-
Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született a Közép-Szolnok megyei Sződemeteren (ma: Sauca, Románia), középbirtokos családban.
-
Debrecenben, a híres református kollégiumban végezte jogi tanulmányait, melynek utolsó éveiben Kazinczy Ferenccel és annak pesti baráti körével kezdett levelezni. -
Pusztanyéken, később Székeshérvárott, majd Pesten a piaristáknál végezte tanulmányait.Székesfehérvár (ciszterciek iskolája, gimnázium első 5 osztálya)
-
Vörösmarty Mihály 1800 december 01. született a Fejér megyei Pusztanyéken elszegényedett középnemesi család, apja gazdatiszt,9 gyermek. -
Pesten járt joggyakorlaton, ekkor találkozott először Berzsenyi Dániellel.
-
Hazatért a családi birtokra, és 1814-ig Álmosdon tartózkodott.
-
Egyik öccsével Csekére költözött, így a szellemi központoktól ideiglenesen távolabb került. Bekapcsolódott azonban a nyelvújítási vitába és ekkor publikálta első kritikáit is. -
1817-ben az édesapja meghalt, ezért a család eltartásából neki is ki kellett vennie a részét. Így került Perczel Sándor pesti otthonába, ahol a három fiú - köztük a későbbi szabadságharcos Perczel Mór - nevelésével bízták meg.
-
1817 után a Kazinczy-féle kozmopolita (világpolgár) szemléletet elítélte, ami miatt eltávolodott egykori barátjától, pártfogójától. Szemerével azonban megmaradt a jó kapcsolatuk élete végéig. (A képen Szemere Pál látható.) -
Pesten megismerkedett Perczel Adéllal, akit az 1820-as és 1830-as években keletkezett beteljesületlen szerelméről szóló művek ihletőjének tartanak. Közben - hogy majdani megélhetését biztosítsa - beiratkozott az egyetem jogi karára.
-
-
1823-ban indult igazi irodalmi pályafutása, amikor visszakerült Pestre. Megjelentette Zalán futása című eposzát. Az elkészült mű ugyan csak értelmiségi körben aratott sikert, Vörösmarty mégis úgy határozott, hogy pusztán írásaiból fog megélni.
-
A vers pár hónappal a Himnusz megírása után keletkezett. Rendkívül pesszimista, tele van a hiábavalóságot kifejező képekkel.
-
A szlovákok lakta Kiskőrösön született, Petrovics István és Hrúz Mária fiaként, egy polgárosodó családban. -
A "Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból" Kölcsey költeménye, amely Magyarország állami himnusza. A nemzet újjászületés hajnalán írta Szatmárcsekén.(A képen a költemény kézírásának első oldala látható.) -
Cserhalom (kiseposz)
Tündérvölgy (elbeszélő költemény)
Délsziget (elbeszélő költemény)
- A nőalakokat Perczel Adél ihlette -
Értelmiségi körökben siker
-
Ismert kritikusként tért vissza Pestre, ahol kettős ígéretet kapott: kiadják műveit és új folyóiratot indítanak. (Élet és Literatúra) -
Kölcsey tanulmánya a nemzet megmaradásának záloga. Szemléletét és vitaalapját Herder gondolatai határozzák meg. -
-
Ettől fogva komolyabb szerepet vállalt a közéletben
-
Az ország első költője, szótárszerkesztő, műfordító, kritikus
-
-
A vers egy lírai párbeszéd, mely megidézi Zrínyi Miklós alakját. A hősi múlt és a sivár jelen szembeállításáról szól. -
Toldy Ferenc: "eposzi Shakespeare"
-
A "Huszt" című epigramma a dicső múlttal szemben a jelenre hívja fel a figyelmet, amikor cselekedni kell és nagy dolgokat véghez vinni. -
Megyei főjegyzővé, illetve országgyűlési követté választották. Az 1832-36-os országgyűlésen a liberális ellenzék vezérszónokaként szerepelt.
-
Kölcsey unokaöccséhez címzett költeményével nemcsak őt, hanem az egész magyar ifjúságot fel akarta készíteni a haza szolgálatára. -
Aszódon, az evangélikus gimnáziumban kezd el tanulni, de egy idő után innen apja kiveszi, mert érdeklődik a színészet iránt is.
-
Követi státuszáról lemondott, mivel haladó politikai elvei egyre inkább ellenkeztek a megye követutasításával. Szatmár megyében azonban megtartotta főjegyzői tisztségét, a perbe fogott ellenzékeiket (Kossuthot és Wesselényit) ügyvédként segítette. (A képen Kossuth Lajos látható.) -
-
-
("romantikus triász")
-
Selmecen, az evangélikus líceumban tanul, de tanulmányai rosszak, és ismét a színészet felé kacsingat, ezért apja kitagadja.
-
A halála évéből való vers a legpesszimistább műve. Zrínyi és a Sors vitája, egy dialógikus mű. A költő a versbe beleszövi saját tépelődéseit. (A képen Zrínyi Miklós látható.) -
Halála hirtelen következett be. Egy hivatalos útja során viharos zápor érte, és egy hetes betegeskedés után Szatmárcsekén meghalt. (A képen Kölcsey sírja látható.) -
-
-
25 év korkülönbség
-
Októberben beiratkozik a pápai gimnázium 7. osztályába, itt ismerkedik meg Jókaival is. -
Az Athenaeum folyóiratban megjelenik első verse (Petrovics Sándor: A borozó). -
1843 január 10-éig Borostyán álnéven a székesfehérvári színitársulat súgója és színésze.
-
-
A pesti Divatlap segédszerkesztője egészen 1845 márciusáig (a főszerkesztő: Vahot Imre). Az ELTE írása erről az időszakról
-
A Nemzeti Színházban A szökött katona című darabban Gémesi nótárius szerepét játssza. -
Megismerkedik Szendrey Júlia művésznővel Erdélyben. -
Januárban Pestre jön, ahol többedmagával meglapítja a Tízek Társaságát - egy olyan csoportosulás, amelynek tagjai megígérik, hogy csak egy adott lapban adják ki írásaikat. Ám Vahot Imre keresztbehúzza a számításaikat, ezért Petőfi párbajra hívja ki, amiről az nem vesz tudomást.
-
Bár Júlia apja ellenzi, megtartják az esküvőt.
-
-
Szeptemberben katonának áll, de önfejű, önkényesen eltávozik fia születésekor, majd összekülönbözik a katonai vezetéssel szülei halála után is.
-
Petőfi felolvassa a Nemzeti Dalt a Pilvax Kávéházban, és a márciusi ifjak vezetésével megindul a forradalom. A Rubicon "tudósít" -
(lelkileg összeomlik)
-
Július végén eltűnik a Segesvári csatában, haláláról még ma is keveset lehet tudni. -
-
-
Egészsége megromlik, nem ír, csak Shakespeare Lear királyát fordítja
-
-
Országszerte gyászünnepségek
Temetése nemzeti gyásznap
Körülbelül 20 000 ember kíséri a Kerepesi úti temetőbe -