-
Az első olyan szamizdat kiadvány amelynek szerkesztői nevükkel és címükkel vállalták a lapkiadást. A liberális értelmiség a rendszerváltásban és az SZDSZ megalakításában aktívan részt vállaló tagjai adták a szerzők és szerkesztők valamint a terjesztők derékhadát. (Pl: Demszky Gábor, Kis János, Solt Ottilia stb.) Solt Ottilia 1979-ben megalakítja a SZETA-t aminek tagja sok későbbi SZDSZ-es is. Kis János több társával ún Repülőegyetemi előadásokat tart.
-
A Kádár-rendszer ellenzékének első és egyetlen közös tanácskozása, ahol mind az urbánus mind pedig a népies értelmiség képviseltette magát. Köztük nem egy SZDSZ alapítóval.
-
Solt Ottilia, Kis János és Kőszeg Ferenc által írt tanulmány, amelyben még adottnak veszik az MSZMP dominanciáját, de sürgős, radikális átalakításokat sürgetnek mind politikai mind gazdasági téren. Ikonikus felütése: "Kádárnak mennie kell!"
-
Az alapítók szándéka az volt, hogy egyfajta ernyőszervezetként egységessé tegyék a rendszer ellenzékét.
-
-
A tárgyalásokon természetesen az egyik résztvevő párt az SZDSZ. Több később prominens politikusa is megjelenik a tárgyalásokon, de az SZDSZ részéről a fő tárgyaló Tölgyessy Péter.
-
A párt országos ismertségét és népszerűségét hozta el ez a népszavazási kampány. '89 novembere és '90 márciusa között az SZDSZ támogatottsága 7%-ról 20%- ra nőtt. A népszavazás végül érvényes és eredményes és bár csupán pár ezer szavazattal, de az SZDSZ álláspontja diadalmaskodik (50,05%), így a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja a választások után.
-
-
Demszky Gábort választják meg Budapest főpolgármesterének. Ebben az időben az önkormányzatokban többségben voltak a független jelöltek.
-
Az SZDSZ és a Fidesz képviselői 1990. január 5-én a fővárosi főügyészhez feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés és más bűncselekmény miatt. A feljelentés szerint a Belügyminisztérium titkos eszközökkel,módszerekkel nyomozást folytatott ellenzéki pártokkal, szemben, annak ellenére, hogy az alkotmány alapján ez alkotmánysértő tevékenységnek minősült. Ennek hatására Horváth István belügyminiszter 1990. január 23-ai hatállyal lemondani kényszerült pozíciójáról.
-
-
-
Antall József az MDF vezetésének tudta nélkül tárgyalt majd jutott egyezségre az SZDSZ vezetőivel. Az alku tárgya: az SZDSZ tag Göncz Árpád lehet a köztársasági elnök, ha az SZDSZ hajlandó megszavazni a 2/3-os törvények számának csökkentését a kormányozhatóság érdekében.
-
-
Az Antall-kormány kénytelen volt radikális benzinár-emelést eszközölni, ami kiváltotta a taxisok felháborodását. Az ország közlekedését teljesen megbénították hidak, főútvonalak elbarikádozásával. Az SZDSZ ebben a politikai helyzetben a taxisok mellett állt ki a kormány helyett. Ezzel teljesen ellehetetlenítve a két nagy párt kapcsolatát a jövőre nézve is.
-
Az SZDSZ kezdeményezte, azonban aláírói már nem párttagként hanem civilként szignálták a kezdeményezést, reakcióképp Kis János javaslatára az ügyvivői testület elhatározta, hogy a kormány jobbratolódásával szemben egy nyílt Chartát tesz közzé, amelyhez csatlakozva az állampolgárok kifejezhetik a demokratikus értékek iránti elkötelezettségüket. Ez egy platformra helyezte a baloldali és a liberális értelmiséget, szimpatizánsokat. Ez megágyazott a '94-es koalíciós helyzetnek is.
-
Igyekezett a pártot középre terelni, hogy akár a jobboldali pártokkal is koalícióképes legyen a jövőben.
-
-
-
-
-
-
-
-
Ezzel szemben Tölgyessy Péter nyújtott be egy alternatív határozattervezetet, ami alapján az SZDSZ maradt volna ellenzékben. Azonban a küldöttek 80%-a a koalíciót támogatta.
-
-
Az SZDSZ álláspontja, hogy először a garanciális kérdésekről kell megállapodni a szakkérdések előtt.
-
SZDSZ-es miniszterek: Kuncze Gábor- Belügy-koalíciós miniszerelnök-heyettes, Fodor Gábor-művelődési és közoktatási, Lotz Károly-közlekedési-hírközlési és vízügyi
-
-
-
Köztük a főpolgármesteri pozíciót is.
-
Utódja a szintén SZDSZ-es Magyar Bálint.
