-
A KDNP megalakulása
Ezen a napon jelentette Keresztes Sándor és társai, hogy hivatalosan is nekilátnak az 1945 és 1949 között müködő Demokrata Néppárt (DNP) újjászervezéséhez Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) néven.
(A képen Keresztes Sándor látható, a KDNP megalapításának egyik legfontosabb alakja és a párt első elnöke.) -
A pártprogram és a pártalkotmány kidolgozása
-
Csatlakozás az Ellenzéki Kerekasztalhoz (EKA)
A KDNP már 1989. május 10-én benyújtotta a jelentkezési kérelmét, ezt azonban csak június 7-én hagyták jóvá, aminek következtében a KDNP az EKA teljes jogú, de vétójoggal nem rendelkező (szervezeti hiányosságaik miatt) tagja lett. -
Az első országos gyűlés
Ekkor tartotta meg a párt legfelsőbb döntéshozó szerve, az Országos Választmány (OV) az első ülését, amelyen megválasztották a párt vezetőségét, Keresztes Sándort pedig a párt elnökének. -
Az első szabad országgyűlési választások
Az 1990-es orsszággyűlési választásokon a KDNP a mandátumok 5,4%-át, azaz 21 mandátumot szereztek meg. -
Külföldi kapcsolatok erősítése
A párt 1990 júniusában először az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) tagja lett, majd ugyan ezen év augusztusában pedig az Európai Demokrata Szövetséghez (EDU) csatlakozott. -
Period: to
Kormányon
-
Antall-kormány
Az 1990-es választásokat követően a KDNP tagja lett az Antall József vezette hárompárti (MDF, FKgP és KDNP) kormánykoalíciónak. A kormány népjóléti minisztere a KDNP-tag Surján László lett. -
Period: to
Surján László elnöksége
Surján Lászlót az Országos Választmány 1990. május 27-én a párt elnökévé választotta. -
Az 1994-es országgyűlési választások
AZ 1994-es országgyűlési választásokon a párt a listás szavaztok 7,03%-át szerezte meg és ezzel 22 mandátumhoz jutott. -
Period: to
Ellenzékben
-
Period: to
Giczy György elnöksége
-
Period: to
Belső ellentétek és harcok
A párt két személy mentén vált megosztottá: az egyik oldalon állt Giczy György pártelnök, aki egy mérsékelt jobboldali összefogást képviselt, vele szemben pedig Isépy Tamás frakcióvezető állt, aki a teljes önállóság híve volt és a MIÉP-pel is szimpatizált. -
Koordinációs egyeztető tanács
- szeptember 5-én a Fidesz, MDF és a KDNP "koordinációs egyeztető tanácsot" hozott létre az együttműködés szervezettebbé válásának céljából.
-
Kizárás az Európai Kereszténydemokrata Unióból
A kizárás a párt néhány politikusának a MIÉP-pel fenntartott kapcsolatai miatt történt. -
Pártszakadás
1997-ben a fenálló viták és ellentétek miatt a párt hivatalosan is ketté szakadt, ezután alapult meg a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ). Rövidesen a párt parlamenti frakciója is megszűnt, tagjai részben függetlenként, részben pedig a Fidesz vagy az MDF frakciójában folytatták munkájukat. -
Period: to
Parlamenten kívül
A belső harcok, illetve a pártszakadás következtében az elkövetkezendő időszakban a párt támogatottsága gyakorlatilag mérhetetlen szintig süllyedt. Ebben változást Semjén Zsolt, illetve a Fidesszel kötött pátszövetség hozott, aminek következtében a párt a 2006-os választásokat követően már saját parlamenti frakcióval rendelkezett. -
Period: to
Bartók Tivadar elnöksége
-
Period: to
Varga László elnöksége
-
Period: to
Semjén Zsolt elnöksége
-
Period: to
Fidesz-KDNP pártszövetség létrejötte
Innentől közös lista a választásokon. -
A KDNP és az MKDSZ egyesülése
Az MKDSZ és a KDNP 2006 májusában egyesültek újra, azonban az MKDSZ nem szűnt meg, szervezetileg a KDNP-n belül működik, 2007 óta a KDNP pártlapját adja ki. -
2006-os országgyűlési választások
A 2006-os országgyűlési választásokon a Fidesz és a KDNP már közös listán indultak, közösen a listás szavazatok 42%-át szerezték meg, azonban még így is ellenzékben maradtak. A KDNP 23 mandátumot kapott, így az előző kettő választástól eltérően, frakciót alapíthatott. -
Period: to
Ellenzékben
-
Magyar Szolidaritás Szövetsége
A 2006-os országgyűlési választásokat követően a frissen alapított KDNP frakció frakciószövetséget kötött a Fidesz parlamenti frakciójával, ennek elnöke Orbán Viktor, társelnöke pedig Semjén Zsolt lett. Így együttesen a frakciószövetség 164 mandátummal rendelkezett. -
2009-es európai parlamenti választás
Közös lista a Fidesszel, a két párt együtt a 22 mandátumból 14-et nyert el. -
2010-es országgyűlési választások
Fidesszel közös listán indultak, a szavazást kétharmados többséggel nyerték. A közösen elnyert 263 mandatámból a KDNP 36-ot kapott. -
Period: to
Kormányon
-
2014-es európai parlamenti és országgyűlési választások
Továbbra is mind a kettő választáson közös listán indultak a Fidesszel, amely választások szintén győzelemmel zárultak számukra. Az európai parlamenti választáson közösen 21 mandátumot szereztek az országgyűlésin pedig az összes mandátum 67%-át, azaz 133 mandátumot szereztek, amiből 16-ot a KDNP kapott. -
2018-as országgyűlési választás
Közös lista a Fidesszel, illetve kétharmados választási győzelem. A KDNP 16 mandátummal tudott frakciót alapítani. -
2019-es európai parlamenti választás
A két párt közösen 13 mandátumot szerzett meg a 21-ből. -
2022-es országgyűlési választás
A választás a pártszövettség újbóli, kétharmados győzelmével zárult. Ezúttal a mandátumok 68%-át, azaz 135 mandátumot szerztek meg, amiből 18 felett a KDNP rendelkezett.