-
A folyóirat szerzői és szerkesztői között voltak később, az SZDSZ-ben meghatározó politikai szereplők (Kis János, Kőszeg Ferenc, Haraszti Miklós, Solt Ottilia, Tamás Gáspár Miklós, Bauer Tamás, Pető Iván, Magyar Bálint, Demszky Gábor). -
A Szabad Kezdeményezések Hálózat féléves működést követően párttá alakul. A párt 1300 fővel rendelkezett, amit egy 35 tagú tanács irányított.
-
Az Ellenzék Kerekasztalnak hívott átmeneti törvényjavaslatok megalkotásáról értekező gyűlésen az SZDSZ is részt vett. -
A Corvin moziban megfogalmazzák a Rendszerváltás (később Kék Könyvként emlegetett) programot, valamint megválasztják a párt 9 ügyvivőjét. -
Az ellenzéki pártok képviselői egyeztetése az állampárt képviselőivel, valamint civilszervezetekkel. A tárgyaláson az SZDSZ-t Magyar Bálint, Tölgyessy Péter és Mécs Imre képviselte.
-
A köztársaság kikiáltását követően a párt megtartotta második küldöttgyűlését, ahol 11 tagú ügyvivő testületet választottak meg.
-
Magyarország első népszavazása, amelyen többek között dönthettek a köztársasági elnökválasztás időpontjáról és módjáról, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, az MSZMP vagyonelszámoltatásáról, valamint a munkásőrség feloszlatásáról. A köztársasági elnök kérdéséről beérkezett 50,7 százalékos igen szavazat jelentősen megerősítette a pártot, mivel az SZDSZ által javaslat mellett foglalt állást. -
-
Az SZDSZ a mandátumok 24 százalékát szerezte meg, ezzel a második legnagyobb frakcióval rendelkezett a parlamentben. (A képen Antall József miniszterelnök látható.) -
-
-
Röviden a paktumban az szerepelt, hogy az SZDSZ támogatja az alkotmánymódosításokat és sarkaltos törvényeket amelyek elfogadásához nem volt meg az elegendő többsége az MDF-nek. A másik oldalon az MDF pedig köteles volt támogatni az SZDSZ által támogatott köztársasági elnök jelöltet, Göncz Árpádot, valamint TV és a Rádió elnökét a pártpolitikai elfogultság megelőzése érdekében a köztársasági elnök nevezi ki. -
-
-
Az SZDSZ a tízezer főnél nagyobb városokban első helyen teljesített, valamint az SZDSZ jelöltjét, Demszky Gábort megválasztják Budapest főpolgármesterének. Az SZDSZ összesen 56 polgármesteri pozíciót szerzett meg. -
A belső vitáknak eredményeképpen Kis János elnöki posztról való leköszönését követően Tölgyessy Pétert választották meg helyére.
-
Tölgyessy Péter megválasztását követően Pető Iván lemondott frakcióvezetőségi pozíciójáról, helyére Tardos Márton került. -
Az SZDSZ-en belül két különböző platfrom alakult ki. Az egyik a Liberális Konzervatív Unió, a másik a Pető Iván által vezetett Szabadelvű Kör. Végérvényesen a Szabelvű Körnek sikerült felülmúlnia a Liberális Konzervatív Unió, és ennek eredményeképp Pető Ivánt megválaszottták elnöknek két évre. Végül 1997-ig tölti be ezt a pozíciót, ezzel ő volt az SZDSZ leghosszabb ideig regnáló elnöke.
-
-
Az ideológiai jobbrafordulást követően a párt két részre szakadt, és több tagja az 1994-es országgyűlési választásokon az SZDSZ színeiben indult (Fodor Gábor, Ungár Klára, Molnár Péter). -
-
Az MSZP annak ellenére, hogy megszerezte a mandátumok több, mint felét (54 százalékát), de koalíciót ajánlott az SZDSZ számára, így 2/3-os többséget szerezve a parlamentben. A párt végül május 23-án elfogadta az MSZP koalíciós felkérését. A koalícióra érkező kritikákra az SZDSZ úgy reagált, hogy magát belső kontrollként állította be.
