-
1111
A „bába” szó első írásos említése
Kálmán király oklevelében jelenik meg először a „bába” kifejezés, amelynek négy jelentése is volt: vénasszony, nagyanya, boszorkány, szülésznő. -
1552
Első bábaságot szabályozó rendelet
Aki bábaként akart dolgozni, esküt kellett tennie a hatóságok előtt, de még nem létezett szervezett képzés -
Bábaság első országos szabályozási javaslatai
Torkus Justus János „Taxa pharmacentica Posoniensis” című műve több javaslatot tett a bábák munkájának szabályozására. -
Vizsgakötelezettség bevezetése
A bábákat szabályzat kötelezte arra, hogy működésük előtt tisztiorvos jelenlétében vizsgát tegyenek. -
Rendelet a kötelező vizsgatételről
Minden bába számára kötelező lett a vizsga, amely a szakmai tudás ellenőrzését szolgálta. -
Bábaság részletes szabályozása
A "Planum regulationis in re Sanitatis" című rendelet előírta többek közt a vizsgakötelezettséget, a vizsgadíjat, az orvosokkal való együttműködés szabályait és a sürgős keresztelés kötelezettségét. -
Megjelenik az első magyar nyelvű bábakönyv
Weszprémi István debreceni tiszti főorvos írta a Bába Mesterségre Tanító Könyvet, amely nagy előrelépést jelentett a szakmai tudás terjesztésében. -
Egyetemi bábaképzés kezdete
Nagyszombaton megindult a bábaképzés az egyetemhez kapcsolódóan, amit később Kolozsvár is követett. -
Az első általános közegészségügyi rendelet
Mária Terézia kiadja a Generale Normativum in Re Sanitatis-t, mely előírja, hogy csak vizsgázott, okleveles bábák működhetnek. -
Vizsgakötelezettség Magyarországon
Minden Magyarországon dolgozó bába köteles a nagyszombati egyetemen vizsgázni, kivéve a bécsi diplomával rendelkezőket. -
Járási bábák és oktatási reformok
Bevezetik a járási bábarendszert, és részletes tanulmányi-szigorlati rendelet születik a bábák képzéséről és vizsgáztatásáról. -
Kétnyelvű és rendszeres oktatás
A II. Ratio Educationis rendelet évi két tanfolyamot ír elő, német és magyar nyelven, figyelembe véve a nemzetiségi igényeket is. -
Szigorított szigorlati rendszer
Új vizsgarendet vezetnek be: a növendékeknek gyakorlati tudásukat fantomon kell bemutatniuk, és boncolásokon is részt kell venniük. -
Semmelweis Ignác felfedezése
Semmelweis felismeri, hogy a gyermekágyi lázat a bomló szerves anyagok (pl. boncolás után kézmosás nélküli vizsgálat) okozzák. -
Magyar nyelvű orvosi oktatás és képzési reform
A 44. törvénycikk alapján a magyar lesz az oktatás nyelve, és kezdeményezik bábaképző intézetek létrehozását országszerte. -
Ideiglenes szabályzat a tanintézeteknek
Trefort Ágoston miniszter kiadta az Országos Szülésznői Tanintézet ideiglenes szabályzatát, amely a jövő bábaképzésének alapdokumentumává vált. -
Új szülészeti tanszék és kóroda létrehozása
Az állam költségvetésében helyet kapott a bábák számára létesítendő új tanszék. Tauffer Vilmost nevezték ki vezetőnek. -
A képesítés nélküli bábák kizárása
Belügyminiszteri rendelet kimondta, hogy csak okleveles vagy képesítéssel rendelkező bába végezhet munkát. -
A bábaképzés reformjának vitája
Tauffer Vilmos több javaslatot is tett a bábaügy központosítására és korszerűsítésére, országos vitát indítva ezzel. -
A pécsi bábaképzés megszervezése
Ebben az évben indult el hivatalosan a bábaképzés Pécsett, a városi közkórház támogatásával. -
Egységes állami bábakönyv szerkesztése
Összehívták a hazai egyetemek és bábaképzők vezetőit, hogy egységes állami tankönyvet alkossanak. -
A „Magyar Bábaképző” tankönyv kötelezővé tétele A 60.000/1902 sz. rendelet kötelezővé tette Mann Jakab bábakönyvét a képzésben.
