-
A konstanzi zsinaton végül sikeresen fel lett számolva a nyugati egyházszakadás, azonban a reform ügye megvitatlan maradt. Egyre jobban csökkent az egyház tekintélye a pápák fényűző életvezetésének és a búcsúcédulák árusításanak köszönhetően, ami elégedetlenségekhez vezetett.
-
Apja halála után Hunyadi Mátyás lépett trónra a Hunyadi liga és a középnemesség támogatásával. Uralkodása alatt keményen megadóztatta a jobbágyi és paraszti rétegeket, a bevételt pedig saját zsoldos hadseregre, hadjáratokra és udvara pompájára költötte.
-
A kapuadót leváltó füstpénz úgy hozott több bevételt Mátyásnak, hogy az adóalap át lett helyezve a jobbágyi háztartásokra. (Ezelőtt csak jobbágyportákként kellett fizetni)
-
Mátyás király háborút indított a cseh trón megszerzéséért, azonban csak a katolikus beállítottságú, németajkú Morvaországban és Sziléziában ért el sikereket. Az itteni rendek cseh királlyá válsztották.
-
Ptolemaiosznak köszönhetően a Földet ismét sokan gömb alakúnak tartották. Ezt a tényt tükrözi is Toscanelli világtérképe és Behiam földgömbje.
-
Mátyás nem tudta elérni, hogy Csehország is a királyává válassza őt, ezért miután Jagelló Ulászló került a cseh trónra, Mátyás kompromisszumos békét kötött vele. Kölcsönösen elismerték egymás cseh királyságat: Mátyásé lett Szilézia és Morvaország, Ulászló pedig Csehországot birtokolta.
-
Mivel III. Habsburg Frigyes nem ismerte el Mátyást mint cseh király, az uralkodó megtámadta Ausztriát. A Frigyes elleni háború Mátyás haláláig tartott, de a fekete seregnek egy ponton sikerült elfoglalnia Bécset.
-
Mátyás a nádori törvényekkel kívánta megoldani azt a problémát, hogy halála után törvénytelen fia, Corvin János, kerülhessen a trónra. A nádort a király helyettesévé tette és királyválasztáskor neki adta az első szavazatot, azt remélve hogy a nádor fia hű támogatója lesz majd.
-
A portugál Bartolomeu Diaz Afrika partjai mentén ismeretlen vizeken továbbmerészkedett amígnem elérte a kontinens egyik legdélibb pontját, a Jóreménység fokát.
-
Thuróczy János Mátyás király bíróságának egyik ítélőmestere volt. Korábbi műveket is felhasználva, főként oklevelekre és saját élményeire alapozva írta meg a történeti munkáját, a Chronica Hungarorum-ot.
-
Münzer Tamás hozta létre az anabaptizmus irányzatát, ami azt hírdette, hogy az ember csak felnőtként döntheti el, hogy akar-e az egyházhoz csatlakozni. Innen jön az anabaptisták másik elnevezése, az újrakeresztelők.
-
II. Jagelló Ulászló csak úgy nyerhette el a magyar királyi címet, ha nem folytat Mátyáshoz hasolnó politikát. Ezért nem szedhetett rendkívüli hadiadót, saját költségére kellett neki megvédenie az országot és a rendekkel együtt kellett kormányoznia. A királyi jövedelmek ezáltal jelentősen csökkentek, ami a fekete seregnek a feloszlatásához vezetett.
-
Ulászlónak a Habsburgokkal is meg kellet egyezni uralma megtartásának érdekében, azért a pozsonyi békében átadta Habsburg Miksának Mátyás korábbi ausztriai hódításait és elismerte a király és a Habsburg-dinasztia trónigényét, ha nem születne utóda.
-
Kasztília és Aragónia egyesülésével új nagyhatalom született, a rendi felépítésű Spanyolország.
-
A spanyol királynő támogatásával az olasz származású Kolumbusz Kristóf hajóra szállt és két hónapos utazás után elérte az amerikai kontinens előterében fekvő Bahama-szigeteket.
-
Vasco da Gama Afrika megkerülése után elérte Indiát, majd portugál kereskedelmi telepeket hozott létre Indiában és keletebbre Kínában is.