-
A választásokat követően az SZDSZ a második legnagyobb frakciót alkotta a maga 69 megszerzett mandátumával, ami azonban az előző választáson elért 92 helyhez képest visszaesésnek számít.
-
Az SZDSZ rendkívüli küldöttgyűlése végül június 5-én engedélyezte a tárgyalások megkezdését. A koalíciós tárgyalások eredménye az lett, hogy a mandátum elosztásokat figyelembe véve az SZDSZ 3 miniszteri tárcát kapott: a belügyminiszteri tárcát (Kuncze Gábor), az oktatásógyi tárcát (Fodor Gábor, Magyar Bálint) és a közlekedési tárcát (Lotz Károly). -
-
Megválasztják Demszky Gábort másodjára is Budapest főpolgármesterének. -
Különböző politikai eltérések miatt, főleg a szocialistákkal kötött koalíció következményeképp a pártot több emblematikus alakja hagyja el évről évre: Tölgyessy Péter 1996-ban, 2000-ben Tamás Gáspár Miklós, 2002-ben Kis János és Hack Péter, valamint 2004-ben Eörsi István. A koalíció volt tehát az, ami igazán elkezdte az SZDSZ szép lassú elértéktelenedését.. -
Pető Iván a Tocsik-ügy miatt lemondott az elnöki pozíciójáról, helyére a rendkívüli küldöttgyűlés Kuncze Gábort választotta meg.
-
-
Az SZDSZ-nek ezen a választáson a mandátumok 6 százalékát sikerült megszereznie, ami hatalmas visszaesésnek számít az előző két választási eredményéhez képest. Ezzel a 6 százalékkal 24 mandátumot tudtak szerezni összesen. (A képen Orbán VIktor miniszterelnök látható) -
-
A választási vereség következményeként Kuncze és a párt ügyvivői testülete lemondott. Az elnöki posztot Magyar Bálint vette át.
-
Demszky Gábort megválasztják harmadjára Budapest főpolgármesterének. -
Hivatalosan két év múlva válik a párt ifjusági tagozatává. Legfőbb programpontjaik között szerepelt a drogdekriminalizáció, az azonos neműek jogegyenlősége és a legális fájlcsere. -
Az SZDSZ 2000. decemberi küldöttgyűlése Demszky Gábort válaszotta meg az elnöki pozícióba.
-
Fél évet követően Demszky lemondott a pártelnöki pozíciójáról, helyét a párt 4. elnöke, Kuncze Gábor vette át ismételten.
-
-
Ezen a választáson az SZDSZ-nek a mandátumok 5 százalékát sikerült megszereznie, azaz 19 darabot összesen, azonban ez nagyon fontos volt, mivel így az MSZP és az SZDSZ újra többségi koalíciós kormányt tudott alakítani. A 14 miniszteri tárcából végük 4-et kapott meg az SZDSZ: a környezetvédelmi, az oktatási, a gazdasági és az informatikai minisztérium élére mind liberális miniszter került. -
SZDSZ-es miniszterek: Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, Kovács Kálmán informatikai miniszter, Kóródi Mária környezetvédelmi miniszterasszony (később Persányi Miklós veszi át tárcáját) és Magyar Bálint oktatási miniszter.
-
Demszky Gábort megválasztják negyedjére Budapest főpolgármesterének. -
Kuncze Gábor megerősíti a pozícióját pártelnökként. -
Az SZDSZ-nek ezen a választáson a leadott szavazatok számának 7,77 százalékát sikerült megszereznie, ezzel két mandátumot szerezve. A két ember aki a listáról bejutott Szent-Iványi István és Mohácsi Viktória volt. -
Az SZDSZ-nek komoly szerepe volt Medgyessy lemondásában. A lemondása előtti napokban nagyon megromlott a két fél közötti kapcsolat, részben azért, mert Medgyessy Csillag István SZDSZ-es miniszter eltávolításását szorgalmazta, amit a párt nem nézett jó szemmel. Végül a pártok közötti megromlott viszonyra augusztus 19-én beadta lemondását, és 25-én lemondott.
