-
MSZMP állampárt vezető szerepe, egypártrendszer van Magyarországon, a Magyar Szocialista Munkáspárt egyeduralkodó, szocializmus éveiben vagyunk, akkor nem gondolkodtak a politikusok változásban, szovjet rezsim katonái az országban állomásoztak -
AZ 1949-es sztálinista alkotmány szerint a kommunista párt egyeduralkodó és egyedüli párt szintjén működik Magyarországon, választások vannak, de csak az MSZMP-hez kötődő erők juthatnak támogatáshoz
-
-
1991 december 8-án hivatalosan felbomlik a Szovjetunió, a keleti blokk országai már nincsenek szoros kontroll alatt, hamarosan függetlenednek, 1992-ben Magyarországról is végelegesen is kivonulnak az orosz katonák -
Az MSZMP XIV. kongresszusán 1989 október 7-én megállapodnak az új párt létrehozásáról, november 21-én bejegyzik az MSZP nevű új pártot -
-
AZ MSZMP jogutódja az első szabadon választott parlamentbe bejut, 8,5%-kal,első szabad parlamentben ellenzékként működik
-
Az 1990-es ciklus elején az MSZP-t mint kommunista utódpártot tartották számon, nem akartak velük összefogni, ezt majd az SZDSZ töri meg
-
Az első szabad választásokat Magyarországon a rendszerváltást követően 1990 március 25-én, és április 8-án rendezték kétfordulós rendszerben -
-
MSZP és SZDSZ dokumentuma, amely kimondja, hogy az MSZP-t az SZDSZ elfogadja, mint koalíciós párt -
-
AZ 1994-es parlamenti választást május 8-án és május 28-án rendezték meg. Abszolút többség, kétharmados többsége van az MSZP és az SZDSZ koalíciójának, az MSZP-nek is van elég támogatottsága ahhoz hogy tudjon kormányt alakítani, azonban az Európai Integrációhoz az utódpárt az SZDSZ-t választja koalíciós partnernek -
-
Fidesz-FKGP kormánykoalíció, MSZP ellenzék vezető ereje,
-
50%-os béremelés, adók csökkentése, szociális jutatások, nyugdíjak emelése, 50%-os közalkalmazotti béremelés, 13. havi nyugdíj, 8%-os nyugdíjemelés 4 év alatti elérése, nyugdíjasoknak 19 ezer forintos pótlék, egyetemi ösztöndíjakat is emelték, -
Medgyessy Péter miniszterelnökről kiderül, hogy III/II.es ügynöki múlttal rendelkezik, a miniszterelnök ezt elismerte. Azonban 2002-ben a botrány kitörése miatt nem lett egyből következménye, a koalíciós partner, az SZDSZ nehezményezte ezt. -
2002-ben a kétfodulós választáson az SZDSZ-szel közösen nagyobb támogatottsággal rendelkeznek, mint a Fidesz-MDF, ők alakíthatnak kormányt, 1994 után másodszor. Együtt a szavazatok 51%-át kapják meg a választóktól, Medgyessy Péter kormányt alakíthat. -
MSZP-SZDSZ többség a kétfordulós választáson, április 7-én és 21-én rendezik meg a két fordulót,
-
-
A miniszterelnöknek a 2002-ben kitört D-209-es botrány és az SZDSZ-szel ápolt rosszabb viszony eredményezte a bukását. Sokan úgy tudják, hogy Csillag István SZDSZ-es gazdasági miniszter leváltása csak egy ürügy volt Medgyessy megbuktatásakor. -
AZ MSZP elnöke Medgyessy lemondását követően inkább Kiss Pétert bízta volna meg a feladattal, azonban a párt küldöttgyűlése inkább Gyurcsányt támogatta. AZ SZDSZ is beállt mögé, így a kellő támogatást megkapta, a ciklus második két évében ő vezette az országot miniszterelnökként
-
A választási kampány az ígéretekről szólt, a Fidesz és az MSZP, két nagy tömb szociális, materiális ígéretekkel csábították a választókat a 2006-os választás fordulóiba, a Fidesznél a rosszabbul élünk, mint 4 éve kampányszlogen volt a mérvadó, azonban a választók ezt nem érezték. -
Magyarország 0 2006-os év választási győzelem ígéretinek számító béremelések nem valósulnka meg, inkább megszorító politikát alkalmaznak, de ígs em tudjuk elkerülni a gazdasági válságot, államcsődöt, IMF hitelt -
A 2006-os országgyűlési választáson a választópolgárok az MSZP-SZDSZ koalíciónak adnak felhatalmazást kormányzásuk folytatására. 49%-ot kapott az MSZP, 5%-ot az SZDSZ. -
MSZP-SZDSZ megint megkapja a választók akaratából fakadó többséget a parlamentben 2006-ban. 2009-ben azonban a kisebbségbe kerülő kormány miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt elfogadta.
