-
születés(kf)
Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született a Közép-Szolnok megyei Sződemeteren (ma: Sauca, Románia), középbirtokos családban. -
tanulmányok(kf)
Debrecenben, a híres református kollégiumban végezte jogi tanulmányait, melynek utolsó éveiben Kazinczy Ferenccel és annak pesti baráti körével kezdett levelezni. -
Period: to
Tanulmányok
Pusztanyéken, később Székeshérvárott, majd Pesten a piaristáknál végezte tanulmányait.Székesfehérvár (ciszterciek iskolája, gimnázium első 5 osztálya) -
Születése
Vörösmarty Mihály 1800 december 01. született a Fejér megyei Pusztanyéken elszegényedett középnemesi család, apja gazdatiszt,9 gyermek. -
pesti joggyakorlat(KF)
Pesten járt joggyakorlaton, ekkor találkozott először Berzsenyi Dániellel. -
hazatérés(kf)
Hazatért a családi birtokra, és 1814-ig Álmosdon tartózkodott. -
költözés(kf)
Egyik öccsével Csekére költözött, így a szellemi központoktól ideiglenesen távolabb került. Bekapcsolódott azonban a nyelvújítási vitába és ekkor publikálta első kritikáit is. -
Vörösmarty házitanítóként
1817-ben az édesapja meghalt, ezért a család eltartásából neki is ki kellett vennie a részét. Így került Perczel Sándor pesti otthonába, ahol a három fiú - köztük a későbbi szabadságharcos Perczel Mór - nevelésével bízták meg. -
kozmopolita szemlélet bírálata(kf)
1817 után a Kazinczy-féle kozmopolita (világpolgár) szemléletet elítélte, ami miatt eltávolodott egykori barátjától, pártfogójától. Szemerével azonban megmaradt a jó kapcsolatuk élete végéig. (A képen Szemere Pál látható.) -
Perczel Adéllal való kapcsolata
Pesten megismerkedett Perczel Adéllal, akit az 1820-as és 1830-as években keletkezett beteljesületlen szerelméről szóló művek ihletőjének tartanak. Közben - hogy majdani megélhetését biztosítsa - beiratkozott az egyetem jogi karára. -
Görbő, joggyakorlat
-
pályafutásának kezdete
1823-ban indult igazi irodalmi pályafutása, amikor visszakerült Pestre. Megjelentette Zalán futása című eposzát. Az elkészült mű ugyan csak értelmiségi körben aratott sikert, Vörösmarty mégis úgy határozott, hogy pusztán írásaiból fog megélni. -
Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas(kf)
A vers pár hónappal a Himnusz megírása után keletkezett. Rendkívül pesszimista, tele van a hiábavalóságot kifejező képekkel. -
Petőfi Sándor születése(ps)
A szlovákok lakta Kiskőrösön született, Petrovics István és Hrúz Mária fiaként, egy polgárosodó családban. -
Kölcsey Ferenc: Hymnus(kf)
A "Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból" Kölcsey költeménye, amely Magyarország állami himnusza. A nemzet újjászületés hajnalán írta Szatmárcsekén.(A képen a költemény kézírásának első oldala látható.) -
Művei
Cserhalom (kiseposz)
Tündérvölgy (elbeszélő költemény)
Délsziget (elbeszélő költemény)
- A nőalakokat Perczel Adél ihlette -
Zalán futása (eposz)
Értelmiségi körökben siker -
ismét Pesten(kf)
Ismert kritikusként tért vissza Pestre, ahol kettős ígéretet kapott: kiadják műveit és új folyóiratot indítanak. (Élet és Literatúra) -
Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok(kf)
Kölcsey tanulmánya a nemzet megmaradásának záloga. Szemléletét és vitaalapját Herder gondolatai határozzák meg. -
Period: to
Tudományos Gyűjtemény és mélléklapja, a Koszorú szerkesztője
-
közéleti szerep megváltozása(kf)
Ettől fogva komolyabb szerepet vállalt a közéletben -
A Magyar Tudós Társaság tagja lesz
Az ország első költője, szótárszerkesztő, műfordító, kritikus -
Csongor és Tünde (drámai költemény)
-
Kölcsey Ferenc: Zrínyi éneke (dala)(kf)
A vers egy lírai párbeszéd, mely megidézi Zrínyi Miklós alakját. A hősi múlt és a sivár jelen szembeállításáról szól. -
A két szomszédvár (elbeszélő költemény)
Toldy Ferenc: "eposzi Shakespeare" -
Kölcsey Ferenc: Huszt(kf)
A "Huszt" című epigramma a dicső múlttal szemben a jelenre hívja fel a figyelmet, amikor cselekedni kell és nagy dolgokat véghez vinni. -