-
Amikor II. Ulászló meghalt és fennállt annak a lehetősége, hogy Habsburg uralkodó kerülne a magyar trónra, a köznemesség nyomására a rendek elfogadták a rákosi végzést, amely kimondta, hogy csak magyar származású uralkodó kerülhet az ország élére.
-
VIII. Henrik uralkodása alatt a központi hatalom megerősödött, de a rendi szervezetek is működtek párhuzamosan. Főhivatalnokait alacsony sorból emelte, ezzel biztosítva hűségüket és, ha kell, következmények nélküli megszabadulásukat.
-
Egy spanyol orvos, Szervét Mihály (eredeti nevén Miguel Serveto), alapította meg az antitrinitáriusok irányzatát, ami az őskeresztényi hagyományok alapján az egyistenhitre támaszkodott. Ezért vetette is el a Szentháromságot, ami tagadgta Jézus isteni voltát.
-
Az ítélőmesterségből nádorságig emelkedő Werbőczy István tíz évig munkálkodott egy joggyűjtemény összeállításán. Ennek a Hármaskönyv (Tripartitum) címet adta. Bár a könyvet a király sose szentesítette meg, a nemesség mégis alapvető jogforrásnak tekintette több mint 300 évig.
-
Bakóczi Tamás esztergomi érsek törökök elleni keresztes hadjáratot indított. At összegyűlt keresztesek többségét elégedetlen parasztok és mezővárosi lakók alkották, parancsnokuk pedig egy végvári katona, Dózsa Görgy lett. A kormányzat le akarta állítani a sereg szervezését félve a parasztok tömeges erejétől, mire a parasztok a nemesek ellen fordultak. Végül Szapolyai János erdélyi vajda hadai verték szét Dózsa seregét Temesvárnál.
-
A Habsburgok és a Jagellók közötti dupla házasságkötés lezárta a két fél vetélkedését. II. Ulászló lánya és fia (Anna és Lajos) hozzámentek Habsburg Miksa két unokájához (Ferdinándhoz és Máriához).
-
Habsburg Károly Spanyolország élére került, ahol I. Károly néven uralkodott. A frissen gyarmatosított Amerika pénzére támaszkodva nemcsak fényes udvart tartott fent, hanem uralkodótól függő zsoldossereget és flottát hozott létre. Az inkvizíció támogatásával visszaszorította a rendeket, így létrehozva egy új uralmi rendszert, az abszolutizmust.
-
II. Lajos tízéves gyerekként került a magyar trónra. Az állandósult belpolitikai zűrzavar és a külpolitikai kiszámíthatatlanság hatására tovább gyengült a királyi hatalom. Ráadásul Szulejmán trónra lépésével egyre csak közeledett a török támadás veszélye.
-
Luther Márton római zarándoklata során meggyőződött a pápai udvar romlott erkölcseiről, így Wittenbergben közzétette az egyházat bíráló és megújító 95 pontját, amit az egyház válaszként egyből elutasított. Azonban a Luthert támogatók összegyültek és nem ismerték el többé a pápa hatalmát, ami elősegítette az evangélikus egyáz megalakulását.
-
Bár a Csendes-óceánon a Fűszer-szigetek felé hajózó Magellán kapitány bennszülöttek áldozatává lett a Fülöp szigeteknél, a megmaradt legénység egy hajója Afrika megkerülésével visszajutott Európába, aminek hatására expedíciók indították el új tengeri utak felfedezésére.
-
Bár Spanyolországot I. Károly néven irányította, amikor megválasztották német-római császárnak, V. Károlyként könyvelték el.
-
Az Oszmán Birodalom fénykorát I. Szulejmán uralkodása alatt élte, amikor beavatkozva az európai hatalmi harcokba sikeresen áttörte a magyar végvárrendszert és meghódította Magyarország középső részét.
-
A török hadak elfoglalták Szabácsot, majd Nándorfehérvárt vették ostrom alá. Két hónapos hősi ellenállás után Oláh Balázs kénytelen volt feladni a várat.
-
I. Valois Ferenc francia király Itáliában akart hódítani, ami keresztezte V. Károly térnyeréseit. Így hát a Habsburgok és a Valois-k párharca Itáliában robbant ki, ahol a spanyol zsoldosok legyőzték a francia sereget a paviai csatánál.
