkal köszönte meg a bizalmat. Az MSZP 178 mandátummal nyert és ismét az SZDSZ-szel alakított kormányt -
13:11 arányú vereséget szenvedett a Fidesztől
-
Miután Medgyessy bejelentette a kormányalakítási tervét, az SZDSZ nem egyezik bele Csillag István leváltásába és megvonja tőle a bizalmat. Az MSZP-n belül a kudarcos EP választások után, megrendült a Medgyessybe vetett bizalom. Ekkor kezdett magának tábort szervezni az akkori sportminiszter, Gyurcsány Ferenc. A Medgyessy lemondását követően rendkívüli kongresszuson megválasztják Gyurcsány Ferencet miniszterelnöknek. Sokak szerint a saját pártja mások szerint pontosabban Gyurcsány buktatta meg.
-
A párt, Szekeres Imre ellenében, a történész Hiller Istvánt választotta elnökének -
Az MSZP és az SZDSZ képtelen volt megegyezni a köztársasági elnök jelölt személyében. Az MSZP kitartott Szili Katalin mellett, akit viszont az SZDSZ nem tartott vállalhatónak. Így végül az Országgyűlés Sólyom Lászlót választotta meg. -
Az MSZP-SZDSZ koalíció ismét győzelmet aratott. Az MSZP 190 mandátumot kapott.A miniszterelnök továbbra is Gyurcsány Ferenc maradt. A rendszerváltás utáni magyar történelemben először nyert egy párt egymás után két választást. Csizmadia Ervin szerint a kormánykoalíció újraválasztása előrevetítette egy baloldali domináns pártrendszer kialakulását. -
A Balatonőszödön zárt ajtók mögött elhangzott beszéd kiszivárgott a nyilvánosság számára. Gyurcsány Ferenc szavai miatt tömege vonultak utcára és követelték a miniszterelnök lemondását. Meg kell azonban jegyezni, hogy a baloldali értelmiség egy része pont fordítva értelmezte a beszéd tartalmát: igazságbeszédnek vélelmezték. -
2007-ben az MSZP vezetése úgy döntött, hogy eladja a kommunista múlttal terhelt Köztársaság téri székházát és helyette a Jókai utcában vásárolt egyet. -
-
A Fidesz népszavazást kezdeményezett a kormány által bevezetett vizitdíj, tandíj és kórházi napidíj eltörlése végett. A népszavazás eredménye révén az Országgyűlés visszavonta az intézkedéseket. Ezt követően a miniszterelnök felmenti Horváth Ágnes, egészségügyi minisztert. Hiába ellenkezett az SZDSZ, Gyurcsány nem változtatott döntésén. Ennek hatására a koalíció felbomlott. Március 21-én Gyurcsány bejelentette lemondását.Ezt követően kezdődött el az ún. miniszterelnök jelölti "casting". -
-
A "casting" során sokak neve felmerült (Surányi György, Vértes András, Bokros Lajos stb.), a végén azonban Bajnai Gordont választották meg, aki komoly megszorítások révén próbálta kijuttatni az országot a gazdasági válságból.
-
A választásokon Mesterházy Attila volt a párt miniszterelnökjelöltje. Az óriási kudarc során, mindössze 59 mandátumot szerzett az MSZP. Mesterházy Attila vezette a pártot 2010-től, annak a hetedik elnökeként. A párt kongresszusa 2012 márciusában újraválasztotta Szanyi Tiborral szemben. -
a belső feszültségek lezárásaként Gyurcsány Ferenc megalakította a DK-t. A pártszakadás miatt az MSZP országgyűlési képviselőinek száma 59-ről 48 főre apadt. -
a 2014-es vereség után lemondott az MSZP vezetősége. A kongresszuson fölényes többséggel Tóbiás Józsefet választották a párt elnökének -
2014-ben több más szervezettel együtt megalakult az Összefogás (majd később Kormányváltás szövetség), melynek miniszterelnöke Mesterházy Attila lett. Azonban így is hatalmas vereséget szenvedtek: mindössze 29 mandátumot kapott az MSZP. -
A felhalmozódott adósságok okán a pártnak meg kellett válnia Kókai utcai székházától.
-
Az MSZP önállóan indult és két mandátumot szerzett (Szanyi Tibor és Újhelyi István)
-
-
-
2016-ban több ellenzéki párt is együttműködést tervezett. Az MSZP miniszterelnök jelöltje Botka László volt. Azonban Botka visszalépett a jelöltségtől az MSZP-t kívülről és belülről is bomlasztó erők miatt. A párt így Karácsony Gergelyt támogatta a 2018-as országgyűlési választások alkalmával. A vereség ismét óriási volt: az MSZP mindössze 15 mandátumhoz jutott hozzá. -
Az MSZP-Párbeszéd szövetség csak egy mandátumot tudott nyerni, amit Újhelyi István kapott -
Az Egységben Magyarországért pártszövetség tagjaként 2022-ben is vereséget szenvedett az MSZP, így már csak 10 mandátumra jogosult. Olyan személyek távoztak így az országgyűlésből, mint Mesterházy Attila vagy Burány Sándor.