(A lemondásának egyik kiváltó oka az SZDSZ-szel folytatott csatározása mellett a rossz szereplés az EP választáson volt.) -
Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt ugyanazok a miniszeteri tárcák maradtak az SZDSZ kezébe. Egyedül a Gazdasági és közlekedési miniszteri poszton volt változást, amit Kóka János vett el.
-
Az SZDSZ ebben a kérdésben semleges maradt, a kérdés rossz megfogalmazására hivatkozva. -
-
Ezen a választáson az SZDSZ a mandátumok 5 százalékát szerezte meg, összesen 20 mandátumot, Kuncze Gábor listavezetésével. A választási eredmények után az MSZP és az SZDSZ újra koalíciót tudott alkotni. -
A második Gyurcsány-kormányban összesen 3 miniszteri tárcát kapott, amik ráadásul tiszta minisztériumok voltak, tehát az államtitkárokat is az SZDSZ adta. A következő miniszteriumok kerültek az SZDSZ-hez: gazdasági és közlekedési minisztérium (Kóka János), a környezetvédelmi minisztérium (Persányi Miklós) és az egészségügyi minisztréium (Molnár Lajos, később Horváth Ágnes). Ezek mellett Horn Gábor pedig államtitkári pozíciót kapott a Miniszterelnöki Hivatalban.
-
Az öszödi beszéd kiszivárogtatása az SZDSZ-re is negatívan hatott, mert valamennyi vidéki és budapesti polgármesterjüket nem választották újra. Mindemellett, Demszky Gábort ötödjére is megválasztották Budapest főpolgármesterének. -
-
Az SZDSZ tisztújításán Fodor Gábor és Kóka János indult az elnöki posztért. A küldöttgyűlés 380:367 arányban Kóka Jánost választotta meg a második szavazásnál.
-
Gyurcsány Ferenc meneszteni szerette volna az SZDSZ-es Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, a koalíciós szerződést figyelmen kívűl hagyva. A miniszterelnök ennek ellenére menesztette őt, és ennek eredményeképpen az SZDSZ kilépett a koalícióból. -
Miután Kókáról aggasztó, esetleges csalás gyanújáról röppentek elő vádak, az SZDSZ tisztújító gyűlésén Fodor Gábort választották meg ezúttal elnöküknek.
-
Ebben a koalícióban az SZDSZ már nem vesz részt, és az MSZP saját maga alakít kormányt.
-
Ezen a választáson az SZDSZ-nek a szavazatok 2,16 százalékát sikerült megszereznie, így nem tudtak képviselőt jutattni a parlamentbe.
-
-
Az EP választáson elért eredmény miatt Fodor Gábor lemondott pártelnöki tisztségéről, és egy hónapra rá parlamenti mandátumáról is. Helyét Retkes Attila vette át, az SZDSZ utolsó pártelnökeként. Az ő lemondását követően egy öttagú ügyvivői testület vezette a pártot.
-
-
Az MDF és SZDSZ megállapodott a választások előtt, hogy közös listán indulnak, azonban az MDF-nek nem sikerült bejutnia a parlamentbe, és ezzel együtt a listán 6. és 7. helyen lévő SZDSZ-es képviselőknek sem.
-
Ezen a választáson már az SZDSZ nem vett részt.
-
Az SZDSZ utolsó éveiben teljesen eladósódott. A hiteleket amiket felvett nem tudta törleszteni, az alapítványból származó pénzeket nem kaphaták volna meg. Végül 2013 végén azt nyilatkoztákk honlapjukon, hogy sikeresen elszámoltak és ezzel befejezi működését. Az SZDSZ de facto megszűnését 2013 végére datálják.
-
-