-
A Habsburgok további terjeszkedésétől tartó hatalmak (Franciaorzság, Velence, Milánó, Firenze és a pápa) a cognaci ligába tömörültek hogy megtörjék V. Károly Itália fölötti hatalmát.
-
V. Károly öccse, I. Ferdinánd házassági szerződés révén megszerezte a cseh és magyar koronát, ami a törökök elleni védekezés terhével is járt.
-
A mohácsi síkon Tomori Pál kísérletett tett a török megállítására anélkül, hogy megvárta volna a horvát és cseh segédhadakat. A csata néhány óra leforgása alatt a magyarok teljes vereségével végződött. Csata közben a király is meghalt.
-
Ahelyett, hogy a két trónjelölt (Szapoyai és Ferdinánd) összefogott volna a török ellen, inkább egymással harcoltak Magyarország területeiért. Miután végül Ferdinándot koronázták meg Székesfehérváron, Szapolyai a törökhöz fordult segítségért, aki hadjáratot indított Ferdinánd ellen és Szapolyait hűbérsévé fogadva, átadta neki az elfoglalt budai várat.
-
Az 1530-as években terjedtek el Magyarországon Luther Mártonnak az evangélikus tanításai a polgárok és a jobbmódú nemesek körében, illetve még a Felvidéken élő németajkúaknál. A kor legjelentősebb hitterjesztője és úgynevezett "vándor prédikátora" Dévai Bíró Mátyás volt.
-
A szultán ismét megkísérelte Bécs elfoglalását, de Kőszeg váránál elakadt. Jurisics Miklós három hétig hősiesen védte a várat kevésnyi katonájával, amiközben Bécsben is hírt kapott a törökök közeledtéről és megerősítette haderejét. Szulejmán nem bízva már győzelmében inkább feladta Bécset és rabolva-fosztogatva kivonult az országból.
-
Mivel a pápa nem engedte VIII. Henriknek, hogy elváljon első feleségétől, Aragóniai Katalinától, amiért nem született tőle gyermeke, a király az angol parlament jóváhagyásával szakított Rómával és létrehozta az anglikán egyházat. Így az egyház feje a király lett.
-
A Svájcba menekülő Kálvin János alapította meg a református vallás alapjait, aminek a tanait az Institutió című művében foglalt össze. Ennek a vallásnak a legfőbb jellemzője az eleve elrendelés elve.
-
Mivel nagy vágy volt Magyarország egyesítésére, I. Ferdinánd és I. Szapolyai János békét kötöttet Váradon, melyben elismerték egymás királyságát és Szapolyai utódai nevében lemondott a trónról, hogy majd a Habsburgok egyesíthessék a két országrészt.
-
Loyolai Szent Ignác alapította meg a jzsuita rendet, amelynek fő feladata a katolicizmus védelme volt. Nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra, ezért ,agas színvonalú iskolákat hoztak létre. Rövid időn belül a rend emberek tömegeit térítette vissza a katolikus hitre.
-
Fráter György kísérletet tett az ország egyesítésére, amikor is Gyulán egyezséget kötött I. Ferdinánddal. Ha a Habsburg király vissza tudja foglalni Budát, akkor cserébe ő átadja a keleti országrészt. Az egyezség dacára Ferdinánd sose kísérelte meg a vár ostromát.
-
Szulejmán elérkezettnek látta, hogy elfoglalja Budát, így katonái megszállták a várat, ezzel három részre szaggatva az országot. A Felvidék és Nyugat-Dunántúl maradt a Királyi Magyarországé (Ferdinánd), Erdély és a Tiszántúl a most már az özvegy Izabellának (Szapolyai János meghalt egy évvel ezelőtt) és csecsemő fiának, János Zsigmond királynak a kezére került, míg a törökök az ország középen állásoztak.
-
Az ellenreformáció korában a meggyőzés mellett alkalmazták az erőszakot is: a pápaság ismét elrendelte az inkvizíciót, amely fellépet az új tanok és vallásokkal hirdetőivel szemben a katolikus országokban.