A 60.000/1902 sz. rendelet kötelezővé tette Mann Jakab bábakönyvét a képzésben. -
A bábaképző intézet önálló épülete elkészül
Schoditsch Lajos tervei alapján felépült a pécsi bábaképző önálló épülete, korszerű feltételeket biztosítva az oktatásnak. -
Állami szintre emelkedik az anya- és csecsemővédelem
A magyar állam hivatalosan is felvállalta az anya- és csecsemővédelem ügyét, megalapítva az országos hálózatot. -
Részletes hirdetmény a bábaképzés feltételeiről
A képzés korhatárát 20–35 év közé szabták, és új felvételi követelményeket vezettek be a rendelet alapján. -
A tanfolyam időtartama 10 hónap lett
Szolnokon és Szekszárdon új iskolák létesültek, és a képzés időtartama egységesen 10 hónapra emelkedett. -
Egyesülés az Erzsébet Tudományegyetemmel
A pozsonyi alapítású Szülészeti Klinika Pécsre költözött, és összeolvadt a helyi bábaképző intézettel. Az épületet augusztus 22-én kapta vissza a város a szerb megszállók kivonulása után. -
Képzési idő bővítése
A képzés elméleti szakasza 10, a gyakorlati 2 hónap lett. Új tantervi struktúrát vezettek be. -
Első képességvizsgálat a felvételin
A budapesti intézetben először alkalmaztak képességvizsgálatot: tapintás, figyelem és manuális készségek mérése történt. -
A jelentkezési korhatárt 18 évre módosították
A belépési korhatárt csökkentették, így még több fiatal nő válhatott bábává. -
A rendszeres képzés megszűnése
A háborús körülmények miatt a bábaképzés országos szinten leállt. -
A képzési idő két évre nő
A rendelet az új szervezeti szabályzat alapján 24 hónapra emelte a képzést, kötelező kórházi gyakorlattal. -
A felügyelet áthelyezése a Népjóléti Minisztériumhoz
A szülésznőképzés állami felügyelete teljes egészében átkerült a népjóléti tárcához. -
Létrejön az Egészségügyi Minisztérium
A Népjóléti Minisztériumot átszervezték, és megalapították az új, egészségügyi irányító szervet. -
Új szervezeti keretek
Az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a középfokú egészségügyi oktatás országos rendszerét. -
Új működési szabályzat
A gyakorlati képzésre vonatkozó új szabályokat az egészségügyi miniszter utasítása foglalta össze. -
Új tanterv a szülésznőképzőknek
Bevezették a „Tanterv és utasítás a szülésznőképző iskolák számára” című oktatási segédanyagot. -
Érettségi lett a felvétel feltétele
Csak érettségivel rendelkező jelentkezők tanulhattak a szülésznőképzőkben. -
Új képzési forma előkészítése
Márciusban tárgyalták az egészségügyi szakközépiskolák bevezetését és a kétpólusú képzés lehetőségeit. -
Szakközépiskolák indulása
Az egészségügyi szakközépiskolák működésük megkezdésével új fejezetet nyitottak a szakmai képzésben. -
Új szakmai képesítések bevezetése
Megjelent a 8/1972. utasítás, amely 20 féle egészségügyi szakmai képesítést vezetett be, köztük a szülésznőit is. -
Új tankönyvek bevezetése
Lampé László és később Papp Zoltán új orvosi tankönyveit is elkezdték használni a képzés során. -
Kísérleti felsőfokú képzés indul
A Belvárosi Egészségügyi Szakiskolában elindult a két éves „szülésznő-technikus” képzés. -
Eurokonform felsőfokú képzés indulása
A 21/1994. rendelet meghatározta az új, hároméves, felsőfokú szülésznőképzést, összhangban az európai ajánlásokkal.