Szatmár megye főjegyzője(kf)
Megyei főjegyzővé, illetve országgyűlési követté választották. Az 1832-36-os országgyűlésen a liberális ellenzék vezérszónokaként szerepelt. -
Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz(kf)
Kölcsey unokaöccséhez címzett költeményével nemcsak őt, hanem az egész magyar ifjúságot fel akarta készíteni a haza szolgálatára. -
Gimnáziumi évek(ps)
Aszódon, az evangélikus gimnáziumban kezd el tanulni, de egy idő után innen apja kiveszi, mert érdeklődik a színészet iránt is. -
lemondás(kf)
Követi státuszáról lemondott, mivel haladó politikai elvei egyre inkább ellenkeztek a megye követutasításával. Szatmár megyében azonban megtartotta főjegyzői tisztségét, a perbe fogott ellenzékeiket (Kossuthot és Wesselényit) ügyvédként segítette. (A képen Kossuth Lajos látható.) -
A Szózat megjelenése ("Második Himnuszunk")
-
6 A Kisfaludy Társaság 14 alapító tagjának egyike
-
Period: to
Az Athenaeum szerkesztője Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel
("romantikus triász") -
Selmeci évek(ps)
Selmecen, az evangélikus líceumban tanul, de tanulmányai rosszak, és ismét a színészet felé kacsingat, ezért apja kitagadja. -
Kölcsey Ferenc: Zrínyi második éneke(kf)
A halála évéből való vers a legpesszimistább műve. Zrínyi és a Sors vitája, egy dialógikus mű. A költő a versbe beleszövi saját tépelődéseit. (A képen Zrínyi Miklós látható.) -
halál(kf)
Halála hirtelen következett be. Egy hivatalos útja során viharos zápor érte, és egy hetes betegeskedés után Szatmárcsekén meghalt. (A képen Kölcsey sírja látható.) -
A Guttenberg- albumba (epigramma-szerű szerkesztés)
-
Kapcsolatba kerül Széchenyivel, Wesselényivel és Kossuthtal
-
Megismerkedik Csajághy Laurával (Bajza József sógornője)
25 év korkülönbség -
Pápai Gimnázium(ps)
Októberben beiratkozik a pápai gimnázium 7. osztályába, itt ismerkedik meg Jókaival is. -
Az Athenaeum(ps)
Az Athenaeum folyóiratban megjelenik első verse (Petrovics Sándor: A borozó). -
Borostyán(ps)
1843 január 10-éig Borostyán álnéven a székesfehérvári színitársulat súgója és színésze. -
Feleségül veszi Csajághy Laurát
-
A Pesti Divatlap(ps)
A pesti Divatlap segédszerkesztője egészen 1845 márciusáig (a főszerkesztő: Vahot Imre). Az ELTE írása erről az időszakról -
Petőfi a Nemzetiben(ps)
A Nemzeti Színházban A szökött katona című darabban Gémesi nótárius szerepét játssza. -
Júlia(ps)
Megismerkedik Szendrey Júlia művésznővel Erdélyben. -
A Tízek Társasága(ps)
Januárban Pestre jön, ahol többedmagával meglapítja a Tízek Társaságát - egy olyan csoportosulás, amelynek tagjai megígérik, hogy csak egy adott lapban adják ki írásaikat. Ám Vahot Imre keresztbehúzza a számításaikat, ezért Petőfi párbajra hívja ki, amiről az nem vesz tudomást. -
Az esküvő(ps)
Bár Júlia apja ellenzi, megtartják az esküvőt. -
Az első népképviseleti országgyűlés tagja lesz
-
Katonaság(ps)
Szeptemberben katonának áll, de önfejű, önkényesen eltávozik fia születésekor, majd összekülönbözik a katonai vezetéssel szülei halála után is. -
Pilvax Kávéház(ps)
Petőfi felolvassa a Nemzeti Dalt a Pilvax Kávéházban, és a márciusi ifjak vezetésével megindul a forradalom. A Rubicon "tudósít" -
Bujdosásra kényszerül a világosi fegyverletétel után
(lelkileg összeomlik) -
A Segesvári csata(ps)
Július végén eltűnik a Segesvári csatában, haláláról még ma is keveset lehet tudni. -
Önként jelentkezik az osztrák hatóságoknál, később felmentik
-
Period: to
Előszó (egyik elbeszélő műve elé szánta, újabb kutatások: 1854 őszén írta)
-
Baracskán majd Pusztanyéken gazdálkodik
Egészsége megromlik, nem ír, csak Shakespeare Lear királyát fordítja -
Utolsó nagy műve: A vén cigány (rapszódia)
-
Pest-halála
Országszerte gyászünnepségek
Temetése nemzeti gyásznap
Körülbelül 20 000 ember kíséri a Kerepesi úti temetőbe -
A Pesti Magyar Színház megnyitásán Árpád ébredése című darabját mutatják be