-
2006 májusában a miniszterelnök egy frakcióülésen egy zárt körű bezsélgetésben elmondja frakciótársainak, hogy a magyar gazdaság helyzete romokban, költségvetést hamisítottak, nem kormányoztak, továbbá elmondta hogy sokat hazudtak a választóknak. A Fidesz erre óriási kampányt indított, tüntetéseket szervezett már akkor, ez az esemény is nagyon levitte az akkor kormányzó koalíció támogatottságát. -
2006 október 23, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján óriási tüntetések bontakoznak ki a kormány ellen. Ilyenkor már kiszivárgott az őszödi beszéd, elégedetlenek az emberek a kormánnyal. -
-
A Fidesz-KDNP, mint legnagyobb ellenzéki tömörülés, népszavazást kezdeményez 2007 decemberében. A kórházi vizitdíj megszüntetése, kórházi napidíj és a képzési hozzájárulás megszüntetése ügyében. A népszavazás az MSZP szempontjából nagyobb veszteségekkel zárult, hamarosan a kormánykoalíció is felbomlott. -
A 2008-as szociális népszavazás és az SZDSZ-es egészségügyi miniszter menesztése a kormánykoalíció bukását eredményezte. 2008. május 1-re az SZDSZ nélküli kisebbségi MSZP kormány lett a vezető hatalom
-
Váságkezelő kormány jön létre, GYurcsány Ferenc lemond, megkezdődik az roszág rehabilitációja
-
Gyurcsány Ferenc 2009. márciusában bejelentette, hogy lemond a miniszterelnökségről, azt mondta ekkor, hogy a személye a reformok akadályává vált, más embert javasol a posztra. -
- április 14-én elfogadják a Gyurcsány elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt, április 16-tól Bajnai Gordon az SZDSZ és az MSZP bizalmával szakértői válságkezelő kormányt vezet.
-
Fidesz-KDNP kapja a szavazatok többségét, az MSZP 4 mandátumot kap, a Fidesz 14-et. -
2009-ben Mesterházy lesz az MSZP frakcióvezetője, majd a párt alelnöke. 2010-ben őt indították az országgyűlési válaszutáson, ahol nem volt esélye a pártnak. 2014-ben listavazető az országgyűlési választáson az Összefogás nevében -
Annak ellenére, hogy az MSZP megsínylette az előző parlamenti ciklus kormányzását, Mesterházy Attilával és Gyurcsány nélkül egy feltörő pár jön létre, a Fidesz-KDNP ellenzékeként
-
Az MSZP támogatottságát a közvéleménykutatók újra 35%-ra mérik, ez meglepetés az előző parlementi ciklus végéhez képest. -
A 2014-es választásokra az MSZp, mint a baoldali összefogás vezető ereje tér ra, azonban az összefogásban rajtuk kívül az EGYÜTT, LMP, DK, Párbeszéd, és a Liberálisok is bent vannak, Korszakváltás nlven indulnak a válazstáson -
A választók a 2014-es választáson nem adtak felhatalmazást az MSZP-nek és az Összefogásnak arra, hogy vezesse az országot. Ellenzékből folytatták a politizálást.
-
A Baloldali tömb Összefogás vereséget szenved, nem sikerül megközelíteni a Fidesz-KDNP támogatottságát. 19%-ot szereznek a választáson, a Fidesz-KDNP ezzel szemben 67-et. -
Molnár Gyula, az MSZP pártelnöke bejelentette, hogy a Párbeszéd-MSZP együttes indulás várható a 208-as országgyűlési választásokon. Közös listát állítanak. Végül ezt a listát Karácsony Gergely vezette, ő lett a miniszterelnök-jelölt Botka László leváltását követően. -
A 2018-as választások előtt az MSZP a Demokratikus Koalícióval megállapodást köt több körzet fölött. Sok helyen a DK, de még több helyen MSZP-s jelölt lép vissza. Sokak szerint a DK fennmaradását ez a döntés is segítette, amikor éppen meglett az 5% a 18'-as választásokon a pártnak. -
2018.ban először Hódmezővásárhelyen, majd a 2019-es Önkormányzati Választásokon is együtt indul a 6 ellenzéki párt immár kiegészülve a Jobbikkal -
AZ MSZP támogatpttsága 2020-ra 5% körülire csökken, 18-ban mág 18%-ot kapott a párt a választásokon
-
A 2018-as választáson Karácsony Gergely vezeti az MSZP pártot, mint miniszterelnök-jelölt. Azonban a párt 10%-ot kap és 20 képviselővel lehet jelen a parlamentben.
-
A közvélemény kutatások a pártot 5%-ra mérik, azaz pont a parlamenti küszöbön mozog, azonban ez lényegtelennek látszik, mert az ellenzéki összefogásban úgy gondolkodnak, hogy lesz elég képviselőjük a frakcióhoz. -
Megszületik a megállapodás a 6 párt között arról, hogy 2022-es országgyűlési választáson együtt indulnak ugyanazokkal a jelöltekkel, ezt egy előválasztáson fogják kiválasztani. A Fidesz ellen mindenhol csak egy jelölt lesz a körzetekben. A résztvevő pártok az LMP, MSZP, DK, Párbeszéd Momentum és a Jobbik. -
Az MSZP az LMP-vel és a Párbeszéddel közösen állít jelöltet az ellenzéki előválasztáson.
