-
A Bibó István Szakkollégiumban 37 taggal megalakul a Fiatal Demokraták Szövetsége, azaz a Fidesz.
-
Az EKA tárgyalásokon Orbán Viktor, Kövér László, valamint helyettesként Fodor Gábor képviseli a pártot.
-
A párt 22 képviselővel frakciót alakított a parlamentben.
-
A Fidesz elfogadta a liberális internacionáléhoz való csatlakozást kezdeményező javaslatot.
-
A Fidesz konzervatív fordulatát ellenző Fodor Gábor és társai (Molnár Péter, valamint Ungár Klára) lemondtak parlamenti mandátumáról és elhagyták a pártot.
-
A Fidesz V. kongresszusa döntött arról, hogy az új szervezeti modell értelmében a párt élére elnököt neveznek ki a továbbiakban. Az első elnök Orbán Viktor lett. Emellett még döntöttek a 35 éves felső korhatár eltörléséről is.
-
Bár az előző ciklusban a párt népszerűsége meglehetősen magas volt, az 1994-es választásokon csak 20 képviselő jutott be az országgyűlésbe és ezzel a legkisebb frakció lett.
-
A Vll. kongresszuson a párt Fidesz Magyar Polgári Pártra változtatta a nevét, valamint elfogadta a Polgári Magyarországért elnevezésű programnyilatkozatot. A párt elnökének Orbán Viktort választották meg.
-
Orbán Viktor és Lezsák Sándor az MDF elnöke megegyezett a két párt együttműködéséről. Ugyanebben az évben a Fidesz megállapodott a Századvég intézményével, mely elemzéseivel a párt kormányzati felkészülését segítette
-
Megalakul a Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas. Két évvel később a szervezet két tagja is (Gyürk András, valamint Rogán Antal) az országgyűlés tagja lett.
-
A párt a lX. kongresszuson egy 48 pontos választási programot fogadott el, mely a gazdasági növekedésre helyezte a hangsúlyt.
-
-
A választásokon 147 mandátumot szerző Fidesz aláírta a megállapodást a 16 mandátumot szerző MDF-el, valamint a 48 mandátumot szerző FKgP-vel, szerezve ezzel többséget a parlamentben.
-
Az Orbán Viktor vezette kormány letette hivatali esküjét a parlamentben. A tizenhét minisztériumból tizenkettőt a Fidesz kapott, a fennmaradó ötöt pedig a mandátumarány szerint osztottak ki az MDF-nek és az FKgP-nek.
-
A párt döntése értelmében szétválasztották a pártelnöki és a miniszterelnöki tisztséget. A pártelnök kezdetben Kövér László, később Áder János lett.
-
A Fidesz felvételt kért az Európai Néppártba, ezzel egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból
-
A Fidesz együttműködési megállapodást ír alá az MDF-el.
-
Ugyan a Fidesz-MDF a mandátumok 49%-át megszerezte az MSZP-SZDSZ koalíciója 51%-al megynerte a választásokat, így a korábbi kormányzópárt ellenzékbe vonult.
-
A tisztújító kongresszuson a párt Fidesz Magyar Polgári Szövetségre módosította a nevét
-
A megszerezhető 24 mandátumból a Fidesz 12-t szerzett meg.
-
A Fidesz együttműködve a KDNP-vel 164 mandátumot szerzett meg, azonban az MSZP-SZDSZ által szerzett 204 mandátummal szemben ez kevés volt a választások megnyeréséhez, így továbbra is ellenzékben maradt.
-
A párt frakcióvezetője, Navracsics Tibor bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP frakció minden alkalommal kivonul az ülésteremből, ha Gyurcsány Ferenc napirend előtt felszólal az Országgyűlésben
-
Tavasszal a párt népszavazást kezdeményezett a korházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj eltörléséről. A választáson részt vevők 80%-a támogatta a javaslatot. A Fidesz az eredményre hivatkozva előrehozott parlamenti választásokat szorgalmazott.
-
A parlamenti választásokon a szavazatok 56%-át nyerte el a Fidesz.
-
A Fidesz-KDNP 263 parlamenti mandátumával 2/3-os többséget szerzett, így ismét Orbán Viktor alakíthatott kormányt.
-
-
A rendszerváltozás óta legkevesebb (hét) minisztériummal megalakult a második Orbán kormány.
-
Decemberben az országgyűlés szavazott a képviselői létszám csökkentéséről így az 386-ról 199-re változott.
-
A Fidesz KDNP élve a kétharmad nyújtotta lehetőséggel megalkotta Magyarország Alaptörvéynyét, ami 2012-ben lépett hatályba.
-
133 megszerzett mandátumával a Fidesz KDNP ismételten 2/3-os többséget szerzett és alakított kormányt.
-
-
A 2014-es országgyűlési választást követően május 10-én az Országgyűlés 130 igen és 57 nem szavazat mellett választotta miniszterelnökké Orbán Viktort, aki ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott.
Minisztereit Orbán Viktor 2014. június 6-án nevezte ki.