-
Az erkölcsi megújulást szolgáló reformokat a tridenti zsinaton vitatták meg, többek között a búcsúcédulák betiltásást és új iskolák és nyomdák felépítését. Nagy szerepet szántak a külsőségnek és a pompának is.
-
1550 tályán a kálvinista hit is követőkre talált Magyarországon a szegényebb rétegek, a mezővárosi polgárok és a végvári katonák személyében. A református irányzat központja Debrecenben helyezkedett el, ahol Kálmáncsehi Sánta Márton tevékenykedett a legtöbbett.
-
Fráter György tudatában volt annak, hogy a Ferdinánd által küldött habsburg zsoldosok sose lennének képesek legyőzni egy egész török hadsereget. Ezért hagyta a támadást és inkább befizette a szultánnak járó adót, nehogy magára haragítsa. Ez azonban a vesztét okozta, mivel a zsoldosok árulónak hitték és alvinci kastélyában megölték.
-
A szultán nem tűrte, hogy Fráter György halálát követően Ferdinándé lett a hatalom a Tiszántúlon, ezért általános hadjáratot indított a török hűbér visszaállítására. A hadjárat nagyrészt elérte célját, török kézre került Nógrád, Temesköz és a mai Szolnok, azonban Egernél Dobó István vezetésével a magyaroknak sikerült visszaverniük a támadásokat.
-
Miután a német-római császár kiátkozta Luthert, a protestáns fejedelmek fellázadtak és kitört a háború. Amikor mindkét fél kimerült az öldöklésben megkötötték az augsburgi vallásbékét, ami engedélyezte, hogy a fejedelmek szabadon válaszhassanak vallást.
-
V. Károly fia, II. Fülöp örökölte a spanyol trónt, Németalföldet, Itáliát és a gyarmatokat. Fülöp uralkodása alatt Spanyolország a központi hivataloknak és az uralkodótól függő zsoldoshadseregnek köszönhetően Európa legerősebb katonai hatalmává vált.
-
V. Károly lemondása után öccsére, I. Ferdinándra szállt a német-római császári cím.
-
VIII. Henrik kisebbik leánya, I. Erzsébet (akit a "szűz királynőnek" is neveztek) a parlamenttel egyetértésben kormányzott. Felhatalmazást adott angol kalózoknak, hogy spanyol hajókat fosztogassanak, ezzel is növelve a királyi kincstárat. Monopóliumokat adott ki egyes területekkel folytatott kereskedelemre, mely az államoknak bevételt és a kereskedőknek védelmet nyújtott.
-
Összeállították a tiltott könyvek jegyzékét, azaz az Indexet. Az ezen szereplő könyvek olvasása komoly bűntetéssel járhatott. Valószínűleg azért tiltotta be ezeket a könyveket az egyház, mert olyan gondolatokat vagy tudást tartalmazhattak, ami alapján a nép ismét szembefordulhatott volna a katolikus hittel.
-
I. Ferenc hódító törekvései Itáliában kudarcot vallottak, ami jelentősen megrendítette a királyi hatalmát, ráadásul a reformáció megjelenése további lehetőséget adott korábbi feszültségek előkerülésére. Ezáltal vette kezdetét a véres, több évtizedig tartó vallásháború a katolikusok és a francia hugenották között.
-
Szulejmán ismét magyarországi hadjáratot indított, ezentúl azzal a céllal, hogy megszerzi Szigetvárat. A Zrínyi Miklós által védett várat hosszas harcok után sikerült bevetnie a töröknek. Zrínyi hősi halált halt a csatatéren, de a szultán is elhunyt öreg korának köszönhetően.
-
Szulejmán halálával végetért a török hódítások kora. A szultán utóda belátta, hogy képtelenség lenne kiszorítani a Habsburgokat az országból, ezért a két nagyhatalom békét kötött, szentesítve a fennálló helyzetet.
-
Erdélyben a tordai összegyűlés biztosította a négy elismert felekezetek (katolikus, evangélikus, kálvinista és unitárius) számára a szabad vallásgyakorlást az ország minden területén. A felekezeti ellenségeskedést szintén tiltották.
