-
A klasszikus realizmus első meghatározó kötete. A nemzetközi politika elmélet nagy kérdését járja kötbe: mi a háború oka?
-
A klasszikus realizmus második fontos kötete. Macchiavelli a multipoláris rendszer viselkedési törvényeit vizsgálja, és tisztázza a nemzetközi politika alapfogalmait.
-
Egészen a 20. század elejéig egyedül ők voltak a nemzetközi politikai viszonyok által vizsgált szereplők, ugyanis a többis szereplő még nem rendelkezett elég jelentős hatással ezekre a viszonyokra. Megjelenik a territorialitás, a lojalitás és a szuverenitás gondolata.
-
A klasszikus realizmus fontos műve. Legfontosabb kérdései: Miért van szükség egy erős állam létrejöttére? Miért van szükség az államokra?
-
A 18. században a tudománytörténet fejlődésének fontos lépcsője volt, amellyel megszűnt az egyház monolpóliuma a tudás fölött.
-
A klasszikus realizmus megyedik nagy műve. Rousseau az államok közötti rendszeren keresztül vizsgálja a társadalmi viszonyokat.
-
Ez a folyamat a 19. század során folyt le.
-
Az első emberi közösségek létrejöttétől a tudományterület intézményesüléséig tartott ez a korszak.
-
Létrejön az első egyetemi tanszék, amely kifejezetten a "Miért lesznek háborúk?" kérdést vizsgálja. Ez lesz a Walesi Aberystwyth Egyetem Nemzetközi kapcsolatok tanszéke, amely ma is létezik, Woodrow Wilson Chair néven. A tudományterület következő időszakában erős angolszász befolyás érvényesül.
-
Innentől a nemzetközi szervezetek is a nemzetközi rendszer jelentős hatással rendelkező szereplőivé váltak.
-
A '30-as és '40-es évek során lefolyt vita, az idealista világnézet és a realizmus között. Fontos fordulópontja volt E.H. Carr 1939-es könyve, valamint a II. világháború kitörése, amely alapján a vitát a realisták "nyerték meg". Egyes revízionisták szerint ez a vita valójában csak egy mítosz, és nem is történt meg valójában.
-
Az első nagy vita egyik legfontosabb kötete. Ebben jelentette ki Carr, hogy a tudományterület akkori iránya túlságosan is a reményekre alapoz, és nem a gondolkodásra. ("The field “has been in the initial stage in which wishing prevails over thinking, generalization over observation, and in which little attempt is made at a critical analysis of existing facts or available means.”)
-
Hans Morgenthau Politics Among Nations (Államok közötti politika) c. könyve kirobbantja az I. nagy vitát a realizmus és a liberalizmus között, valamint elvezet a modern realizmus születéséhez amelyben a fő kérdés már a háborúk kialakulása mögötti motivációk vizsgálatára vonatkozik,
-
-
Az 1960-as, '70-es években lezajlott episztemológiai vita, amely a hagyományos kutatási módszerek, valamint a behaviorizmus természettudományokon, egzakt adatokon alapuló vizsgálata között bontakozott ki. Végül a behaviorizmus hatására a realizmus és a liberalizmus is nagyrészt átvette a tényekre alapozott kutatási módszereket.
-
Ez a gazdasági és a civil társadalom jelentőségének megnövekedését jelentette.
-
A vita a neorealista (Waltz) és neoliberalista (Keohane, Nye) tábor között folyt. A lényege az volt, hogy amíg a neorealizmus a konfliktusos kapcsolatokon keresztül figyelte meg a nemzetközi kapcsolatokat, addig ezt a neoliberalizmus elismerte, de emellett azt hirdette, hogy közös előnyökkel jár a nagyobb mértékű államközi kooperáció. A vita alatt kialakult rengeteg további irányzat is, mint például a neo-marxizmus.
-
Ez a könyv és szerzőpáros alapozza meg a neoliberalista iskolát, majd közös munkájuk során ki is dolgozzák azt, így például az aszimmetrikus és komplex interdependencia elméletét is.
-
A harmadik nagy vita elindítója, hatására megszületett a strukturális realizmus / neorealizmus. Kenneth Waltz kopernikuszi fordulatának köszönhetően a vizsgálat középpontjába a nemzetközi rendszer (struktúra) kerül.
-
A poszt-pozitivisták (konstruktivisták, poszt-modernisták, feministák, stb.) elutasították a racionális, pozitivista irányzatok (realizmus és liberalizmus) pozitivista megközelítését, ugyanis szerintük nem lehet értékek nélkül vizsgálatot végezni, ezért a szubjektívebb vizsgálatok szükségességét hangoztatták. Ugyan a különbség kibékíthetetlen, a vita eredményeként megjelent a tudományos realizmus, amely elismeri mind a kvantitatív, mind a kvalitatív módszerek létszükségét.
-
Wallerstein a neo-marxizmus egyik első képviselője volt. Könyve hatására a harmadik nagy vita során alakult ki ez az irányzat.
-
A negyedik nagy vita egyik elindítója, a neoliberális institucionalizmus megalapozója és fontos képviselője, valamint ma is a legbefolyásosabb IR szakemberek között található.
-
A '90-es években az embereket már nem feltétlenül csak az állam képviseli, hanem saját maga képviselőjévé válik. Innentől kezdve a nemzetközi jog tárgyává válhat, és jelentős szereplője a nemzetközi politikai viszonyoknak.
-
A hidegháború végével megjelenik a realizmus két irányzata, amelyek alapvetően a biztonsági dilemma értelmezésében térnek el egymástól.
-
Wendt ebben a könyvében fejti ki a konstruktivizmus alapjait, miszerint a nemzetközi politika alapvetően egy "társadalmilag megkonstruált" realitás.
