Francia forradalom

  • Általános rendi gyűlés

    XIV. Lajos összehívja az Általános Rendi Gyűlést, hogy megoldja a pénzügyi válságot. Az adóreformok kérdése heves vitákat vált ki.
  • Nemzetgyűlés

    A harmadik rend (a polgárság és parasztság) kikiáltja magát Nemzetgyűlésnek.
  • A Labdaház esküje

    A Nemzetgyűlés tagjai esküt tesznek, hogy addig nem oszlanak fel, amíg új alkotmányt nem alkotnak.
  • A király ellenállása

    XIV. Lajos megpróbálja feloszlatni a Nemzetgyűlést, de az ellenállást tapasztal. A gyűlés tagjai kinyilvánítják, hogy nem oszlanak fel, amíg nem alkotnak új alkotmányt, ezzel a "labdaházi eskü" folytatásaként egyre határozottabban kijelentik, hogy a nép hatalmát képviselik.
  • Bastille ostroma

    A párizsi forradalmárok ostrom alá veszik a Bastille-t, a királyi hatalom egyik jelképét, és felszabadítják a foglyokat. A Bastille napja később a forradalom szimbólumává válik.
  • A rendek eltörlése

    A Nemzetgyűlés eltörli a feudális előjogokat és a jobbágyi kötelezettségeket.
  • Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

    A Nemzetgyűlés elfogadja az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, amely a szabadságot, egyenlőséget és a tulajdonjogot hirdeti.
  • A nők párizsi felvonulása

    Több ezer nő vonul Versailles-ba, hogy követelje a kenyér árának csökkentését és a királyi család Párizsba vitelét.
  • A vallási reformok elindítása

    Az "Egyházi Javatok Törvénye" következtében az egyházat szorosabb állami irányítás alá vonják, és az egyházi személyeket az állam választja ki, nem pedig a pápa. Ez komoly ellenállást váltott ki a katolikusok körében.
  • A polgári alkotmány

    A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi javak államosítását és a vallási intézmények polgári szabályozását, amely súlyosan megingatja a katolikus egyház hatalmát.
  • A király menekülése

    XIV. Lajos és családja megpróbál elmenekülni Párizsból, de Varennes-ben elfogják, ami súlyosan megrendíti a király iránti bizalmat.
  • Champ de Mars mészárlás

    A királyi hatalom elleni demonstráció során a forradalom hívei a hadsereg tüzelése következtében több tucat embert veszítettek életüket.
  • Franciaország háborút hirdet

    Franciaország hadat üzen Prússziának és Ausztriának. Az európai monarchiák egyre inkább fenyegetésnek érzik a francia forradalmat, és próbálnak ellene fellépni.
  • A Tuileriák ostroma

    A párizsi forradalmárok megrohanják a Tuileriák palotáját, és letartóztatják XIV. Lajost.
  • A Köztársaság kikiáltása

    A Nemzetgyűlés kikiáltja a francia köztársaságot, és véget vet a monarchiának. A királyi családot börtönbe zárják.
  • XIV. Lajos kivégzése

    XIV. Lajost guillotine segítségével végzik ki Párizsban, ezzel végleg eltörlik a francia monarchiát.
  • A Terreur kezdete

    Robespierre és a jakobinusok irányította kormányzat elkezdi a "terror"-t, amely során több ezer embert végeznek ki a forradalom nevében, köztük politikai ellenfeleiket és árulókat.
  • A thermidori fordulat

    Robespierre és legközelebbi szövetségesei letartóztatják és kivégzik, véget vetve ezzel a jakobinus terrornak.
  • A royalisták megpróbálják visszaállítani a monarchiát

    A royalisták lázadása meghiúsul, és a Direktórium kerül hatalomra, mint a forradalom utolsó szakaszának vezetője.
  • Napóleon térnyerése

    Napoleon Bonaparte a francia hadsereg egyik sikeres vezetője lesz, és egyre nagyobb befolyásra tesz szert. A Direktórium gyengesége és politikai zűrzavara lehetőséget ad neki arra, hogy végrehajtsa a brümai államcsínyt novemberben.
  • A brümai államcsíny

    Napoleon Bonaparte államcsínyt hajt végre, és a Direktórium helyett elnök lesz, ezzel lezárva a francia forradalom időszakát.