-
A magyar történelem 1956 és 1989 között időszakát, melyet Kádár János vezetése irányított Kádár-korszaknak hívjuk. Ez a 33 év a második felvonása a magyarországi szocializmusnak, kommunizmusnak.
-
Ebben az időszakban a rendszer elsődleges célja, hogy 1956 eseményeiben résztvevőket elítélje, és a saját hatalmát legitimálja. Ez egy kemény diktatórikus időszak, de még így is lazább volt, mint a Rákosi-korszak.
-
-
Az 56-os forradalmat a szovjet csapatok bevonulása szüntette meg. Az új figura Kádár János csak november 7-én tért vissza az országba és annak fővárosába.
-
A forradalom után 1957-től elindultak a koncepciós perek, azok ellen, akik részt vettek a rendszer lebontásában. Ennek két ikonikus pillanat volt. AZ egyik mikor Nagy Imre és társait ítélték el, a másik pedig hogy Mansfeld Péter ítéletének a végrehajtásával vártak a fiú 18. születésnapjáig, hogy nagykorú legyen.
-
1963-ban a nemzetközi elszigeteltség kiküszöbölésére, a kormányzat amnesztiát hirdetett, mely természetesen azokra az emberekre nem vonatkozott, akik részt vettek a fegyveres harcokba .
-
Ahhoz, hogy hazánk kitörjön a nemzetközi elszigeteltségből, újra aktiválni kellett az ENSZ tagságunkat. Ezt viszont csak akkor engedélyezte a nemzetközi szervezet, ha a magyar kormányzat (Kádár János) amnesztiát hirdet.
-
A rendszer konszolidációja 1963 és 1968 között ment végbe. Ezen öt év alatt létrejött a kimondatlan egyezmény (Fehér Könyvben írtak le), és elindult az Kádár-korszak kiépülése, mely meghatározza a rendszer hátralévő idejét.
-
A magyar gazdaság 1968-ra nem tudott már olyan látványosan fejlődni, mint előtte. A fejlődés biztosítása érdekében, mely nélkülözhetetlen volt, hogy a rendszer stabil maradjon, változtatásokat kellet intézkedni. A gazdaság irányítása maradt az ötéves tervekben, de a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak. Több termék szabad áras lett, melyet a piac határozott meg, a bérek differenciálását is a vállalatok kezébe adták.
-
Ez az az időszaka a rendszernek, mely során elértük, hogy a keleti tömb államai között a legnyugatiasabban éljünk, a gazdaság is elindult fejlődni. A társadalom elérkezett a kispolgári miliőbe. Egyre több nyugati hatás érkezett hazánkba, melyeket késleltette, de érzékelhetett a magyar társadalom.
-
A leghíresebb szamizdat, mely 1981-től jelent meg, a Beszélő volt. Készítőit a rendőrség folyamatosan zaklatta (megfigyeléssel, lehallgatással, házkutatással). A rendszernek sem akarata, sem ereje nem volt, hogy büntetőpereket indítson a belső ellenség ellen
-
Gorbacsov hatalomra kerüléséről és a változásokról informálódj a Tankönyv 92. és 97-98. oldalak
-
1985-ben Monoron az ellenzék egyik csoportja a demokratikus ellenzék találkozott. Ezen a találkozón 45-en vettek részt. Ők elsődlegesen az állam demokráciaellenes vonásaira zúdítottak össztüzet. Ennek a mozgalomnak volt a szamizdatlapja a Beszélő.
-
A nyolcvanas évek közepére a rendszernek egyre több problémával (gazdasági ,társadalmi és politikai) kellett szembe néznie. A változásokat nem akaró konzervatív kommunista vezetés, és a reformokra hajló belső ellenzék civakodása. Ekkorra egyre több emberben merült fel a kérdés mi lesz Kádár János halála után? A rendszer Kádár nélkül nem tud létezni.
-
A Beszélő egyik cikkében jelent meg, hogy Kádár Jánosnak mennie kell. Ez volt az első igazán nyílt kijelentés, melyben Kádárt és a rendszert meg akarták szűntettni.
-
1987-ben a lakitelki találkozón hozták létre a nemzeti ellenzékiek a Magyar Demokrata Fórumot (MDF), mely az első párt lett, ami létrejött a szocializmusban. Ők voltak az első szabad választások győztesei is. 2010-es választások után a párt ebben a formában megszűnt, és tagjainak egy része új pártot alapított. AZ SZDSZ mellet ők voltak az első olyan rendszerváltó párt, mely megszűnt.
-
Lakiteleken az ellenzék másik csoportja a nemzeti demokrata ellenzék találkozott. Ezen a találkozón 150-en vettek részt. Ők elsődlegesen a magyar nemzet egységét, optimista jövőképét erősítő program megalkotásában, megvalósításában látták a megoldást.
-
1988-ban főként egyetemisták, ELTE Bibó István Jogi Kollégiumának voltak a hallgatói, megalkották a Fiatal Demokraták Szövetségét (FIDESZ).
-
A polgári demokrata ellenezék pedig létrehozta a Szabad Demokraták Szövetségét (SZDSZ). A párt egészen 2010-ig létezett, amikor végleg felszámolták. Ez volt az első olyan rendszerváltó párt, mely megszűnt.
-
Újjáalakultak a történelmi pártok is, melyeket a szocialista hatalom megszüntetett. Ezek voltak a: Független Kisgazdapárt (FKgP), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Szociáldemokrata Párt (SZDP).
-
A nyolcvanas évek végén egyre több problémával foglalkoztak az emberek nyilvánosan, melyeket az állampárt már nem tudott koordinálni. Egyre több ember emelte fel a szavát a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatosan. Ezért 1988-ban Ceaușescu erdélyi falurombolása ellen tiltakoztak és kérték a magyar vezetést, hogy diplomáciai úton állítsák meg. A korszakban ezekből a tüntetésekből politikai kérdést csináltak, tehát aki a rendszer ellen szólalt fel az támogatta ezen tüntetéseket.
-
A nyolcvanas évektől egyre fontosabbá vált a környezetvédelem kérdése is. Politikai kérdés lett Bős-Nagymaros is, melyről a hetvenes években született megállapodás a csehszlovák-osztrák-magyar állam között. Annak ellenére, hogy tömegek tüntettek, a gátrendszert elkezdték építeni, viszont a rendszerváltás ezt megállította. A korszakban ezekből a tüntetésekből politikai kérdést csináltak, tehát aki a rendszer ellen szólalt fel az támogatta ezen tüntetéseket.
-
A Kádár János nevével fémjelzett rendszer utolsó szűk egy éve a lebontás, és az új rendbe való beilleszkedés jellemezte. Megpróbálták a véres forradalmakat elkerülni és politikai megegyezések útján kívánták lebontani a rendszert. Ezért is vannak olyan emberek, akik ezt csak gatya/bugyogó váltásnak nevezik.
-
- végére létrejött hazánkba a többpártrendszer. Ekkor 65 párt alakult az országban, viszont ebből csak 12 párt tudott indulni az első választáson.