-
Oct 20, 1554
születése
hely: Zólyom vára (ma Zvolen, Szlovákia) -
1555
élete Zólyom várában, tanítás
református vallású főnemesi család gyermeke, tanítója Bornemisza Péter -
1565
Külföldi tanulmányok
Családja kapcsolatainak hála, 1565-től kezdődően három-négy évre Nürnbergbe került, ahol mint magántanuló, középszintű iskolát végezhetett. -
1569
menekülés Lengyelországba
Balassiék Lengyelországba menekültek, mivel édesapját felségárulási perbe fogták. Három év után, 1572-ben nyertek kegyelmet. -
1575
Báthory István erdélyi fejedelem
Balassiék bekapcsolódtak a Báthori István erdélyi fejedelem elleni hadjáratba, de Bálint gyorsan fogságba esett.
A fejedelem azonban rokonként és barátként bánt az ifjúval, udvarához vette, s 1776-ban magával vitte Lengyelországba, mikor ott királlyá választották. -
1576
hazatérés
Balassi egy évvel Lengyelországba érkezése után tért haza. Időközben elhunyt édesapja zűrös, perekkel terhelt anyagi helyzetet hagyott hátra, s rokonai is ki akarták forgatni vagyonából. -
1578
Losonczy Anna, szolgálat Egerben
Beleszeretett Losonczy Annába, Ungrád Kristóf egri kapitány és későbbi horvát bán feleségébe, Losonczy István volt temesvári várkapitány lányába. Több évig tartó kapcsolatuk idején Egerben szolgált hadnagyként. -
érdekházasság Dobó Krisztinával
Balassi érdekházasságot kötött unokatestvérével Dobó Krisztinával, Dobó István egykori egri várkapitány lányával. Ezután elfoglalta Sárospatak várát, mint hozományt, ám onnan végül a Dobó rokonság kiűzte, s vérfertőzéssel és felségárulással vádolta.
Ekkor tért át a katolikus hitre, majd házasságát is érvénytelennek nyilvánították.
1585 őszén megszületett Dobó Krisztinától a fia, János is, akit ellenségei újabb perekhez használtak fel. -
„Házasságáig szerzett” versek és a Júlia-ciklus
Szerelmi költészetének első szakaszában, melyet a gyötrődő szerelem szokásos póza jellemez, 27 vers született.
A kódex 37. verse, melyet a feleségétől való elválás után írt, már egyértelműen Losonczy Annához, azaz Júliához szól. Innentől kezdve az özvegy szerelmének elnyerése válik legfőbb vágyává, ám világos, hogy a hölgy elutasítja, esélyt sem ad neki. Az 58. vers már a feladásról szól: „többé nem emlétvén Júliát immár versül”. -
hadnagyság Érsekújváron, Losonczy Anna
Elhatározta, hogy rendbehozza életét, ezért Érsekújváron 100 lovas hadnagyságot vállalt. Tervei közt szerepelt az is, hogy elveszi az újonnan megözvegyült Losonczy Annát, ám a hölgy 1588-ban hidegen elutasította. -
„Vitézi versek” (Egy katonének; Ó, édes hazám, te jó Magyarország...)
Balassi verseinek harmadik, legkisebb csoportját jelentő költemények, melyekben szerepet kap a vitézi élet.
A kódex 66. verse, az Ó, édes hazám, te jó Magyarország... például egy búcsúvers, melyet 1589-ben írt lengyelországi bujdosása idején.
Ugyanebben az évben íródott Balassi végvárakat dicsérő verse, az Egy katonaének is. -
Célia-ciklus
Szerelmi lírájának utolsó korszaka.
A Wesselényiné Szárkándy Annához 1590–1591 telén írt Célia-versek, melyek az utolsó lengyelországi bujdosás idejéből valók. A név jelentése „égi nő”, ellentétben a Júlia névvel, mely „édes ellenséget” jelent. -
vendégeskedés Wesselényi Ferencnél, Fulvia
1589 őszén elhagyta az országot, s Lengyelországba ment. Dembnóban Wesselényi Ferencnél vendégeskedett.
Végül 1591-ben tért haza, folytatta pereit, s egy Fulvia nevű nőnek udvarolt. -
Istenes énekek (Adj már csendességet...)
Balassi pályájának legegyénibb, legrangosabb darabjai. A 19 istenes ének keletkezésének pontos sorrendje ismeretlen, ám bizonyos, hogy minden korszakában írt ilyen típusú műveket. -
Pálffy Miklós seregében
Azért, hogy a török kiűzéséért harcolhasson, beállt Pálffy Miklós hadvezér seregébe. -
halála
Esztergom ostroma közben mindkét combján meglőtték, tíz nappal a sérülését követően halt bele sebeibe.