-
János Zsigmond, akit az erdélyi rendek visszahívtak, hogy írányítsa az országot, a speyeri szerződésben rendezte viszonyát a habsburgokkal. Hogy ne érezzék veszélyeztetve magyar királyi címüket, János Zsigmond lemondott a magyar koronáról, ha cserében a habsburgok elismerik őt mint erdélyi fejedelmet. Bár az Erdélyi Fejedelemség így se volt teljesen szabad, mivel a töröknek még mindig éves adóval tartoztak, legalább a belső ügyeiket saját maguk rendezhették.
-
A katolikusok és az hugenották közötti vallásháború legvéresebb eseménye Bourbon Henriknek és Valois Margitnak a párizsi esküvöjén került sor, amikor is kihasználva az összegyült hatalmas tömeget, több tízezer hugenottát gyilkoltak le.
-
Amikor már a déli holland tartományok kiegyeztek Fülöppel, megriadva a hatalmától, az északiak nem adták fel a harcot és megkötötték az utrechti szövetséget, amiben leírták, hogy tovább folytatják a harcot a spanyolok ellen, illetve rendezni fogják a vallási és adózási kérdéseiket. Később ez lett Holladnia alapja.
-
II. Fülöp támadásra szánta el magát az angolok ellen, nem tűrve tovább a folytonos kalóz fosztogatásokat, azonban a legyőzhetetlen Nagy Armada egy pusztító vihar során jelentősen meggyengült, így a Drake kapitány által vezetett mozgékony angol flotta vereséget mért a spanyolokra. Anglia vezető tengeri hatalommá vált
-
A tizenöt éves háború a magyar és a török végvári vonal közötti állandósult portyák és betörések hatására robbant ki. Egy nagyobb erejű török támadásra válaszul I. Habsburg Rudolf elhatározta, hogy háborút indít a törökök ellen. A harc folyamán bőven voltak magyar/habsburg és török vereségek és győzelmek. Egy ponton Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem is csatlakozott a küzdelembe a magyarok oldalán.
-
Károli Gáspár lefordította magyar nyelvre a teljes Bibliát Vizsolyban.
-
IV. Henrik, hogy tompítsa a Franciaországot megosztó felekezeti ellentéteket, kiadta türelmi rendeletét (másnéven a nantes-i ediktumot), amiben megerősítette a katolikus egyház helyzetét és ugyan korlátozottan, de engedélyezte az hugenották számára vallásuk gyakorlását.
-
A Habsburgok, hogy pótólják a hosszú háborúban elvesztett pénzüket, hamis vádak alapján felségárulási perbe fogtak magyar főurakat. Ezzel párhuzamossan erőszakos ellenreformáció folyt az országban. Az elégedetlen nép fegyveres felkelést szervezett Bocskai István vezetésével, akit később megválasztottak magyar fejedelemnek. Bocskai azonban lemondott erről és békét kötött Rudolffal, aki cserébe biztosította a rendi jogok tiszteletben tartását, Erdély önallóságát és a szabad vallásgyakorlást.
-
Bocskai közvetítésével békét kötöttek a habsburgok és a törökök is, lényegében lezárva a hosszú háborút és szentesítve a fennálló viszonyokat (török kézen maradt Kanizsa, Eger, keresztény Fülek), viszont a császár nem fizetett évi adót többé a szultánnak.
-
Amikor a spanyolok megemelték a németalföldi adókat és elrendelték az inkvizíciót,a tartományok fellázadtak. Hosszú és kitartó harcolás után az északiak kivívták függetlenségüket és megalakult Hollandia, amit már az angolok által gyengélkedő Spanyolország is elismert.
-
Bethlen Gábor arra a következtetésre jutott, hogyha szembeszállna a törökkel, az pusztuláshoz vezetne. Ezért inkább törekedett jó viszonyt ápolni velük, hogy biztosítsa Erdély békéjét. Szilárd kormányzatának hatására állandósult a béke. Növelte az adókat és vámokkal védte a hazai terméseket. A legjelentősebb erdélyi termék (szarvasmarha, méz) kivitelére állami monopóliumot vezetett be.
