-
Az MSZMP XIV. kongresszusán 28 alapító döntött új párt alapításáról, felvállalva annak folytonosságát az állampártal.
November 21-én hivatalosan bejegyzik a pártot. -
Korábbi élelmiszeripari, pénzügy-, valamint államminiszter. Az MSZMP utolsó elnöke. A rendszerváltás után 1998-ig parlamenti képviselő. -
A közvetett köztársasági elnökválasztással az MSZP elvesztette az esélyét, hogy Pozsgay Imre legyen a köztársasági elnök. -
Kétfordulós választási rendszerben az MSZP a szavazatok 10,89%-át szerezte meg az első fordulóban, majd a 6,35%-át a második fordulóban, ellenzékbe került. A parlamenti mandátumok 8,55%-val rendelkezett (33 hely a 386-ból). -
-
1989 májusa és 1990 májusa között külügyminiszter, nagy népszerűségnek örvendett akkor, ezt a keletnémet menekültek előtti határnyitásban játszott szerepének köszönhette. Későbbi miniszterelnök. -
A választás első fordulójában 31,3%-ot, a másodikban 33%-ot ért el az MSZP ezzel a parlamenti mandátumok 54,1%-át (209 helyet) szerezték meg. Abszolút többséget szereztek, de koalícióra léptek az SZDSZ-szel, így kétharmados kormánytöbbség született. -
Horn Gyula alakít kormányt. Mint az állampárt utódpártja az MSZP-nek támogatásra van szüksége, hogy a nemzetközi elfogadottsága javuljon, ezért meghívja koalíciós partnernek az SZDSZ-t. A ciklus máig tárgyalt ügyei az 'olajszőkítés', a Fenyő-gyilkosság, a maffiaháborúk, a Budapesten történt robbantás-sorozat, valamint a legszorosabban hozzá köthető, az 1995-ös megszorító intézkedés a 'Bokros-csomag'.
-
Az MSZP a szavazatok 29,8%-át szerezte meg az első fordulóban és 32,3%-át a második fordulóban ezzel a mandátumok 34,8%-át szerezte meg (134 hely). Így második lett a Fidesz mögött, amely 148 mandámutom szerzett. Orbán Viktor az FKgP-vel, valamint az MDF-fel alakított közösen kormányt. -
-
A rendszerváltás előtt külügyminiszter-helyettes a Lázár-, és a Grósz-kormányban. A Németh-kormányban külüyminisztériumi államtitkár. Az MSZP alapító tagja, 1990-2004-ig parlamenti képviselő. A Horn-kormány külügyminisztere, alatta zárták le a magyar NATO csatlakozási tárgyalásokat. -
A rendszerváltás óta párttagsággal nem rendelkező Medgyessy Péter lett az MSZP miniszterelnök-jelöltje Kovács Lászlóval és Németh Miklós korábbi miniszterelnökkel szemben. -
Az MSZP a szavaztok 40,5%-át szerezte meg az első fordulóban és 42,1%-át a második fordulóban, a mandátumok 46,1%-át szerezte meg (178 hely, valamint 1 szdsz-szel közös). Az SZDSZ-szel együtt alakított koalíciós kormányt Medgyessy Péter (aki nem volt az MSZP tagja). -
Medgyessy Péter lett a miniszterelnök, aki a Lázár és a Grósz-kormánynak is volt pénzügyminisztere a rendszerváltás előtt. Bokros Lajos bukása után a Horn-kormányban is 1996-1998 között. 1987 decembere és 1990 májusa között a minisztertanács elnökhelyettese. A rendszerváltás után nem lép be az MSZP-be, miniszterelnök is külsősként lett.
-
Miniszterelnöksége alatt kiderült, hogy III/II-es ügynökként D-209-es kódszámú szigorúan titikos tiszt volt a rendszerváltás előtt. Bukását nem elsősorban ehhez, hanem a koalíciós partnerrel megromlott kapcsolata és az MSZP első magyarországi európai parlamenti választáson elért rossz eredményéhez kötik. Miniszterelnökségének emlékezete vitatott jólétnövelő programjának, a 100 napos programnak és az azt követő újabb 100 napos programnak gazdasági hatásai miatt.
-
A Fidesz és az MDF együtt 13, míg az MSZP és az SZDSZ együtt 11 székhez jutott az Európai Parlamentben. -
Gyurcsány Ferenc 2000-ben lépett be a szocialista pártba. 2002-ben Medgyessy Péter tanácsadója, majd 2003 májusától sportminiszter lett. Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal 2004 augusztus 25-én választotta meg a parlament miniszterelnöknek.
-
Későbbi kultuszminiszter, majd oktatási és kultúrális miniszter, az MSZP alapító tagja, parlamenti képviselő.
-
Az MSZP és az SZDSZ képtelen volt megegyezni a köztársasági elnök jelölt személyében. Az MSZP kitartott Szili Katalin mellett, akit viszont az SZDSZ nem tartott vállalhatónak. Így végül az Országgyűlés Sólyom Lászlót választotta meg. -
Gyurcsány Ferenc, az MSZP miniszterelnöke alakított kormányt koalícióban az SZDSZ-szel. -
Megszorítások, 'őszödi beszéd', októberi zavargások, rendőri túlkapások, világgazdasági válság, széteső MSZP-SZDSZ koalíció
-
-
Miután Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök felmentette hivatalából Horváth Ágnes egészségügyi minisztert ezzel megszegve az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós megállapodást, az SZDSZ bejelentette a koalíció felbontását
-
A miniszterlenöknek a balatonőszödi mszp frakcióülésén elhangzott beszédéről készült felvétel kiszivárgott a nyilvánosság elé. Gyurcsány Ferenc szavai miatt tömege vonultak utcára és követelték a miniszterelnök lemondását. Támogatói viszont igazságbeszédnek tartották és tartják.