-
-
A Tocsik-ügy SZDSZ-es érintettsége okán Pető Iván felajánlja lemondását mind pártelnöki mind pedig frakcióvezetői pozíciójáról. Ezt az ügyvivők nem fogadják el. Azonban lemond mandátumáról ifj. Rajk László
-
Ezen az ülésén a Bizottság kijelenti, hogy vizsgálata arra az eredményre jutott, hogy nem került pénz a párt kasszájába, az elsikkasztott összegből.
-
-
Mindkét pozíciójától megválik, ügyvezető elnök: Kuncze Gábor, frakcióvezető: Szent-Iványi István. 1997 május 24-én véglegesítik Kunczét pozíciójában.
-
Az SZDSZ országos tanácsának ülése döntött a párt országos listájáról. A lista vezetője Kuncze Gábor lett.
-
A szabad demokraták megegyeztek a szocialistákkal, hogy a második fordulóban 26 jelöltjüket visszaléptetik az MSZP javára, míg ők 5 helyen teszik ugyanezt.
-
24 mandátumhoz jutottak a szabad demokraták a két forduló után. Kuncze Gábor elismerte, hogy elvesztették a választást, majd benyújtotta lemondását.
-
Az SZDSZ képviselő-csoportja Kuncze Gábort választja meg frakcióvezetőnek, elsöprő többséggel.
-
-
-
Magyar Bálint: a párt feladata a szabadság minőségének megőrzése. Új diktatúra veszélye nem áll fenn, de azt sem szabad megengedni, hogy az ország a kollégiumi szobatársak és a nászasszonyok országa legyen.
-
-
Megalakul az SZDSZ ifjúsági szervezete.
-
Az SZDSZ Küldöttgyűlése a voksok 70%-ával Demszky Gábort választotta a párt elnökévé.
-
Elfogadják a választási program alapjául szolgáló dokumentumot a Korszakváltás programját. Átalakul a párt irányítótestülete.
-
-
-
-
-
Az MSZP kormányváltó programja Kuncze szerint közel van az SZDSZ programjához. Az MSZP támogatja is korábbi koalíciós partnerének programját, ám ez csak közös szándék nem pedig koalíció.
-
-
-
-
-
A Magyar Nemzet ügynöknek nevezte vezércikkében a miniszterelnököt. Erre vonatkozó bizonyítékát pedig a címlapján közli. Az SZDSZ 17 képviselője kifejezi bizalmatlanságát.
-
-
-
-
A választásra jogosultak 45,62%-a jelent meg és 83,76% szavazott az Európai Unióhoz való csatlakozás mellett. Az SZDSZ is ezen álláspont mellett érvelt.
-
7,77%-os eredményével az SZDSZ 2 mandátumot szerzett az EP-ben.
-
-
-
13 szavazattal győzte le ellenlábasát Fodor Gábort.
-
Kóka megválasztásánál csalást állapítottak meg. Több olyan név is szerepelt a jelenléti íven aki egyébként nem vett részt a szavazásban, helyettük (az ő nevükben) úgynevezett álküldöttek szavaztak. A júniusi tisztújításon pedig a párt Fodort választotta a küldöttgyűlés a párt elnökéül.
-
A 2006-os választást követően az SZDSZ-nek sikerült az egészségügyi tárcát megszereznie ((Molnár Lajos, Horváth Ágnes) ). A területen pedig hozzá is látott a nagyívű reformokhoz. Azonban ezek a társadalom elutasításával találkoztak. Ezt meglovagolva a Fidesz népszavazást kezdeményezett 3 kérdésben, amiből kettő az SZDSZ-es tárca alá tartozott. (kórházi napidíj, vizitdíj) A népszavazás kimenetele súlyos vereség és később a koalícióból való kilépésben csúcsosodott ki.
-
De továbbra is minden kérdésben külső támogatóként megszavazza a kisebbségi MSZP kormány törvényjavaslatait.
-
A párt ebben a kampányban nem árult zsákbamacskát. A cél egyértelmű az 5%-os küszöb elérése. Az üzenet a lehető legegyszerűbb. Vagy a szélsőjobb vagy mi. Az eredmény katasztrofális 2,16%. A 2010-es választások főpróbájaként is tekintett EP választás egyértelművé tette, hogy az SZDSZ a megszűnés szélére került vagy talán már túl is van rajta.
-
-
Az SZDSZ nem állított önállóan jelölteket és listát sem. Az MDF listájára került fel két SZDSZ-es jelölt, köztük Retkes Attila. A lista 2,67%-ot ért el, így nem jutott be a parlamentbe. Ezzel az SZDSZ pályafutása a parlamentben véget ért.
-
A revízió során az egy évvel korábbi taglétszámnak csupán 10%-a erősítette meg párttagságát, többek közt Demszky Gábor főpolgármester is távozott a pártból.
-
A párt úgy határozott ez év júniusában, hogy elnök helyett egy öttagú ügyvivő testület vezeti tovább a szervezetet.
-
-
Az Országos Tanács arról határozott, hogy a párt kérvényezze megszüntetését a hatáskörrel rendelkező szervtől.
-