-
A harmincéves háború politikai okok miatt robbant ki, de vallásháborúnak is nevezhetnénk, mivel legtöbbszőr katolikusok harcoltak protestánsok ellen. A kialakult ellentétek a következők voltak: a Habsburgok szemben álltak egyrészt a saját birodalmuk, másrést a Német-római császárság protestáns fejedelmei ellen. Harmadrészt a szomszédos hatalmak (Dánia, Svédország, Franciaország) ellenérdekeltek voltak a Habsburgok túlzott megerősödésében. A háború végül a habsburg rendek vereségével zárult.
-
A magyar katolikus főnemesség kiemelkedő alakja volt Zrínyi Miklós, a szigetvári hős dédunokája. Ő volt az, aki felismerte az Oszmán Birodalom meggyengülését és elérkezettnek látta a török végleges kiűzését Magyarországból. Rengeteg művet írt, melyekben felvázolta az ideális hősi példák mellett a nemzeti hadsereg szükségességét. Egy vadász szerencsétlenségben vesztette életét.
-
Bethlen a cseh és magyar rendek kérésére csatlakozott a harmincéves háborúhoz, azonban a csehek vereségét követően inkább békét kötött II. Ferdinánddal és lemondott magyar királyi címéről, hogy cserébe megerősítse a bécsi békét és megkapjon élete végéig hét kelet-magyarországi vármegyét.
-
I. Károly megkísérelte a parlament nélküli kormányzást, ami által mélyen megsértette az angol rendi hagyományokat, így nem örvendett nagy népszerűségnek saját országában.
-
Pázmány Péter, akinek a köszönhetően a magyar katolikus megújulási mozgalom olyan sikeres volt, az oktatásnak is rendkívül fontos szerepet szánt. Számos iskola alapítása az ő nevéhez fűződik, amik közül a leghíresebb a nagyszombati egyetem, a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem elődje.
-
London népének nem tetszett, hogy a király a parlament nélkül kívánkozik uralkodni, ezért fellázadtak. I. Károly vidékre utazott, hogy sereget szervezzen hívei körében és legyőzze a lázadókat. Elején sok győzelmet aratott, de aztán Oliver Cromwell a radikálisabb independensek vezetésével erősebb hadsereget toborzott, legyőzte a királyt és megszavaztatta a kivégzését. A háború végére Anglia köztársaság lett.
-
A Napkirálynak is nevezett uralkodó, hamar közvetlen irányítása alá vonta az állami ügyeket, és bár hatalma nem volt teljesen korlátlan, majdnem minden döntést a király hagyott jóvá. XIV. Lajos nagy hangsúlyt fektetett a fényűzésre és a pompára is, ezért Versailles-ban hatalmas kastélyegyüttest építetett, ahol az egész francia arisztokráciát elszállásolhatta, hogy figyelemmel tartsa őket és a politikai élet központját.
-
I. Rákóczi György csak a szultán felhatalmazásával léphetett be a harmincéves háborúba, de seregei sikereit látván a török visszahívta őt és hadait. Megkötötték a linzi békét, amiben ismét megerősítették a bécsi béke feltételeit és Rákóczi kiterjesztette a vallásszabadságot Erdélyben a jobbágyokra is.
-
A harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke szentesítette a Német-római Birodalom széttagoltságát, ezáltal megerősítve Franciaország hatalmi pozícióit.
-
Cromwell személyi diktatúrája alatt érvénybe állította a hajózási törvényt, amely kimondta, hogy Angliába idegen hajók csak saját országukból szállíthatnak termékeket. Ez a törvény elsősorban a holland közvetítő kereskedelem ellen irányult.
-
Amikor a lengyel rendi alkotmányosság az anarchia első jeleit mutatta, bevezették a szabad vétózást, aminek alapján a rendi összegyűlésen egyetlen tiltakozás is meghiúsította egy törvény elfogadását.
-
A hajózási törvény kiadásának hatására Hollandia és Anglia között háború alakult ki, ahol az angolok felülkerekedtek a hollandokon, ezáltal megkaparintva a legerősebb tengeri hatalom címet.
-
II. Rákóczi György szultáni engedély nélkül indított a lengyel trón megszerzésére hadjáratot, de elbukott, mire válaszként az Oszmán Birodalom bosszú hadjáratot hírdetett. Rákóczi azonban nem állt félre és a hosszan tartó küzdelem ismét romba döntötte Erdélyt.
