-
A szegedi egyetemisták gyűlése kimondja, hogy kiválik a DISZ-ből. Megalapítják a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét. -
Több egyetem diákgyűlése csatlakozik a MEFESZ-hez. Az egyetemisták 16 pontban foglalják össze követeléseiket. A budapesti Műegyetem hallgatói másnapra a Petőfi- szoborhoz tüntetést hirdettek. A lengyel szabadságmozgalommal akarnak szolidalítást vállalni. -
majd mégis engedélyezik
-
A Petőfi-szobornál és a Műegyetemnél. Innen a Bem-szoborhoz vonulnak, majd a Kossuth-hídon át a parlamenthez. -
A Magyar Rádiónál tüntetők fegyvert szereznek. Tűzpárbaj kezdődik a Rádió védői és a tüntető tömeg között. A forradalmárok elfoglalják a Rádiót. -
A Felvonulási téren összegyűlt tömeg nagy erőfeszítések árán ledönti a gyűlölt diktátor szobrát.
A Rádiónál Gerő Ernő beszéde feldühíti a tüntetőket. -
-
Nagy Imrét miniszerelnöknek nevezik ki. (Gerő Ernő szovjet katonai segítséget kér, de Nagy Imre nem írja alá.)
-
Fegyveres ellenállás fogadja őket. (Barikádok a Corvin közben, Baross téren, Széna téren, Móricz Zsigmond körtéren.) -
-
A következő napokban a felbőszült felkelők hajtóvadászatba kezdenek az ávósok ellen. -
Nagy Imre tűzszünetet rendel el és bejelenti a szovjet csapatok kivonulását, valamint az ÁVH feloszlatását. Megalakul a Nemzetőrség.
Az ENSZ napirendre tűzi a "magyar kérdést". -
A nyugati demokráciák figyelme elfordul a magyarországi eseményektől. -
-
Az ostromlók többeket ávósnak minősítenek a védők közül, és meglincselik őket a Köztársaság téren. -
Nagy Imre bejelenti az ország függetlenségét.
-
Feloszlik az MDP. Kádár János eltűnik, csak késöbb derül ki, hogy Moszkvába szálították. A következő napokban a szovjetek magalakítattják vele a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt. -
Magyar katonai vezetőként tárgyalásokra érkezett a Vörös Hadsereg magyarországi főhadiszállására, de tőrbe csalták. -
Nagyerejű katonai támadás Budapest és a nagyobb városok ellen. Elsöprik a forradalmat, csak elszigetelt fegyveres ellenállás marad. -