A frakcióülésről készült felvétel (160 perc) -
2007-ben az MSZP vezetése úgy döntött, hogy eladja a kommunista múlttal terhelt Köztársaság téri székházát és helyette a Jókai utcában vásárolt egyet. -
Egyedüli jelöltként nyeri meg a pártelnök választást. -
-
1994-től 2014-ig parlamenti a párt képviselője, 2002-2009 között parlamenti frakcióvezetője. -
A második Gyurcsány kormány korábbi önkormányzati és területfejlesztési minisztere, aztán nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere lett a miniszterelnök a kéthetes miniszterelnöki casting után.
-
-
Az MSZP a szavazatok 19,3 százalékát szerezte meg 59 mandátumot szerzett. A fidesz 2/3-os többséget szerzett, Orbán Viktor alakított kormányt. A párt miniszterelnök jelöltje Mesterházy Attila volt. -
- augusztus 27-től országgyűlési képviselő, a ciklus végéig államtitkár. 2006 és 2009 között frakcióvezető helyettese, majd 2009-2014 között a párt parlamenti frakcióvezetője, 2022-ig parlamenti képviselője.
-
A párton belüli feszültségek pártszakadáshoz vezettek. A Gyurcsán Ferenc vezette,2010 október 22-n alakult Demokratikus Koalíció Platform tagjainak nagy része kilépett az MSZP-ből és csatlakozott a nemrég alakult Demokrata Párthoz, aminek nevét a platform nevére cserélték. Az MSZP országgyűlési képviselőinek száma 59-ről 48 főre apadt. -
A felhalmozódott adósságok okán a pártnak meg kellett válnia Jókai utcai székházától.
-
Az MSZP nem egyedül indul a választáson. Az Összefogás nevű pártszövetség tagjaként az Együtt-tel, a DK-val, a PM-mel, és a Liberálisokkal együtt a listás szavazatok 25,57%-át szerzik meg, ezzel 28 mandátumhoz jutnak. Összesen 38 mandátumot szereznek az immár 199 fős parlamentben. -
1994-1998 és 2002-2014 között a párt parlamenti képviselője, 2002 óta a mai napig Szeged polgármestere. -
1998 és 2019 között az MSZP országgyűlési képviselője. Többször volt pártigazgató. 11 év alatt több mint ötvenmillió forintot vett fel utazási költségtérítés címén az Országgyűléstől, mivel Érden lakott, de Nyíregyházára volt bejelentve. Bizonytalan ideje a Kanári-szigeteken él családjával, egy ideig képviselőként is onnan járt be Budapestre. -
2002-től 2010-ig a XI.kerület polgármestere, 1994-2010 és 2018-2021 között parlamenti képviselő. Szanyi Tiborral, Harangozó Tamással és Tóbiás Józseffel szemben választották meg. 2013-ban másodfokon 8 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték hivatali visszaélés vádjában, amit a Kúria 2014-ben hatályon kívül helyezett és felmentette. A 2021-es előválasztáson DK-s színekben indult ezért kizárták az MSZP-ből. -
„Azt sem tudtam, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne sajnos a saját pártomat is. Hiába a kongresszusi küldöttek elsöprő támogatása, hiába a baloldali szimpatizánsok reménykedése, az elmúlt négy hónap a szövetségi politikámat a párton belülről, de a nyilvánosságban érő támadásokkal telt. A választáson legyőzendő ellenféllel kellett harcolni a pártomon belül is” Forrás: 444
-
Az MSZP a PM-mel közösen indult a 2018-as választáson így a listás szavazatok 11,91%-át, 12 mandátumot, összesen 20 mandátumot szereztek. Miniszterelnök-jelöltjük a Párbeszéd társelnöke, Karácsony Gergely volt. -
1992 óta a párt tagja, 2006-2007 között országgyűlési képviselő, majd 2014 óta ismét az. 2015-ben felmerült a neve, mint az MSZP lehetséges miniszterelnök-jelöltje. -
Kunhalmi Ágnes 2006-ban lépett be az MSZP-be, 2011 óta a Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform ügyvivője, 2014 óta országgyűlési képviselő. -
A 2022-es választáson az MSZP az Egységben Magyarországért pártszövetség tagjaként indult. 10 fős frakcióval rendelkezik jelenleg a parlamentben. A pártszövetség együtt 57 mandátumot szerzett. -
Ujhelyi István MSZP-s ep-képviselőtől várták azon kevesek akik még hittek az MSZP megújulásában annak végigvitelét. forrás: HVG -
"Hogy épült le az MSZP vidéki szerveze? Hol ment félre az előválasztás? Miért nem volt sikeres a választási összefogás? Az MSZP haláltusája című filmünkben ezeknek a nagyon általános kérdéseknek jártunk utána - egy konkrét városon, egy konkrét választókerületen keresztül[...]A kampány és a baloldal leépülésének történetét azok mesélik el, akik testözelből átélték: akik évtizedek óta aktívak a helyi MSZP-ben, akik minden nehézség ellenére még ma is küzdenek."