-
A habsburgok által küldött Montecuccoli hadvezér Szentgotthárdnál fölényes győzelmet aratott az oszmán haderő felett. Azonban I. Lipót még mindig tartott a francia hátbatámadás és a két frontos háború veszélyétől, ezért gyorsan megkötötte a törökökkel a vasvári békét, ami török kézen hagyta az újonnan megszerzett területeket és az 1660-1664 között elesett magyar váradi és érsekújvári várakat.
-
A vasvári béke megkötése sokakat szembefordított a habsburg uralkodóval. Az egyik közülük Wesselényi Ferenc volt, aki meglepő módon az Oszmán Birodalommal szövetkezett a császár ellen (1666). Wesselényi halála után (1667) Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc, Frangepán Ferenc és I. Rákóczi Ferenc folytatták a szervezkedést a nevében. Fegyveres akcióra csak 1670-ben került sor, amire I. lipót gyorsan cselekedett és Zrínyit, Frangepánt és Nádasdy-t az osztrák bíroság előtt fő- és jószágvesztésre ítélte.
-
Bár I. Rákóczi Ferenc is tagja volt a Wesselényi-féle összeesküvésnek, mégis megúszta a halálos ítéletet édesanyjának (Báthory Zsófia) köszönhetően, akinek sikerült 400 000 aranyért cserébe kíváltania fiát.
-
Amikor a magyar végvári katonaságot elbocsátották, a katonák érthető módón nem akartak visszatérni paraszti életükhöz a kemény harcok után, így bujdosókká, úgynevezett kurucokká váltak. A kurocok eleve komoly erőt jelentettek amikor összeálltak rabolni-fosztogatni, de amikor a Felvidékről menekülő főúr, Thököly Imre állt az élükre, sorra foglaltak el felvidéki végvárakat és városokat.
-
Thököly Imre és a kurucok hódító sikereinek hatására I. Lipót igyekezett ismét nyugalmat teremteni Magyarországon. Orzsággyűlést hívott össze Sopronban, ahol visszaállították a rendi alkotmányt (ezzel Lipót feladta az abszolutizmus bevezetésére tett kísérletét) és bár korlátozott mértékben de engedélyezték a protestáns vallásgyakorlatot.
-
A kurucok nem fogadták el Lipót intézkedéseit, mivel az ő sérelmeiket nem orvosolták. Thököly a francia és most már török támogatás segítségével a Felvidék középső és keleti felén létrehozta a kuruc fejedelmséget, Kassát kinevezve központnak. Később feleségül vette Zrínyi ilonát, I. Rákózci Ferenc özvegyét.
-
Kara Musztafa török nagyvezír hatalmas hadsereget indított Bécs egy újabb ostromára, azt gondolva, hogy Thököly és a kurucok sikerei a Habsburg Birodalom gyengülését mutatják. Lipót a hatalmas oszmán had ellen segítséget kért Sobieski János lengyel királytól és Miksa Emánuel bajor fejedelemtől. A felmentő sereg épp időben érkezett két hónapos véres harc után és szinte elsöpörte az ostromlókat.
-
Bár Lipót még mindig inkább a béke irányába hajlott a törökökkel kapcsolatban, mégis a háború folytatása mellett döntött amikor XI. Ince pápa jelentős anyagi támogatást ígért neki, és a francia XIV. Lajost is rávette a fegyverszünetre (azaz a franciák ne támadják hátba a habsburgokat az oszmánok elleni harcok közben). A pápa közreműködésével megalakult a törökellenes Szent Liga a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velnce részvételével.
-
XIV. Lajos uralkodása alatt visszavonta a nantes-i ediktumot, így a protestánsoknak vagy elhagyták az országot, vagy katolizáltak.
-
A döntő fordulatot a háborúban Buda várának visszafoglalása hozta. A védekező agg budai pasa, Abdurrahman ellen Miksa Emánuel és Lotharingai Károly vezérek nyomultak előre csáaszári, bajor, brandenburgi és magyar csapatok vezetésével. Két hónapos hosszú küzdelem után sikerült bevenni a várat.
-
Mivel a törököket végül Lipót csapatai űzték ki sikeresen Magyarországról, ezért a hazai rendek és a habsburg uralkodó közötti hatalmi egyensúly megint Lipót javára változott. A Buda visszafoglalása után megtartott pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondtak a szabad királyválasztási jogukról és az Aranybulla ellenállási záradékáról.
-
A kereszteény seregek ellenállhatatlabul törtek előre a törökök ellen. A mohácsi sík közelében legyőzték a szultáni főerőket (Nagyharsány, 1687) majd Miksa Emánuel bevette Belgrádot is (1688).
-
Az angol parlamentnek elege lett azokból a királyokból, akik nélkülük akartak kormányozni, így hát mikor megfosztották II. Jakabot hatalmától, úgy döntöttek, hogy a holland helytartót, Orániai Vilmost hívják meg a trónra.
-
Orániai Vilmos egyik lefgontosabb intézkedése Anglia királyaként a Jognyilatkozat elfogadása volt, ami biztosította a polgári szabadságjogokat, mint például a gyülekezési, vallás-, sajtó-, és szólásszabadságot.
-
I. Nagy Péter úgy gondolta, hogy Oroszorzság erejét csak a birodalom modernizálásával növelheti. Ezért külföldi mesterembereket hívatott, manufaktúrákat alapított és nyugati típusú flotta és hadsereg építésébe kezdett. Ezen kívül még betiltotta a kaftánviseletet, a háremet, sőt, még a szakállakat is.
-
Apafi Mihály erdélyi fejedelem halála után Lipótra száltt a fejedelmi cím.Oklevelében, a Diploma Leopoldinum-ban biztosította a fejedelemség hagyományainak, a felekezeti, a rendi és a tulajdonviszonyok tiszteletben tartását.
Erdélyt nem egyesítették Magyarországgal, mert ekkortájt se az uralkodó, se az erdélyi rendek nem akarták.
(I. Lipótnak nem volt szándékában a magyar rendeket erősíteni, a rendek pedig szimplán féltek szabadságuk elvesztésétől ha nem engedelmeskednek a királynak.) -
XIV. Lajos megszegve a pápa ígéretét hátbatámadta a Habsburgokat, megrettenve a túlzott térnyerésüktől. Jelentős erőket küldtek nyugatra a vedekezésre, ami teret adott a törököknek az ellentámadásra. A Habsburgok azonban bírták a kétfrontos háborút és tehetséges Savoyai Jenő hadvezér Zentánál ismét dontő győzelmet aratott a török főerők felett.
-
Az Oszmán Birodalom a folytonos súlyos vereségek és az erőforrásainak kimerülésére békét kért. A Szent Liga szintén kezdte félteni erőforrásainak gyengülését, így megalakult a karlócai béke. Magyarország Temesköz kivételével felszabadult, és Erdély is Habsburg fennhatóság alá került.
-
II. Károly halálával kihalt a spanyol Habsburg-ház. A francia XIV. Lajos és a habsburg I. Lipót is saját örökösét kívánta a spanyol trónra ültetni. Először Anglia és Hollandia is a Habsburg-jelölt Károly herceg mögé áltak, attól félve, hogy a franciák kezében így túl sok hatalom összpontosulna. Végül aztán az utolsó pillanatban az angolok megállapodást kötöttek a franciákkal, ami előírta, hogy csak akkor lehet az övéjük a spanyol trón, ha a területeket nem egyesítik és két külön uralkodó lesz.
-
A balti-tengeri kijáró megszerzéséért az oroszok szembeszálltak a svédekkel az északi háborúban. Hosszú küzdelem után a svédek alámaradtak és az oroszok az újonnan megszerzett tengerparton megalapították új fővárusokat, Szentpétervárat.
-
A Rákóczi-szabadságharc az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen. A küzdelem elsősorban a rendi kiváltságok védelméért és az ország belső önállóságáért robbant ki, de elbukott az egyenlőtlen erőviszonyok és az ország belső társadalmi ellentmondásai miatt. A katonai vereségek ellenére a császár biztosította a rendi jogokat és a szabad vallásgyakorlatot, de a rendeknek el kellett fogadniuk, hogy Mo.-on a Habsburgok uralkodnak.
